Elmosta az eső a mai szánkózást, viszont végre eljutottunk a Cincogóra. Reggel szó volt róla, hogy nem megyünk, későn is keltünk, de aztán anya gondolt egyet, gyorsan összeszedte magát, aztán befogta apát, így 3/4 10-kor már a kocsiban ültünk. Kivételesen apa vitt el minket, mert az utcánkban még elég sok a hó. A Cincogón megint nagyon kevesen voltunk, Andi kisfiával Misivel együtt összesen 4-en. Mindig kevesen vagyunk, de Andi mégis mindig megtartja a foglalkozásokat, és ez tök jóóóó! Mivel már elég rég voltam utoljára gyerekek között, így eleinte borzasztóan félénk voltam. Alig tudott anya betessékelni a terembe. Mielőtt elkezdődött a foglalkozás anya kivitt pisilni a wc-re, mert hát ugye pelust már nem hordok. A foglalkozás alatt is nagyon visszafogott voltam, csak Szabival barátkoztam, és csak a végefelé oldódtam fel, akkor pedig sikongatva rohangáltam a teremben, és puszit adtam a tükörben magamnak.
Szabi egy szőke hajú, kék szemű kb. két és fél éves kisfiú. Anya megállapította, hogy tetszik nekem, mert mindig együtt hintázunk a mérleghintán, ráadásul ma bemásztunk ketten az alagútba és jó sokáig bent voltunk, és senkit nem engedtünk be. Aztán megtaláltam Szabi vizes flakonját és odavittem neki, hogy ne legyen szomjas, a foglalkozás végén pedig kisomfordáltam a teremből, megkerestem Szabi cipőjét és bevittem neki. (Ne kérdezzétek, hogy honnan tudom, melyik Szabi cipője.. Ez anyának is talány...) Rá akartam adni, de azt anya már nem engedte. Szabi anyukája közölte, hogy "Lilikém, látod, látod! Itt rontod el a dolgokat...." Aztán mondta, hogy tanuljak meg sütni/főzni, és akkor majd áldását adja a románcunkra:)) Csak tudnám, hogy ki fog megtanítani főzőcskézni, és egyáltalán minek az, hiszen anya sem tud, és apa mégsem fogy el, sőőt, kifejezetten nagy darab:)
Sajnos a foglalkozás végén hatalmasat buktam, mert Szabival fölszedtük a szőnyegeket, én meg jól megbotlottam, de összességében jól éreztem magam, és már nagyon várom a következő órát.
Cincogó után hazajöttünk ebédelni, aztán apa felvitt minket a dombra szánkózni. Most nem voltak sokan, viszont esett az eső, úgyhogy csak párszor csúsztam le anyával aztán haza kellett mennünk.
Más:
ez az iTeddy maci nekem naon bejön!!! De csak azért mert rajta van a Pancsoló Lilis videóm, és a kedvenc kisvakondos részeim. Ilyen hosszú időre még egy játék sem tudott lekötni. Persze ez nem azt jelenti, hogy egész nap ezt bámulom... Főleg este, lefekvés előtt szokta anya elővenni és akkor addig nézem, hallgatom, amíg elálmosodom. Remek találmány, mindenkinek csak ajánlani tudom:) Egyébként már nevet is adtunk neki, Papamacinak hívjuk:)))
2010. január 8., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése