2010. december 26., vasárnap

2010-es képek

A 2010-es képeim végre feltöltésre kerültek és megtalálhatók itt:

http://picasaweb.google.com/borsi.emese

Karácsony első napja

Karácsony első napján szokás szerint korán keltem és gyorsan leszaladtam ellenőrizni, hogy az előző napon látottak nem a képzeletem szüleményei voltak. A fa bár nem világított, de még mindig ott állt a sarokban és ott volt alatta a hét törpe házikója és Szippancs a porszívó is. Leültem a fa alá és játszottam egyet a törpékkel. Kitaláltam, hogy megfürdetem őket, úgyhogy levetkőztettem az összeset, "fürdés" után pedig anya öltöztette fel őket. Később átmentünk Dédihez kellemes ünnepeket kívánni, aztán Nagyiékhoz, akik ebédre vártak minket és Katiékat. Megállapítottam, hogy a Jézuska nagyiéknál is járt. Nekik is hozott egy kis karácsonyfát meg ajándékokat, de volt ott olyan ajándék is, amit nekem hozott a Jézuska. Miután nagyi elkészült az ebéddel, kibonthattam a csomagokat. Egy csomó mindent kapat; pónis társasjátékot, Hello Kittys labdát, kifestőt, könyveket, bugyikat, meg poharat, Tom és Jerrys szabadidőruhát, egy pár kesztyűt és egy varázslatos fésülködős asztalkát. Az ajándékozás után jött az ebéd. Én egy nagy tányér húslevest ettem répával és egy kis rántott húst. Ebéd után összerakták nekem a fésülködős asztalt én pedig először mindenkit kisminkeltem, aztán leültem és kifestettem magamat is. (Pont úgy, mint a nagyok:DDD)
1/2 4 után indultunk haza, persze a pónis társasjátékot nagyiéknál felejtettem.
A kocsiban elaludtam, de egyből felkeltem, amikor anya lefektetett az ágyra. Aztán megérkeztek keriék. Gyorsan kiszedtem a még bontatlan ajándékokat a fa alól és átadtam őket a gyerekeknek. (Egyet fel is bontottam, de amikor láttam, hogy egy lego helikopter van benne, rájöttem, hogy az csak Balázsé lehet:)). Meglepetésemre én is kaptam még ajándékot, egy Piknik Melody babát, aki tud enni és beszélni (pontosan ezt kértem a Jézuskától), és egy Hello Kittys esernyőt. Az ajándékozás után felmentünk játszani a szobámba Virággal és Balázzsal. Aztán kitaláltam, hogy átmegyek Keriékhez aludni, úgyhogy 1/2 8-kor, amikor Keriék hazaindultak, én is velük tartottam. Keriékhez este még érkezett egy vendég, Balázs és Virág keresztapukája és hozott nekik ajándékot is. Balázs F1-es legót kapott, Virág pedig egy pont olyan hét törpés házat a törpékkel és Hófehérkével, amilyet nekem is hozott a Jézuska:))
Éjfélig maradtam fent a gyerekekkel, aztán Keri ágyba dugott, én pedig azonnal elaludtam:)







2010. december 24.

Csütörtökön Katiéknál aludtam délután vittek át hozzájuk Nagyiék. Munka után anya is benézett, de elzavartam. Mondtam, hogy én itt alszom, és majd később hazamegyek.
Este 1/2 10-kor még játszani akartam, de Kati azt mondta, hogy már nem lehet. Erre én mondtam neki, hogy akkor hazamegyek, mire ő azt mondta, hogy az nem fog menni, mert anya már alszik, erre én közöltem, hogy akkor lefekszem aludni:). Másnap korán keltem, aztán átmentem nagyiékhoz. Apa 3 után jött értem. Nagyi addig lefürdetett és átöltöztetett szép ruhába.
Mikor hazaértünk anya az ajtó előtt várt rám, és egyből betessékelt a kisszobába. Ott vette le rólam a kabátot, meg a csizmát, miközben én elmeséltem neki, hogy hogy éreztem magam Katiéknál. Aztán egyszercsak megszólalt egy kis csengő és a Csendes éj című dal, mi pedig elindultunk a nappaliba. Kicsit féltem, hogy mi vár rám, úgyhogy megfogtam anya kezét. A nappaliban sötét volt, csak egy majdnem plafonig érő karácsonyfa világított a sarokban. Apa ott állt a fa mellett és az utolsó csillagszórót (sztem tűzijátékot gyújtotta meg). Először szokás szerint megijedtem, aztán amikor a csillagszórónak (sztem tűzijátéknak) vége lett ujjongani kezdtem és sikítottam és nagyon örültem:) Láttam, hogy a fa alatt egy csomó ajándék van, úgyhogy nekiálltam bontogatni. Arra gondosan ügyeltem, hogy a fához ne menjek közel, kicsit tartottam még tőle. Hófehérkét, a hét törpét meg a házukat, egy hello kittys perselyt, egy rajztáblát és Szippancs porszívót rejtették a csomagok. Nem csak nekem az egész családnak volt valami a fa alatt, úgyhogy a többiek is bontogattak, és a végén maradtak még csomagok, de anya azt mondta, hogy azokat nem nekem hozta a Jézuska:((((
Az ajándékoknak és a karácsonyfának is nagyon örültem és többször is megköszöntem a Jézuskának. A hófehérkés ház összerakása kb másfél-két órás elfoglaltság volt apáéknak vacsora után, én addig fel-ugrabugráltam és a Kiskarácsony-nagykarácsony átköltött verzióját énekeltem (Nagykarácsony, nagykarácsony:)) Közben többször is kiporszívóztam az egész nappalit.
Kb. 1/2 10-ig maradtam fent, aztán a Hello Kittys perselyemmel nyugovóra tértem:)
És akkor a képek:







2010. december 18., szombat

Ez az enyém! Rá van írva...

A napokban ráakadtam a lakcímkártyámra.... Anya készítette elő, mert úgy volt, hogy elvisz a doktornénihez, de aztán mégsem mentünk.
Amikor megláttam a kis plasztikkártyát rögtön megjegyeztem, hogy:

"Anya! Ez az enyém! Rá vagyok írva! Látod? Balatoni Lilibaba Mocsoktojás:DDDD"

Képek a vasúttörténeti parkból

Ígéretemhez híven közzéteszek néhány képet a vasúttörténeti parkos mikulásünnepségről:

A vonat, amivel mentünk: Ezt mindenki megnézte. Akik nem fértek fel, integettek nekünk:)


 Ide vártuk a Mikulást:

 A Mikulással azért nem haverkodtam....

December 6-án reggel arra ébredtem, hogy valaki a nappalink ablakát telistele rakta játékokkal és csomagokkal. Volt egy virgács is, de sztem azt apának szánta a Mikulás, mert én olyan, de olyan jó gyerek vagyok... Kaptam egy nagy csizmát is, mondtam, hogy sztem ez is apának való, de amikor anya megfordította és megláttam, hogy mi díszíti az elejét, rögtön rájöttem, hogy ez csak az enyém lehet. (Természetesen Kitty cica volt rajta, meg rá volt hímezve a nevem is.) Miután kiborítottam jött a második meglepetés, ugyanis a csizma tele volt hello kittys édességgel, de volt benne egy kifejezettem nekem varrott HK-s kötény is... Mondtam is anyának, hogy "Pontosan erre vágytam". A HK-s kávéfőző volt a hab a tortán. (Azóta mást se iszom, csak kávét:D)


Aztán múlt héten csütörtökön átmentünk nagyiékhoz és ott is várt rám egy csomó minden, köztük egy hello kittys uzsis doboz, meg bögre és még sorolhatnám.... Vajon honnan tudja a Mikulás, hogy hol szoktam a napjaimat tölteni?:D

És ez csak a Mikulás volt.. Ezek után mit fog hozni Jézuska???

Gyere szánkózni, de jó!

Reggel óta megállás nélkül esik a hó.
Ma anya megint nem ment mikro órára... ejnye, bejnye, ennyit lógni!! Mondjuk ettől függetlenül korán keltünk, mert tanulnia kellett. Már ébredés után kijelentettem, hogy én ma nem megyek sehova, itthon maradok, de anya megnyugtatott, hogy nem is kell.
Azért miután apa hazajött, elkísértem anyát vizsgázni, és amíg megírta az utolsó matek dolgozatát, apával megvártuk a kocsiban. Nem volt sokáig bent, max 30 percig, aztán együtt átmentünk a régió játékboltba. Nah az aztán a nekem való hely:) Volt ott mindenféle izgi játék, hello kittys cuccokból pedig egy külön polc. Anya megengedte, hogy én is válasszak magamnak valamit, (ugyanis már korábban megígérte, hogy amiért nem sírok és nem ellenkezek, amikor orrcseppet, vagy Sterimart fúj az orromba, kapok valamit). Én végül egy varázspálcát választottam, ami világít és hangot is ad. (Majd elviszem a papához és jól elvarázsolom a karját:))) Kipróbáltam egy háromkerekű rollert is, de anyáék szerint még kicsi vagyok hozzá, úgyhogy azt ott kellett hagynom..
A játékbolt után átmentünk a Müllerbe egy-két apróságért utána pedig hazasiettünk átöltözni és végre elmentünk szánkózni. Nagyon szupi volt, igazán élveztem és alig várom már a holnapot, amikoris hóembert fogunk építeni. (Már építettünk egyet múlt hét vasárnap, de sajnos annyira meleg volt, hogy pár óra alatt elolvadt, csak a teste maradt meg.) Reméljük, a holnapi tovább fogja bírni:))



2010. december 9., csütörtök

Kisbabának való....

Végre egy hét, itthon anyával:) Nem kell korán kelnem, és majdnem azt csinálok, amit akarok:)) Persze szabályok itthon is vannak, amit nekem is be kell tartanom, de azért jó végre itthon lenni egy kicsit...

Tegnapelőtt anya kivitt biciklizni az utcára. Még mindig nem tudok pedálozni csak hátrafelé, ráadásul hatalmasat estem a négykerekűmmel és sajna egy kavics belefúródott a fejembe. A sérülés nem fájt, de vérzett, úgyhogy anya felhívta apát, hogy hazafelé jövet a munkából hozzon nekem tapaszt. Apa mondta, hogy hoz hello kittyset, vagy micimackósat, mire én kijelentettem, hogy nekem micimackós nem kell, mert az kisbabáknak való. Végül apa hello kittys tapasszal állított be. A tapaszos dobozt anya a konyhaszekrény tetejére tette, én meg, amikor nem figyelt, szépen elvettem onnan, felvittem a szobámba és bedugtam a párnám alá. Ma anya mondta, hogy kicseréli a tapaszomat és jól lebuktam, amikor nem találta a helyén a dobozt. Gyorsan felszaladtam a szobámba, és röhögve megmutattam anyának a rejtekhelyet, ahova eldugtam:)) Cseles vagyok, ugye?!:D

2010. december 6., hétfő

Miki a Vasúttörténeti parkban

A Vasúttörténeti parkban megrendezett mikulásünnepségről vegyes érzelmekkel távoztunk. Sajnos annyira későn érkeztünk a Nyugati pályaudvarra, hogy már nem volt ülőhelyünk a vonaton. Mondjuk ez engem különösebben nem zavart, mert az ablakon kiláttam és nem volt olyan hosszú az út. Nagy meglepetésünkre a vonaton találkoztunk Liza babával és szüleivel (pont az ő kabinjuk előtt álltunk meg). Liza babát én még az úszáson ismertem meg, anya és Liza anyukája pedig még korábban egy internetes fórumon találkoztak. A vasúttörténeti parkban az első sorban sikerült helyet foglalnom, anyáéknak viszont állniuk kellett. Rengetegen voltak, gyakorlatilag dugig volt a fűtőterem, ahol az előadást tartották. A műsor kb fél órás volt, nekem tetszett, jókat nevettem a buta krampuszokon, de néha féltem is. A végén elénekeltük itt is elénekeltük a Hull a pelyhes fehér hót és a száncsengőt. (Bizony, én is énekeltem!). Aztán a Mikulás mondta, hogy mindenki kap csomagot, valamint volt lehetőség fényképet készíttetni a Mikulással. A csomag és a fénykép miatt is elég sokat kellett várni, így sajna visszafelé sem volt ülőhelyünk, ráadásul a visszaúton a vagon kijáratánál kellett állnunk. Ez már nem volt annyira mókás, mert nem láttam ki:(, ráadásul anyának is rossz kedve volt, mert apa nem volt képes egy jó képet sem készíteni a Mikulással, feleslegesen álltunk sorba annyit...
Visszafelé Lizáéknak sem volt ülőhelyük és ők is pont abba a vagonba szálltak, amibe mi, úgyhogy együtt mentünk a Nyugatiig, ahol szétváltak útjaink. Összességében jó volt a program, csak rossz volt a szervezés, nem szabadott volna ennyi jegyet eladni, vagy több vonatot kellett volna indítani....

Képek készültek, de nem a mi gépünkkel, úgyhogy egyenlőre nem tudjuk közzétenni őket. Természetesen amint sikerül letölteni, feltöltünk ide is egy párat.

Ha már Mikiről beszélünk azt muszáj megjegyeznem, hogy idén is bőkezű volt hozzám a Mikulás. Egy rakás csomagot kaptam, de a Mikulás megajándékozott egy Hello Kittys köténnyel, meg bögrével, meg kávéfőzővel is és kaptam egy gyönyörű Hamupipőkés fürdőköpenyt is. És ennek még nincs vége... Úgy tudom, hogy a Mikulás nagyiéknál is hagyott nekem valamit, mert hát időm nagy részét ott töltöm... Mivel anya ezen a héten szabin van, így csütörtökön fogunk átmenni hozzájuk, biztos vagyok benne, hogy ott is sok szép dolog fog még várni rám:))

2010. december 4., szombat

Miki Miki Mikulás

Csütörtökön délután nagyiék bevittek anya munkahelyére, ahol találkozhattam a Mikulással. Az úgy volt, hogy először lifttel felmentem a 2. emeletre, ahol anya dolgozik. Ott egyből beleszaladtunk anya főnökébe, akinek nem akartam köszönni,, aztán hátramentünk anya helyére. Anya egy hatalmas teremben dolgozik. Rajta kívül még rengeteg bácsi és néni dolgozik ebben a teremben. Én rögtön kiszúrtam, hogy a mennyezetről narancssárga és zöld lepkék, meg virágok lógnak le, de tetszett a kis világítós karácsonyfa is, amit anya munkatársai állítottak. Amíg anya lejött értem, Szilvi néniék kinyomtattak néhány hello kittys színezőt és adtak nekem sorkiemelőt is, hogy ne unatkozzak, amíg a party elkezdődik.

Eleinte még nagyon félénk voltam, a szememet is eltakartam, ha valaki hozzám szólt és senkivel sem voltam hajlandó szóba állni.Később is csak cérnahangon voltam képes megszólalni. 1/2 4-kor mentünk le az étterembe, a buli helyszínére. Akkor már elég sokan voltak. Kaptam egy tombola sorsjegyet, amit be kellett tennem a zsebembe, aztán anya odavezetett egy asztalhoz, ahogy színezők és zsírkréták voltak. Találkoztam két manóval is, ők nagyon mókásak voltak. Mindketten zöld ruhába voltak öltözve és össze-vissza volt firkálva az arcuk:)


Később Szilvi néni is lejött, hogy csináljon rólam néhány fényképet. Miután a színezést meguntam, anyával hátramentünk a "nézőtérre" és helyet foglaltunk. Amíg nem kezdődött el a műsor, pogácsát majszoltam, később pedig kakaót is kaptam.

A műsort Böbe krampusz nyitotta meg.
Először egy csomó dologra megkért minket, pl. hogy mutatkozzunk be egyszerre, meg sikítsunk, nevessünk, vagy legyünk csendben és mi hol teljesítettük a kérését, hol nem:)  Én a műsor alatt meguntam az üldögélést és előrementem Böbe krampusz mögé és jól beültem a télapó székébe. Később játszótársra is leltem, egy mikulásruhába öltözött kisfiú személyében, akivel fel-le rohangáltunk, amíg megérkezett a Mikulás. Én egyáltalán nem féltem Mikitől, és a többi gyerekkel közösen én is elénekeltem neki a Hull a pelyhes fehér hót:). A Mikulás bácsi leült a székébe, szemben velünk, aztán elaludt, mi meg felkeltettük, aztán szólt, hogy aki szeretne ajándékot, az menjen oda hozzá. A gyerekek sorba elindultak, voltak akik képekkel kedveskedtek neki, de a legtöbben verssel készültek. Én nem készültem semmivel, de azért kaptam mikulás csomagot. Virgács is volt benne, mondtam, hogy az apáé...


Miután mindenki megkapta a csomagját, még egyszer elénekeltük a Hull a pelyhes fehér hót, aztán a Mikulás elment, mert máshol is várták őt.
Sajnos a tombolán nem nyertem semmit, de vigaszdíjat azért kaptam, egy csomag zsírkrétát.
1/2 6-kor indultunk vissza a nagyiékhoz, Szilvi és Gábor bácsi is velünk jöttek. Metróval mentünk a Határ útig, onnan pedig busszal a nagyiékig. Miután feljöttünk az aluljáróból mondtam a többieknek, hogy "Itt vagyunk a Határ úton:)" Szilviék meg is jegyezték, hogy nem anyámra ütöttem, mert ő mindenhol eltéved és sose tudja, hogy hol van:).
Összességében nagyon jól éreztem magam az ünnepségen, és Szilvinek köszönhetően tök jó képek készültek.  
 

Design By:
SkinCorner