Ma életemben először utaztam vonaton. Persze csak gyermekvasúton Hűvösvölgy és Széchenyi hegy között:)) Anyáék úgy intézték, hogy ne dízel, hanem gőzös vonattal utazzunk. Eleinte kicsit féltem a három kalauz kisgyerektől és mufurc voltam, csak bámultam ki az ablakon. Mondjuk nagyon szépséges volt a táj végig erdőn keresztül mentünk fel a hegyre. Útközben többször is megálltunk és az állomásokon egyenruhába öltözött gyerekek fogadták a vonatunkat. Nagyon aranyosak voltak:) Amikor a vonat megkapta a zöld jelzést (természetesen a "nyalókát" is gyerekek tartották) minden masiniszta tisztelgett. Én mindenkinek integettem és az egyik állomáson egy masiniszta kisfiú óvatosan visszaintegetett nekem szalutálás közben:)))
A vonaton nagyon kellemes idő volt. Jól befűtöttek nekünk (egy kis kályhával:) Kb 40 perc alatt értünk fel a hegyre. Sajnos kicsit esett az eső és hűvös is volt kint, ezért végül ugyanazzal a gőzössel indultunk haza, amivel mentünk. Visszafelé már sokkal jobb volt, egyedül adtam oda a jegyet a kalauz kislánynak, énekeltem, sikoltoztam, külön ültem anyáéktól, sétáltam, szóval nagyon jól éreztem magam:) Nem is akartam leszállni a vonatról a végállomáson...
Sajnos az időjárás most nem volt kegyes hozzánk, így nem tudtunk elmenni a Nagyrétre, de én így is remekül szórakoztam, hazafelé pedig aludtam egy nagyot a kocsiban.
Indulás előtt:
A vonatra várunk anyával:
Megérkezett a gőzös:)
A vonaton:
Érkezés után apával:
Visszafelé is megnézték a jegyemet:)
Jókedvűen:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése