December 24-én délelőtt apa átvitt nagyiékhoz, mert anyának és neki sűrgős dolga akadt. Nagyiéknál ott volt Réka és Netti is, gyakorlatilag egész nap velük játszottam, ill. azért meglátogattuk dédit is. Nagyiék délután 5 felé vittek haza. Anya és apa a kapuban fogadtak engem, aztán gyorsan betessékeltek a kisszobába. Éppen csak levettem a kabátomat meg a cipőmet, és megmutattam anyának a nagyiéktól kapott kis vakondos párnát, amikor a nappali felől csengettyű szót hallottam. Lassan besétáltam anyával a sötét nappaliba, és megláttam a karácsonyfát. Hatalmas volt, plafonig ért, és világított. A fa alatt ajándékok tömkelegét pillantottam meg. Megfogtam egy babát, ami nem volt becsomagolva, és ujjongva körbeugráltam a nappalit. Aztán én is odaálltam anya mellé, és meghallgattam Pohárnok Jenő a Karácsonyfa alatt című versét, amit anya és apa próbált elszavalni, de végül nagyi fejezte be, mert apa - bár rengeteget gyakorolta - mégis elfelejtette a szövegét, anyának meg elcsuklott a hangja versmondás közben. Aztán anyáék átadták az ajándékokat, amiket a Jézuska varázsolt a nappaliba a karácsonyfával együtt. Én persze rögtön kiszúrtam a fán lévő csokidíszeket, és miközben anya az ajándékaimat bontogatta, én bevágtam egy mikulásos függeléket. Idén is sok szép ajándékot kaptam; konyhát, éneklős babát, cipőt, ruhát, ágyneműt, konyhai kiegészítőket és egy laptopot találtam a fa alatt. Nagyiék megvárták míg az összes ajándékot megnézem, és birtokba veszem a kis konyhámat aztán átmentek Nettiékhez ünnepelni. Én végül annyira belejöttem a kicsomagolásba, hogy nekiálltam azokat a dobozokat is felbontani, amiket nem is nekem hozott a Jézuska. Szerencsére, vagy inkább sajnos anya időben rám szólt, hogy nem szabad:).
Este rendkívül sokáig voltam fent, tíz is elmúlt már mire sikerült anyának ágyba dugnia.
A karácsonyfánk és a csomagok:
Először a díszeket vettem szemügyre:
Aztán jöhettek a játékok:
Hol a csúcs?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése