Péntek

Rengeteg sok mesélnivalóm van, rögtön kezdem is az elejénél:)

Pénteken reggel 9.50-kor jelenésem volt a Heim Pál gyermekkórház ortopédiáján. Nincs semmi panaszom, csak megmutattam egy ortopédus bácsinak, hogy hogyan kell járnia egy 14 hónapos babának. Az ortopédus bácsi azt mondta, hogy tankönyvbe illően lépegetek:))). A kórházban találkoztam Katival, és a vizsgálat után átmentünk abba a vizsgálóba, ahol ő dolgozik. Kb. fél órát voltam nála, mert rengeteg érdekes dolog volt a szobájában, amit nekem mindenképpen látnom kellett.

Katitól anya munkahelyére mentünk. Ott már várt ránk Timi. Timivel felmentünk az első emeletre, hogy átvegyük az állatkerti belépőt, aztán továbbmentünk a másodikra, ahol anya bemutatott a főnökének és a csoportjának, aztán pedig a marketing osztályt is meglátogattam. Én hoztam a formámat. Az első 10 percben még ugyam eléggé meg voltam szeppenve, de aztán úgy feloldódtam, hogy post-it-et loptam, almát, meg kenyeret kunyeráltam, kukákban turkáltam, szóval teljesen jól éreztem magam, de jól érezték magukat a munkatársak is, tettem róla:))))

Anya munkahelyéről nem haza mentünk, hanem benéztünk nagyiékhoz. Csak a nagypapám volt otthon, és ő is éppen indulni készült nagyiért. Én akkor már aludtam, de mire nagyi hazaért felébredtem. Egy gyors peluscsere és néhány falat után el is indultam a szokásos felfedező utamra a kertbe. Hamarosan Réka is megérkezett, úgyhogy nem volt időm unatkozni:)))
Arra azért szakítottam időt, hogy megmutassam anyának, hogy milyen ügyesen tudok már szívószállal inni.
Fél három volt mikor anyáék úgy döntöttek, hogy ideje hazaindulni. Én maradtam volna még, de hiába ellenkeztem, végül csak sikerült bekötniük az autósülésembe:(((
Otthon aztán megint aludtam egy hatalmasat, és este is korán lefeküdtem, hogy feldolgozzam és kipihenjem az egész nap fáradalmait.