Hosszú hétvége előtt

Nagy nap ez a mai, mert ma nagyiéknál alszom. Hétvégén beszéltük meg, hogy a hosszú hétvége előtt egyik délután átmegyek hozzájuk, elmegyünk szülinapi ajándékot venni és az éjszakát is náluk töltöm. Csillámtetoválást néztem ki magamnak, úgyhogy nagyon várom már, hogy ma értem jöjjenek és elvigyenek a játékboltba. Holnap keriék jönnek hozzánk kerti sütésre, pénteken pedig jelenésem van anyával a fodrásznál. Mindkettőnkre ráfér már egy hajvágás…

Good bye egerek

Végső búcsút vettünk az egérkéktől és visszavittük őket a kisállatkereskedésbe. Jeleztük, hogy hamarosan hozzuk a következő szállítmányt, ami mint kiderült, nem 6, hanem 5 egeret tartalmaz (egy barnát és 4 fehéret). A picik jól vannak, szépen fejlődnek, de még nem nyitották ki a szemüket.

Azért bízom benne, hogy ezekből az egérkékből nem kígyó eledel lesz…

Ügyeleten...

Velem mindig történik valami...

Ma meglátogattuk a gyáli ügyeletet, mert még sosem jártunk ott. A látogatás oka, amúgy az volt, hogy csütörtök este egy rakat csípés foltot fedeztünk fel mindkét combomon. Nagyon viszketett, ezért bekentük fenistillel, de másnapra sem javult a helyzet, úgyhogy pénteken nem mentem oviba. Péntek estére a piros foltokból nagy fehér dudorok lettek és a viszketés sem múlt el. Az egyik combomon 9, a másikon 15 csípés volt. Szombat reggel anya megnézte a foltokat, továbbra is nagyon csúnyák voltak, de új foltok nem jöttek elő, maradt a 9 és 15 foltocska. Bár egyértelmű volt, hogy ezek csípések, úgy döntöttünk, hogy megmutatjuk egy orvosnak biztos, ami biztos. Az ügyeleten a doktorbácsi első kérdése az volt, hogy váltottunk-e mosóport, öblítőt stb.. aztán amikor meglátta a foltokat, megkérdezte, hogy voltam-e erdőben. Mondtuk, hogy nem, de csütörtökön virágokat ültettünk az oviban az udvaron a föld napja alkalmából, elképzelhető, hogy akkor mászott rám valami. A doktorbácsi egyetértett ezzel. Fenistil cseppet és krémet javasolt és mondta, hogy ha nem múlnak a foltok, vagy előjön még, akkor menjünk vissza hozzá. Fenistil cseppből annyi csepp kell ahány kiló vagyok, ezt üzenem apának, aki 15 cseppet ad mindig, miközben több mint 24 kiló vagyok.
Szerencsére új foltok nem jöttek elő, a gyógyulás útjára léptem…

Gasztroenterológia 2. kör

Ma anyával felkerestük újra a gasztroenterológiát. Jó korán odaértünk, így elég sokat kellett várnunk a doktornénire. Kocsival mentünk egy darabig, utána meg metróval, ami nagyon tetszett nekem. A doktornéni megvizsgált és kikérdezett minket. Anya elmondta, hogy mostanában nem fáj a hasam, hogy áttértünk a laktózmentes tejre, és elmesélte hogy pár héttel ezelőtt foltok jelentek meg a karomon. A doktornéni kérte, hogy folytassuk a laktózmentes diétát. Sajnos az allergiavizsgálat csak félig lett kész, és még egyszer az ultrahangra is el kell mennünk, úgyhogy diagnózist még nem tudott felállítani. Azt mondta, hogy majd levélben kapunk értesítést. Amúgy méricskélés is volt a mérleg 24,4 kg-ot mutatott és 117 cm magas vagyok. Szóval növök, mint a bolondgomba.
A vizsgálat utána hazamentünk és egész nap pihentünk...

Már megint mama lettem... kétszeres, vagy 12 szeres?!?

Eképesztő dolog történt szombaton. Az úgy volt, hogy éppen bent legoztunk Virággal a szobámban, amikor anya felkiáltott, hogy "Ez nem lehet igaz!" szaladtunk apa szobájába megnézni, hogy mi történhetett. Anya az egerek akváriuma előtt állt és kövé dermedve nézte a bent lakókat. A kis egerek az egyik sarokban álltak, az egyik szülő egér a másik sarokban a másik szülő egér pedig a harmadik sarokban szaladgált és mit láttunk? 6 pici újszülött kopasz egérkét, akik valamikor a nap folyamán jöttek a világra. Mindenki odacsődült az akváriumhoz, ilyet eddig ritkán láttunk, de mostanában egyre sűrűbben... Én boldogan állapítottam meg, hogy ismét nagyi lettem, anyának és apának viszont nem volt jó kedve. Még el sem vittük az előző alomból született egereket, máris új egerekkel lettünk gazdagabbak... Anya mondta, hogy tegyük át a nagyobb gyerekeket a másik akváriumba, hogy a kicsiket ne zavarják. Bár nem szeretnénk egérinváziót, de azért mégsem vagyunk állatkinzók. Ha már megszülettek, valahogy gondoskodni kell róluk. Most már legalább tudjuk, hogy az egerek havonta képesek szaporodni. Virággal áttettük a nagy tesókat az akvárium másik felébe. Ezeket jövő héten apa szépen elviszi az állatkereskedésbe, aztán szépen szétválasztjuk a szülőket. Az anya marad a picinyeivel, az apa pedig külön helyre kerül. Túl fiatal vagyok még ahhoz, hogy 12 unokám legyen... És különben sem vagyok jó nagyszülő, alig játszok az egerekkel és enni is csak akkor adok nekik, ha éppen eszembe jut...

A nagy tesók:

Az újszülöttek:

Jah és tegnap a kertbe is új jövevények érkeztek, hat tyúk személyében. Mama úgy döntött, hogy a jövőben nem a piacról fogja beszerezni a tojást, hanem házilag állíttatja elő. Tiszta állatkert vagyunk már...

Tavaszi szünet

A héten csak kedden és szerdán voltam oviban ugyanis hétfőn védőnőnél voltunk, csütörtökön pedig elkezdődött a tavaszi szünet. Mivel apa egész héten itthon volt, így mindig ebéd után jött értem.
Kedden nagy nehezen összejött a laborvizsgálat, csak kakimintát nem sikerült adnunk, és megkaptam a hat éves oltást is. Hős voltam a vérvételen és az oltás beadásakor is, kicsit megijedtem, de nem sírtam.

Szerdán délután átjött hozzánk Mesi és nálunk is aludt. Mikor anya este beesett már a fürdőkádban voltunk és amikor apa aludni küldött minket, szó nélkül felmentünk. Másnap Virág csatlakozott hozzánk, aki a szülinapomon összehaverkodott Mesivel. Festettünk, bújócskáztunk, futkároztunk, fogócskáztunk, iskolásat játszottunk. Egyikünknek sem kellett altató este, bár én megint hisztiztem egy sort, úgyhogy apa engem külön altatott el és amikor felvitt a szobámba már mindenki aludt. Pénteken már anya is otthon volt. Az idő remek volt, úgyhogy az egész napot kint töltöttük a kertben. Nap közben én többször bevágtam a durcit és rendeztem féltékenységi jelenetet. Amikor fáradt vagyok mindig bután viselkedek és olyankor nagyon nehéz lenyugtatni. Délután anya elvitt minket kocsikázni. A munkahelyén jártunk mert be kellett vinnünk egy gyógyszert az egyik munkatársa kisfiának. A kocsiban diszkóztunk, énekeltünk és amennyire tudtunk táncoltunk :). Mesiért négykor jött az anyukája és hazavitte. Nem voltam valami lelkes, amikor elment Mesi, nem őt sajnáltam, hanem azt, hogy a hajában maradtak a csattjaim, meg a gumijaim :(
Este iskolásat játszottunk anyával. Ő volt a tanár, Virág meg én a tanulók. Az első óra rajz óra volt. A tavasz és Húsvét témában kellett rajzolnunk valamit. Aztán volt egy irodalom óra, ahol mindannyiunknak verset kellett mondani, és volt egy történeti (történelem) óra, ahol a történelmi tudásunkat próbálta bővíteni anya.
A játéknak megint az vetett véget, hogy én bedurciztam valamin.

Szombaton nem volt szép idő, úgyhogy a nap nagy részét a szobámban töltöttük és legoztunk. Én Olívia házát raktam ki, Virág pedig a Delfin cirkálót és a kisállatszalont. Délután átszaladtunk nagyiékhoz, mert papa hazajött a szanatóriumból. Miután hazajöttünk befejeztük a legot és gyurmázni kezdtünk. Míg Virág fagyikat gyártott, addig én gyurma sütiket készítettem anyának.
Virággal megbeszéltük, hogy nem fekszünk le aludni, hanem meglessük a nyuszit, mert Évi néni a régi óvónőm mesélte, hogy ő látta. Sajnos ebből nem lett semmi, mert este mindketten bealudtunk.

Ma reggel mindketten alig bírtunk magunkkal. Nagyon vártuk a nyuszit. Gyorsan felöltöztünk, megreggeliztünk és csak vártunk, vártunk, vártunk. Mivel a lakásban semmi fura mozgást nem láttunk, ezért kikéreckedtünk a kertbe, hátha kint járt már a nyuszi. Mindketten kaptunk egy-egy kosarat és felkerekedtünk, de eleinte az ég világon semmit sem találtunk. Aztán egyszercsak felfedeztünk egy kindertojást olyan helyen ahol már korábban megnéztük, de a nyuszit nem láttuk sehol. Csak hipp-hopp ott volt a tojás. Mentünk tovább, keresgéltünk és felfedeztünk még egyet, meg még egyet. Körbejártuk a házat, a kertet és egy rakat csokitojást, csokinyuszit gyűjtöttünk. Hogy hogy kerültek oda, az rejtély, hiszen végig kint voltunk, de egyszer biztos ki fogom deríteni :) A csokikon kívül mindketten találtunk egy-egy kreatív játékot, sőt nekem egy scrabble társasjátékot is hozott a nyuszi. A biztonság kedvéért bent is körülnéztünk, és a nappaliban is találtunk néhány finomságot. Abba sem akartuk hagyni a keresgélést :)

A csokikat testvériesen elosztottuk, aztán megint a várakozásé volt a főszerep, ezúttal keriéket vártuk. Olyan 11 felé érkeztek meg. Miközben beszélgettünk megint körbefutott a nyuszi a kertben és Balázsnak meg nekem eldugott még pár finomságot. Mivel már az összes rejtekhelyt ismertük, nem volt nehéz megtalálni őket:). Keriék az egész napot nálunk töltötték. Keriapunak munkás volt ez a nap, mert villanyt kellett szerelnie a kútnál és a szobámban. (A szobámban már hónapok óta nem volt világítás, keriapunak hála, most már van :)).
Napközben nagyon bedurciztam. Az úgy volt, hogy kimentünk biciklizni. Anya mondta, hogy ideje, hogy megtanuljak végre kétkereküzni, de nem voltam hajlandó. Annyira félek attól, hogy elesek, hogy képes lennék elajándékozni a szülinapomra kapott rózsaszín biciklit.
Virág is próbálkozott rávenni, hogy tanuljak meg, de csak pár percre ültem fel a kétkerekümre és akkor is csak úgy, ha anya fogott. Anya azt mondta, hogy már érzi, hogy menne támogatás nélkül is, mert érezte, hogy egyensúlyban tudom tartani a bringát, de amint elengedett, mindig megijedtem és megálltam. Sajnos küzdésben és kitartásban egyelőre úgy tűnik, hogy nem anyára ütöttem. Otthon az a jellemző rám, hogy ha valami nem megy, nem erőltetem, bedurcizok és abbahagyom. Reméljük, hogy egyszer majd kinövök ebből és rájövök arra, hogy nincsen lehetetlen, csak tehetetlen és hogy sok gyakorlással, küzdéssel és kitartással mindent el lehet érni.

Őszintén, ha a hozzáállásom a feladatokhoz olyan marad, mint most, akkor anyáéknak nagyon nehéz dolguk lesz velem iskolakezdéskor. Most csak angolra járok és iskolaelőkészítőbe. Az angollal kapcsolatban csupán annyi a feladatom otthon, hogy naponta kétszer meg kell hallgatnom egy húsz perces cd-t, de amint bekapcsolják, rögtön veszekedni kezdek és kimegyek a szobából. Az iskolaelőkészítőn pedig mindig kapok házi feladatot, de mindig igyekszem kibújni a feladatok megoldása alól. Anya ezt rendszerint nem hagyja, de ő kevesebbet van velem, mert este sokáig dolgozik, apát viszont nem érdekli, vele konkrétan azt csinálok, amit akarok. Így, nem tudjuk mi lesz, ha elkezdődik az iskola. Ki fog segíteni a tanulásban és, hogy ki fog számonkérni, hogy kész van-e a házifeladatom. Majd anya este 8-kor, amikor hazaér a munkahelyéről...
Nah ezért szeretem apát, mert ő cimbora mindenben. Anya viszont makacs és konok, mint én, úgyhogy vele jóval többet harcolok, de a végén általában ő nyer :(

Visszatérve a bejegyzés fő témájához, a tavaszi szünethez, minden jól alakult. Este, amikor keriék hazaindultak, vittek magukkal engem is természetesen, úgyhogy az éjszakát és a holnapi napot náluk töltöm. Az ovi szerdán kezdődik, előtte nekem még jelenésem van a gasztroenterológián kedden, kíváncsian várjuk az allergiavizsgálat eredményét, amit még mindig nem tudunk és bízunk benne, hogy nem fognak nagyon leszidni minket, hogy a kakivizsgálat még mindig nem készült el, mert nem voltam hajlandó mintát biztosítani hozzá....

Végezetül egy kép a 21. század gyerekeiről:)

Húsvéti kreatívkodás

Hamarosan itt a húsvét, lázasan készülődünk. Elővettük a barkákat, a tojásokat és a húsvéti abroszokat. Idén nem szokványos módon festettünk tojásokat. Múlt héten ovis kiállítás volt, amire műanyag tojcsikból egy asztaldíszt készítettünk, ami végül annyira jól sikerült, hogy inkább be se vittük az oviba:)

Ime:


Ma pedig egy jótékonysági tojásvásárra az alábbi tojásokat készítette anya:



Amíg ő ezzel foglalatoskodott én Mesivel játszottam, hol náluk, hol nálunk. Én is festettem tojást, amit úgy volt, hogy anya bevisz a vásárra, de végül nem vitte el, hanem eltette emlékbe :)
A készítésből apa is kivette a részét, ő fújta ki a tojásokat. Ügyes volt, csak egyet tört össze :)

Anya amúgy annyira büszke volt a tojásaira, hogy azt mondta, hogy ha nem kelnek el, akkor megveszi ő az összeset :))

Nem vagyok lepkehimlős!!!

Apa ma elvitt a doktornénihez, aki megállapította, hogy valóban nem vagyok lepkehimlős, de azért apa kérésére kiírt erre a hétre, mert kicsit meg vagyok fázva és hát a laborvizsgálat, meg a hat éves oltás előtt nem szerentnénk, ha összeszednék valami komolyabb betegséget.
Szóval most itthon leszek egy darabig, aminek nagyon örülök, mert még alig tudtam játszani a sok-sok ajándékkal, amiket a barátaimtól kaptam :)

Szülői értekezlet

Anya ma elég mérgesen jött haza a szülői értekezletről, ugyanis a dadus néni azt mondta, hogy lepkehimlős vagyok, úgyhogy vigyen el orvoshoz. Már a szülői alatt írt egy sms-t apának, hogy vizsgáljon meg, de apa nem látott rajtam semmi furcsát és anya sem, miután az értekezlet után tüzetesen megnézett. Fel is hívta Juci nénit, hogy nincsenek rajtam fura foltok, de azért elvisz az orvoshoz is, döntse el ő, hogy van-e bármi fertöző betegségem. Már csak az kéne, hogy kiderüljön, hogy fertőző betegségem van, egy nappal a szülinapom után, ahova a fél csoportot meghívtuk.
Persze Juci néni a telefonba már egészen mást mondott. Mondta, hogy vigyen nyugodtan anya, de anya mondta, hogy most már csak azért is elvisz a dokihoz, végtére is hangosan, több szülő jelenlétében állapították meg, hogy karanténben a helyem. Így a héten már nem megyek oviba és jövő hétfőn is otthon leszek, mert aznap megyünk a védőnénihez, meg a hat éves oltásomért és a labor vizsgálatra, amit majd vinnünk kell a gasztroenterológiára.

A szülőin amúgy nem volt semmi extra. Elmondták, hogy mikor lesz a ballagás, meg a kirándulás, meg, hogy mi várható még ebben az évben. Őszintén, alig várjuk már, hogy itt hagyjuk végre ezt az ovit...

6. szülinapi buli az ovis barátokkal

Fergeteges szülinapi buliban volt ismét részem az M5 gyerekcenterben. Mi 1/2 1 körül érkeztünk Virággal és amíg anyáék mindent elrendeztek, addig mi gyorsan kipróbáltunk pár játékot. A barátaim is lassan megérkeztek, Virág és Bius a tesóját is elhozta, így végül 17-en ültük körül az asztalt. Nagyon örültünk, hogy egy barátom kivételével mindenki jelen volt a nagy eseményen. A zsúrt egy rövid játékkal kezdtük, aztán asztalhoz ültünk, felhangzott a Ma van a szülinapom című dal és hozták a tortát 6 gyertyával és tüzijátékkal. A torta nagyon szép volt, de annyira nem voltam oda az ízéért. Legközelebb nem anyára fogom bízni az ízválasztást :) Tortázás után jött az ajándéközön. Volt egy animátorom Adri, aki igyekezett szervezetté, de mégis vidámmá tenni a bulit. Szépen sorba állította a gyerekeket, akik egyesével adták át az ajándékokat. Az ajándékozás után több feladatot is el kellett végeznünk. Pl ki kellett pukkasztani egy hatalmas lufit, ami tele volt cukorkával, volt cashbox, amiben járgányjegyeket kellett gyűjteni, volt kincskeresés, aminek megtalálásához három ügyességi feladatot kellett elvégeznünk. A kincs sok-sok zseton volt, amit dodgemre, trambulinra és vizidodgemre lehetett beváltani. Minden nagyon szupi volt. A játszóház csapata tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy jól érezzük magunkat és felejthetetlen legyen az utolsó ovis barátaimmal ünnepelt szülinapom.

Keriapu összeállított egy filmet zsúrról, ime: