2009. december 21., hétfő

Tartalmas vasárnap

Vasárnap délelőtt átjöttek Nettiék mézeskalácsot sütni. Úgy volt, hogy szombaton úszás után hozzuk át őket, és nálunk is alszanak, de a havazás keresztül húzta a számításainkat:(.
Mire a csajok átértek, már be volt keverve a tészta a mézeskalácshoz. Anya gyorsan elkészítette, hogy azzal már ne kelljen bíbelődni. Persze én nem könnyítettem meg anya dolgát. Miközben keverte a tésztát, a konyhapulthoz húztam egy széket, és felmásztam rá, majd különböző alapanyagokat öntöttem a tésztához, csak hogy még finomabb legyen, aztán amikor anya kezet mosott, leestem a pultról, amire nagy nehezen sikerült felmásznom....
Anyának a haja is égnek állt, mire apa megérkezett a lányokkal. Miután Réka bejött, az első dolgom az volt, hogy pisiltem egyet a bilibe és neki adtam a tartalmát:). Aztán üdvözöltem Nettit is. Ő vigyázott rám, amíg anyáék a mézesen dolgoztak. Végül egy házikót és egy tálcányi mézeskalácsot sikerült összehozniuk. Ügyesek voltak a csajok, mert a mézeseket és a házikót is teljesen egyedül díszítették ki. Réka dolgozott a házon, Netti pedig a sütiken, szóval egyik csaj sem unatkozott:).
Szánkózni is voltunk, kétszer. Először az ovi felé vettük az irányt. Én rendkívül jól szórakoztam a szánkón, miközben Réka és anya felváltva húzott, ugyanis Netti többször is belevetette magát a hóba és ez nekem borzasztóan tetszett. Végül nem mentünk el az oviig, mert anyáék úgy döntöttek, hogy inkább elvisznek a kisdombra, csak előtte befejezik a házat. Gyorsan hazamentünk, befejeztük a mézeskalács házikót, összepakoltunk és négyesben elindultunk a dombra. Hívtuk apát is, de természetesen most sem tartott velünk.... Meg is lepődnék, ha egyszer eljönne velem valahova:). Sajnos sötétedett már, amikor elindultunk.  A dombra menet nagyrészt Netti ölében ültem, és anya meg Réka felváltva húztak minket. Már teljesen sötét volt mire odaértünk, ettől függetlenül a domb tele volt szánkózó gyerekekkel és szülőkkel. Nem volt semmi baj, amíg felmásztunk a dombra, aztán Réka és Netti felváltva csúsztak egyet, én pedig annyira megijedtem, hogy sírni kezdtem és nem is hagytam abba a sírást, amíg el nem hagytuk a dombot. Közben pedig anyát ütöttem, ott ahol értem. Felháborító, hogy hogyan voltak képesek ilyen veszélyes helyre vinni engem!!! És, hogy mert Réka és Netti lecsúszni? És ha felborultak volna, vagy leestek volna a szánkóról, és megütötték volna magukat??? Borzasztóan buták a felnőttek, meg a nagy gyerekek!!!
A hazafelé utat néma csendben töltöttem Réka és anya karjában felváltva. A szánkót Netti húzta. Már majdnem otthon voltunk, amikor anya megkérdezte, hogy nincs-e kedvem kicsit visszaülni a szánkóra, igent mondtam, mert végülis nem volt annyira rossz, amikor húztak:). Otthon már nyoma sem volt az ijedtségnek, meg a rosszkedvnek. Anyáék kicsit beszélgettek még, én kakiltam egyet Rékának:), aztán apa hazavitte a lányokat. Szomorú voltam, amikor elmentek, de anya azt mondta, hogy Karácsonykor újra látom őket, az meg már nincs olyan messze.


Nincsenek megjegyzések:

 

Design By:
SkinCorner