2,5

Nem mást ünnepeltünk ma, mint a 2,5. szülinapomat:)) (Mondjuk az majd csak 29-én, szerdán lesz, de akkor nem fognak anyák ráérni, meg én sem, ezért hoztuk előre:))
Anya már pénteken elkezdett szervezkedni, és Erika nénivel na meg apával közösen egy gyönyörű mesebeli kastély tortát készítettek nekem.
Szombaton késő estig dolgoztak a művön, annyira sokáig, hogy Erika néni végül úgy döntött, inkább nálunk alszik.

Az én mesebeli kastélyom, (Anya és Erika néni készítette a virágokat, leveleket és minden díszítést a tortán)

Hogy ne egyedül ünnepeljek, a tortát keriéknél bontottuk fel. Miután délelőtt hazavittük Erikát, beszaladtunk hozzájuk, aztán keri felhívta apát és megkérte, hogy hozza át a tortát. Apa kb fél óra múlva érkezett meg. Sajna az úton két torony balesetet szenvedett, de sikerült őket restaurálni, ráadásul apa még egy kis tűzijátékot is beszerzett.

 A tűzijáték csak Balázsnak és Virágnak tetszett, én kicsit megijedtem..

A torta nem csak szép volt, hanem finom is (a piskótalap mogyorókrémes volt), de a legnagyobb sikert a tortadarával bevont édes tölcsér aratta, legalábbis Balázs és Virág körében.

Tortabontás után még kiborítottam Balázst és Virágot, amíg anyáék beszélgettek, aztán olyan fél kettő körül hazajöttünk.

Nem működik?

Bajusz úr most nagyon rossz anyuka volt:( Magukra hagyta az alig három hetes cicákat. Egyszercsak úgy döntött, hogy nem eteti őket tovább... pedig nagyon szépen fejlődtek, már a szemük is nyitva volt....
Hétfőn egész éjjel nyávogtak a cicák, de az anyjuk nem ment oda hozzájuk. Kedden apa injekciós tűvel többször is adott nekik tejcsit, de ez sem segített; az éjszaka folyamán mind a három meghalt.

Reggel apa találta meg a cicákat, és én is észrevettem, hogy valami nincs rendben. Mondtam is apának, hogy "Nem működnek a cicák"
Mama temette el őket a kertben Pepe nyuszi és Maci kutya mellé... Igazi kedvencek temetője...

Nyugodjatok békében!

Gyermekvasút

Ezen a hétvégén sem unatkoztam:) Pénteken délután apa átvitt keriékhez, mert anyának szombaton iskolába kellett mennie, így én náluk aludtam. Keri szerint jó gyerek voltam (bár annak nem örült, hogy Balázs Pisai ferdetornyát széttéptem:(). Szombaton délben jött értem apa és hazavitt, anya pedig 6 óra után ért haza.

Ma életemben először utaztam vonaton. Persze csak gyermekvasúton Hűvösvölgy és Széchenyi hegy között:)) Anyáék úgy intézték, hogy ne dízel, hanem gőzös vonattal utazzunk. Eleinte kicsit féltem a három kalauz kisgyerektől és mufurc voltam, csak bámultam ki az ablakon. Mondjuk nagyon szépséges volt a táj végig erdőn keresztül mentünk fel a hegyre. Útközben többször is megálltunk és az állomásokon egyenruhába öltözött gyerekek fogadták a vonatunkat. Nagyon aranyosak voltak:) Amikor a vonat megkapta a zöld jelzést (természetesen a "nyalókát" is gyerekek tartották) minden masiniszta tisztelgett. Én mindenkinek integettem és az egyik állomáson egy masiniszta kisfiú óvatosan visszaintegetett nekem szalutálás közben:)))
A vonaton nagyon kellemes idő volt. Jól befűtöttek nekünk (egy kis kályhával:) Kb 40 perc alatt értünk fel a hegyre. Sajnos kicsit esett az eső és hűvös is volt kint, ezért végül ugyanazzal a gőzössel indultunk haza, amivel mentünk. Visszafelé már sokkal jobb volt, egyedül adtam oda a jegyet a kalauz kislánynak, énekeltem, sikoltoztam, külön ültem anyáéktól, sétáltam, szóval nagyon jól éreztem magam:) Nem is akartam leszállni a vonatról a végállomáson...
Sajnos az időjárás most nem volt kegyes hozzánk, így nem tudtunk elmenni a Nagyrétre, de én így is remekül szórakoztam, hazafelé pedig aludtam egy nagyot a kocsiban.

Indulás előtt:

A vonatra várunk anyával:

Megérkezett a gőzös:)

A vonaton:

Érkezés után apával:

Visszafelé is megnézték a jegyemet:)

Jókedvűen:)

Anya ugye hoztál nekem valamit?

Pár napja teljesen természetesnek veszem, hogy anya nem üres kézzel jön értem a munkájából. Bármilyen aprósággal le lehet venni a lábamról, PEZ cukorka, kinder tojás, nyalóka...
Tényleg mindegy, lényeg, hogy legyen valami finomság a táskájában:). És ha van, akkor össze-vissza puszilgatom:)

Ps:
(Ezt én nem tudhatom, de ezen a héten már kétszer jött úgy értem anya, hogy nem hozott semmit. Még szerencse, hogy nagyiéknál mindig van valami apróság, amit be tud csempészni a táskájába, mintha ő hozná:) Köszönet érte:))

Még egy csavargós hétvége...

Anya kimenőt kapott hétvégén, úgyhogy a szombatot nagyiéknél töltöttem, aztán apa hazavitt, délután pedig átvitt kerianyuékhoz. Az éjszakát is náluk töltöttem.
Anyáék ma délelőtt jöttek értem, de nem haza vittek, hanem Wekerlére, a Koós Károly térre. A teret kb két hete adták át a nagyközönségnek. Gyönyörű lett, és hatalmas játszótér van rajta. Ma nem csak játszótereztem, hanem lovagoltam is, meg körhintáztam, és kaptam hello kittys mézeskalácsot, meg lufit, meg vattacukrot, meg nyalókát (ezeket persze nem egyszerre és nem mind egyedül ettem meg) és összefutottunk Szilvivel, anya barátnőjével és annak párjával, de találkoztunk nagyiékkal is, akik szintén kinéztek a térre. Több, mint két órát szaladgáltam, aztán hazamentünk.
Délután a kertben folytatódott a játék, aztán festettem Rita néninek felhőt meg, napocskát temperával és gyurmáztam is.

Samantha pacin (egyre szebben ülök a pacikon egyedül)

Erre a hatalmas csúszdára nem könnyű feljutni, de nekem már nagyon ügyesen megy (kis segítséggel)

A kis picasso:

 A művészet már csak ilyen:

A művem:

Most, hogy anyának és apának is elkezdődött a suli, már szombaton is csak keveset leszünk együtt. Az egész családot mozgosítottuk, nagyiékra, kerianyuékra és mamára is számítunk a szorgalmi és vizsgaidőszakban. Én meg már alig várom, hogy végre suliba járhassak....

A nap beszólása

Nagyi: "Lili, eljössz értem holnap a munkahelyemre?",
Lili: "De hát én nem tudok vezetni! :)

Megint kiscicák születtek

Bajusz úr nagyon aktív idén:). Tegnap hajnalban négy kiscicának adott életet, de csak 3 maradt életben. Az ikrek a körülményekhez képest jól vannak. Mindhárom fehér alapon fekete foltos:) Sajnos egyelőre csak messziről csodálhatom őket...