Pénteken, amikor az esti alváshoz készülődtem, anya egy rossz hírt közölt velem. Azt mondta, hogy a Jézuska elvitte a kuimat (cumimat), mert én már nagy vagyok. Megkérdezte, hogy mit szeretnék a cumiért cserébe, mire én rögtön rávágtam, hogy "KOCSIT!". Na, nem egy Mercire, vagy egy Ferrarira kell gondolni, sőt nem is igazi, vagy játék autóra. A kocsi alatt tudniillik én a csokit értem, csak azt nem tudom még kimondani. Kicsit durrogtam lefekvés előtt, de végül sikerült elaludnom a kuim nélkül.
Igencsak ügyetlen volt a Jézuska, mert az egyik kuimat nem vitte el, és én ezt másnap reggel szóvá is tettem, amikor megtaláltam a konyhában. Mivel aznap úszás volt, és muszáj volt előtte aludnom egyet, ezért nem tehetett mást anya, visszaadta a kuit. Este viszont közölte, hogy mostmár télleg elvitte a Jézuska, úgyhogy hiába reklamáltam, kui nélkül aludtam el. Na, nem reklamáltam sokat, inkább csak kéregettem...
Másnapra sem került elő a kui, úgyhogy azóta kénytelen vagyok mellőzni a nappali alvásoknál is. Néha még emlegetem, de érdekes módon tudok nélküle aludni. Tegnap pl. az egész éjszakát átaludtam a kuim nélkül, pedig korábban éjszakánként többször is felébresztettem anyát, ha nem találtam a kuimat a számban. Mik vannak?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése