Tegnap

Tegnap is szinte egész nap lázas voltam és reggelre ismeretlen eredetű pöttyök jelentek meg a fejem tetején, az arcomon, a kezemen, a lábamon és a pocakom alján. Rita néni megnézte a pöttyöket és megnyugtatta anyáékat, hogy nem bárányhimlő.

A lázamat csak késő estére lehetett teljesen lenyomni, de ettől függetlenül nagyon mozgalmas volt a napom. Nem hagytam, hogy megint bezárjanak a lakásba, a napi sétámat is kiköveteltem, és igyekeztem minél több időt a szabadban tölteni Nettivel.

Bizonyára ennek is köszönhető, hogy bár rekordkésőn feküdtem le (éjfélkor), de egész éjszaka láztalan voltam.

Sajnos az étvágyam még mindig nem tért vissza, fogytam is 120 grammot, ezért Rita néni tanácsára ki fogunk próbálni egy étvágyfokozót, amint teljesen meggyógyultam, és mostantól Béres cseppet is fogok szedni.

Tegnap ráadásul hasmenésen is volt (biztos az antibiotikumtól), úgyhogy ma biztos nem fog anya megmérni, nehogy szívinfarktust kapjon:)))

Ahhoz képest, hogy csak éjfélkor tértem nyugovóra, jó korán keltem már megint. 7:55-kor ébresztettem anyáékat, pedig tudtak volna aludni még egy picit....

Nettivel

Nettivel töltöm ezt a hetet. Vasárnap hozták át hozzánk a szülei, és ha jól érzi magát nálunk akkor vasárnapig marad. Netti nagy segítség anyának, mert lesi minden kívánságomat. Egész nap mellettem van, tornyot épít nekem, állatokat mutat a könyveimből, kivisz a kertbe sétálni, és még a szétszórt játékaimat is összepakolja:).

Tegnap anyáéknak orvoshoz kellett menniük úgyhogy kilenckor átvittek minket nagyiékhoz és ott töltöttük szinte az egész napot. Jól éreztem magam nagyiéknál, anya sem hiányzott egyáltalán. Nagyiék is kitettek magukért, a papám még sétálni is elvitt a babakocsimban. Délutánra ugyan nagyon elfáradtam, de még mielőtt hazaindultunk volna, benéztünk a dédimhez. Sajnos én akkor már extra nyűgös voltam. Otthon aztán visszatért az életkedvem, de csak rövid időre, ugyanis már megint belázasodtam. Hirtelen 39 fokig szökött fel a lázam, úgyhogy anyáék gyorsan lefürdettek és ágyba dugtak. Az éjszakám nekem nyugodtan telt, anyának viszont nem annyira. Éjfélkor megint nagyon felszökött a lázam, úgyhogy anya beadott nekem egy kúpot. Én annyira bágyadt voltam, hogy fel sem ébredtem rá.... Aztán az éjszaka folyamán többször megmérte a lázam és mivel reggelig sem ment 38 fok alá, így felhívta a doktornénit. Szerette volna, ha kivételesen kijön hozzánk, de a doktornéni szabira készült, úgyhogy megkért, hogy inkább menjünk be a rendelőbe. Hipergyorsan felöltöztünk és 10-kor már a rendelőben voltunk. A vizsgálat alatt természetesen bömböltem, pedig csak a tüdőmet, meg a torkomat nézte meg a doktornéni. Végül a doktornéni azt mondta, hogy be van gyulladva a torkom és felírt Ospen antibiotikumot és Fenistil cseppet.
Mióta hazajöttünk a doktornénitől már kétszer aludtam és kaptam lázcsillapítót is, mert már megint 39 fok fölé emelkedett a lázam. Sajnos a betegségem miatt a holnapi úszást tuti kihagyjuk, de remélem, hogy a jövő héten már elmehetek az uszodába.

Kánikulában...

Nagyon izgalmas nap van mögöttem. Ma is minden úgy indult, ahogy szokott; reggel 8 előtt ébresztőt fújtam, aztán gyorsan megreggeliztem és átöltöztem, hogy minél hamarabb kimehessek játszani:). Aztán anyával és a pónis triciklimmel, amit Pon-go-nak neveztünk el, elsétáltunk a közértbe tejcsiért és ásványvízért, mert anya megígérte, hogy délután süt nekem, meg mindenkinek palacsintát:). Miután megérkeztünk a boltból, anya úgy döntött, hogy kicsit megmártózik a medencében. Persze én is mentem vele. Áthívtuk a szomszéd kisfiút is, de neki csak a szeme kívánta a vizet, mert alighogy bement a medencébe, már haza is kívánkozott, pedig két napja sírt a nagymamájának, hogy engedje át...

Nah én sem töltöttem sok időt a medencében, kb 10 perc ringatózás után úgy elaludtam a csónakomban, hogy csak na:)) Még arra sem ébredtem fel, hogy anya csónakostul kivett a vízből és áttett a hintaágyra:)))

Már ébren voltam, amikor betoppantak keresztanyuék. Tapsoltam örömömben, amikor megláttam őket:)) Gyorsan átöltöztek ők is, és mindannyian bementek a vízbe. Délig lubickoltunk, ill Balázs meg anyuék lubickoltak, mi meg Virággal csónakáztunk, aztán az UV sugárzás elöl a teraszra menekültünk. Tökfőzelék volt az ebéd, de egyikünk sem kívánta... végül én és Virág egy-egy joghurttal, Balázs pedig tejbepapival lakott jól. A beígért palacsintát is megkaptuk, csak végül nem anya, hanem keresztanyu készítette el.

4 óra felé anyáék feloldották a tilalmat, és megengedték, hogy elhagyjuk a teraszt. Én persze azonnal összeszedtem egy hatalmas dudort és egy csúnya horzsolást... sikerült apa mellől leesnem a teraszról... Mielőtt összeszedhettem volna még egy-két sérülést, anya gyorsan elaltatott. Mikor magamhoz tértem, anyáék már javában lubickoltak a medencében. Mivel addigra a víz jól felmelegedett, anya megpróbált kicsit megmártani benne, de valamiért nekem ez egyáltalán nem tetszett. Hiába járok úszni szinte minden héten, valamiért egyáltalán nem éreztem jól magam a medencénkben, úgyhogy végül a csónakban kötöttem ki. Csak ott érzem biztonságban magam. Amikor meguntuk a fürdőzést, kimentünk a kapu elé bicajozni. Balázs nemrég tanult meg kétkereküzni, és megmutatta anyának is a tudományát. Én Pon-go-val követtem őt. Virág közben csendespihenőzött a hintaágyon.

Ma kivételesen nagyon sokáig maradhattam fent. Keresztapu sütött husit a kertben, amit a teraszon fogyasztottunk el. Én egyedül másfél füstlit ettem meg:)). Keresztanyuék 1/2 10 felé mentek haza, én pedig 10-kor kerültem ágyba. Ma sem kellett altató:))))

Csónakáztam

Ma nagyon jó idő volt, és a medence vize is kellőképpen felmelegedett, úgyhogy csónakáztam egyet, amíg anya lubickolt. Sajnos nem maradhattam sokáig a vízben és a csónakot sem hagyhattam el, pedig próbálkoztam... sebaj, majd holnap:))).

Jármű

Mostantól ezzel nyomulok:

A cajgát névnapomra kaptam (tudom, hogy az csak a jövő hónapban lesz, de akkor is arra kaptam:)), és már le is teszteltem anyával, ezzel mentünk ugyanis a zöldségesbe meggyet venni:)).

Ez+az

 3 hét kihagyás után ma végre újra eljutottam az uszodába. Ott volt Zoé barátnőm is, de Liza sajnos nem. Remélem hamarosan ő is csatlakozik újra hozzánk. Az uszoda mögött van egy kis rész, ahol lehet napozni és van egy játszótér is. Anya és Zoé anyukája megbeszélték, hogy ha jövő héten szép idő lesz, akkor az úszásóra után kicsit kivisznek minket oda játszani.

Egyébként ma új fürdőbugyit kaptam, mert a régi már nagyon elkopott, meg ki is nőttem már, és kaptam egy kapucnis türcsit is, meg egy szörfszandit (linkelve), nehogy elcsússzak az uszodában.
A decathlonban kipróbáltam egy ilyen (linkelve) triciklit is, de sajna azt nem vették meg anyuék, pedig nekem nagyon-nagyon tetszett:(((.

3 dkg

Tegnap a védőnénink látogatott meg minket. Anya persze rögtön elpanaszolta neki, hogy nem eszem rendesen, ezért a védőnéni behívott minket mára a rendelőjébe egy hivatalos mérlegelésre. Mivel az elmúlt egy hónapban összesen 30 grammot sikerült felszednem, így a védőnéni azt mondta, hogy egy hónap múlva újra látni akar, és ha továbbra sem gyarapodom rendesen, akkor jól meg fognak szúrni, hogy kiderítsék nincs-e valami bajom.

Mondjuk azt is mondta a védőnéni, hogy látja milyen izgága vagyok és, hogy mennyit ugrálok, és tudja, hogy beteg is voltam. Lehetséges, hogy ezek miatt nem híztam a múlt hónapban, ezért sem küldött el most minket vérvételre.

Miután a tanácsadásról hazaértünk, gyorsan be is faltam két doboz krémtúrót, mert nagyon nem szeretném, ha megszúrnának.

Egyébként, ha már az evésnél tartunk azt még el kell mondanom, hogy egy ideje teljesen egyedül eszem. Kivettem anya kezéből a kanalat, meg a villát (szó szerint), és az étkezésekben is átvettem az irányítást:)) Végülis nagy lány vagyok már... elmúltam egy éves:)))

Májusi képek

Májusi képeim feltöltése megtörtént. A képek megtekinthetők itt: http://picasaweb.google.hu/Lilicsumpi/2009Majus#

Közösségbe mehet

Tegnap reggel anyával visszamentünk a doktornénihez. Ő is megállapította, azt amit már tudtunk, hogy sokkal jobban vagyok. A Rhinatiolt még ugyan szednem kell, de a többi gyógyszert szerencsére már nem.
Ha már ott jártunk, kértünk időpontot tanácsadásra, és felírattuk a bárányhimlő elleni oltást is, amit a 15 hós kötelező oltással együtt fogok megkapni. Szép lesz... egyiket az egyik karba, másikat a másik karba...
Anya a kullancs elleni oltást is be akarta adatni, de a doktornéni azt mondta, hogy azt majd márciusban kérje, hogy nyárra védett legyek.

Szombat

Szombaton az előrejelzések ellenére kellemes időre ébredtünk, ezért anyáék úgy döntöttek, hogy inkább aznap visznek el az állatkertbe. Gyors reggeli, és kisebb civakodás után aztán csak kigördült az autónk a kertből. Először Csepelre mentünk az uncsitesókért, akik már nagyon vártak ránk. Miután őket felszedtük, már meg sem álltunk az állatkertig.

Az állatkertnél aztán anya betett a babakocsiba, de kb az első állatnál ki is vett. Közelről akartam minden állatot szemügyre venni. A legnagyobb sikert a zebra aratta, az elefánthoz, meg egyenesen be akartam mászni, de a többi állat is nagyon tetszett, hát még az, hogy fel-alá rohangálhatok az emberek között:)).

Sajnos történt egy kisebb baleset is velem, (leugrottam egy padról) de nem igazán törődtem vele, pedig még a szám is vérzett...


Estig is képes lettem volna ott maradni, de az uncsitesók elfáradtak, úgyhogy egy órakor eljöttünk. Az állatkert után még átmentünk egy játszótérre, ahol elfogyasztottam az ebédemet és hintáztam egy kicsit, aztán hazaindultunk. Hazafelé útba ejtettük Katiékat. Nem mentünk fel hozzájuk, mert addigra én is, és Virág is elaludtunk. Csak apa átvett tőlük néhány dolgot, aztán mentünk is tovább Csepelre. Mire uncsitesóékhoz értünk, Virág is és én is felébredtünk.

Míg anyáék ebédeltek, én birtokba vettem Virág konyháját, és kutyultam magamnak is valami harapnivalót:))). Virág megint kitalálta, hogy át akar jönni hozzánk. Először anya és keresztanyu is tiltakozott, de végül belementek, hogy nálunk aludjon. Persze amint kiderült, hogy Virág nálunk alszik, Balázs is jönni akart, úgyhogy visszapakoltuk az autósüléseket a kocsiba és a két uncsitesóval hazafelé vettük az irányt.


Délután átjöttek a szomszéd gyerekek is, úgyhogy összesen hatan boldogítottuk anyáékat.
Egyiküknek sem kellett este altató:))

Mivel a kiruccanásunk nagyon jól sikerült, de sajnos nem tudtunk minden állatot megnézni, ezért anya megígérte, hogy nemsokára megint elvisz az állatkertbe. Nagyon úgy néz ki, hogy július közepén ismét el tudunk menni, mert Timi megint szerzett nekünk belépőt, ráadásul kettőt is, úgyhogy akkor már keresztanyuék is velünk tarthatnak, és Netti, meg Réka uncsitesómék is, ha van kedvük:)))

Az állatkerti sétáról készült képek itt (linkelve) megtekinthetők.

Péntek

Rengeteg sok mesélnivalóm van, rögtön kezdem is az elejénél:)

Pénteken reggel 9.50-kor jelenésem volt a Heim Pál gyermekkórház ortopédiáján. Nincs semmi panaszom, csak megmutattam egy ortopédus bácsinak, hogy hogyan kell járnia egy 14 hónapos babának. Az ortopédus bácsi azt mondta, hogy tankönyvbe illően lépegetek:))). A kórházban találkoztam Katival, és a vizsgálat után átmentünk abba a vizsgálóba, ahol ő dolgozik. Kb. fél órát voltam nála, mert rengeteg érdekes dolog volt a szobájában, amit nekem mindenképpen látnom kellett.

Katitól anya munkahelyére mentünk. Ott már várt ránk Timi. Timivel felmentünk az első emeletre, hogy átvegyük az állatkerti belépőt, aztán továbbmentünk a másodikra, ahol anya bemutatott a főnökének és a csoportjának, aztán pedig a marketing osztályt is meglátogattam. Én hoztam a formámat. Az első 10 percben még ugyam eléggé meg voltam szeppenve, de aztán úgy feloldódtam, hogy post-it-et loptam, almát, meg kenyeret kunyeráltam, kukákban turkáltam, szóval teljesen jól éreztem magam, de jól érezték magukat a munkatársak is, tettem róla:))))

Anya munkahelyéről nem haza mentünk, hanem benéztünk nagyiékhoz. Csak a nagypapám volt otthon, és ő is éppen indulni készült nagyiért. Én akkor már aludtam, de mire nagyi hazaért felébredtem. Egy gyors peluscsere és néhány falat után el is indultam a szokásos felfedező utamra a kertbe. Hamarosan Réka is megérkezett, úgyhogy nem volt időm unatkozni:)))
Arra azért szakítottam időt, hogy megmutassam anyának, hogy milyen ügyesen tudok már szívószállal inni.
Fél három volt mikor anyáék úgy döntöttek, hogy ideje hazaindulni. Én maradtam volna még, de hiába ellenkeztem, végül csak sikerült bekötniük az autósülésembe:(((
Otthon aztán megint aludtam egy hatalmasat, és este is korán lefeküdtem, hogy feldolgozzam és kipihenjem az egész nap fáradalmait.

Takonykór

Ma reggel visszamentünk a doktornénihez. Mivel a kiskönyvem szerint a doktornéni szerdánként reggel 8-tól rendel, így 8 előtt kicsivel érkeztünk meg. Rövid várakozás után, anya észrevette, hogy a doktornéni ajtaján lévő táblán nem 8, hanem 9 óra szerepel. Anya magában mondott valami csúnyát, aztán szépen hazakocsikáztunk, és 9-re visszamentünk.

Szerencsére a doktornéninél nem voltak sokan. Negyedikként mehettem be a rendelőbe, előttem egy bárányhimlős kislány volt, remélem, nem kaptam el az ő betegségét is...
A doktornéni Rhinatiolt, Nasivint és Spiropentet írt fel, mert a torkom is nagyon ronda és csúnyán hörgök is. Hétfőn 9-re rendelt vissza, de azt is mondta anyának, hogy ha újra belázasodnék, akkor menjünk hamarabb.

Vásároltunk

Tegnap délután anyáékkal meglátogattuk a doktornénit. Szerencsétlenségünkre a dokinéni éppen szabin volt a helyettese pedig délelőtt rendelt... rövid tanakodás után anyáék úgy döntöttek, hogy akkor gyorsan elszaladnak bevásárolni, velem együtt természetesen:).
Először a nagy CBA mentünk Vecsésre, de ott pont nem volt babatej, ezért csak két édibébi nyári satyeszt vett nekem anya, és tovább kocsikáztunk a ferihegyi tescoba. Itt sikerült mindent megvásárolnunk pelenkát, babatejet, bébiételeket, joghurtokat... mondta is anya, hogy nagyon sokba kerülök:)) Már a CBA-nal is nehéz volt betuszkolni a kocsiba, hát még a Tesconál.... Egyszerűen immmádok vásárolni:))).

Komoly problémák

Azt mondják, hogy mostanában nem eszem rendesen....Valóban... már a reggeli babatejet, vagy babakakaót is több ütemben fogyasztom el, pedig korábban ezzel sosem volt probléma, sőt, tápszerből sokkal nagyobb mennyiségeket is elfogyasztottam, mint most tejből. A tízórai gyümölcs is nehezebben csúszik, pedig egyre nagyobb a választék. Mindig is a banán volt a kedvencem, de most már abból is max egy felet vagyok hajlandó megenni. Más gyümölcsből még ennyit sem.

Aztán ott az ebéd. Korábban szívesen fogyasztottam anya főzelékeit, de a kész babaételekkel sem volt sose gondom. Pár hete viszont, egyiket sem vagyok hajlandó rendesen enni. Pár kanál után már húzom a számat, tök mindegy, hogy milyen főzelékről van szó.

Uzsira vagy valami tejes finomságot kapok; krémtúrót, gyümölcsjoghurtot, vagy vajas kenyeret sonkával, sajttal, de azokból sem szoktam megenni egész adagokat.

A vacsoráról meg már ne is beszéljünk...

Sajna amióta ilyen cirkusz van az étkezések körül, anya minden édességet megvon tőlem. Hegyekben áll otthon a babapiskóta, meg a Kinder tejszelet, de anya azt mondta, hogy csak akkor kapok belőlük, ha rendesen megeszem az ebédet:(((.

Gyereknap

Nos, számomra nem úgy alakult az idei gyereknap, ahogy azt anyáék eltervezték:(. Nem elég, hogy egész nap esett az eső és fújt a szél, még meg is betegedtem, úgyhogy egész nap nagyon nyűgös voltam.
Mivel úgy terveztük, hogy kicsit kiruccanunk gyereknapon, nagyiék is korábban látogattak meg. Most nem volt jó kedvem, nagyon kiütött a gyógyszer, amit kaptam. Miután nagyiék elmentek anya felvitt a hálószobába, apa meg elment gyereknapozni a munkahelyére. Én a nap hátralévő részét alvással töltöttem, és aznap már nem is hagytam el a tetőteret.
Remélem, a következő gyereknap tartalmasabb és izgalmasabb lesz....