Jégkori...

Ma felkerekedtünk és elmentünk jégkorizni apával és anyával. Elég nagy volt a szám előtte, gondoltam, nem lehet ez olyan bonyolult dolog, de aztán amikor felmentem a pályára, minden bátorságomat elvesztettem. Annyira féltem attól, hogy elesek, hogy nem igazán mertem csúszni, inkább csak lépegettem. Így végül nem estem el egyszer sem, viszont borzasztóan elfáradtam. Nem egyszerű ez a korcsolyázás. Apa nagyon ügyes volt, anya viszont fel sem jött a pályára. Ő inkább kintről fényképezett. Apa próbált tanítani, de nem sok sikerrel. Max egy órát voltunk kint, de nekem annyi is elég volt bőven. Anya a korizás után megkérdezte, hogy szeretnék-e egyáltalán megtanulni korizni, mert ha igen, akkor bizony gyakorolni kell, mert senki nem úgy születik, hogy tud korcsolyázni. Olyan ez mint a biciklizés, meg a görkori. Hát egyikben sem vagyok profi...
Legközelebb, ha megyünk, hívok haverokat, úgy biztos izgalmasabb lesz, mint az ősökkel ;)

Kari után - iskola keresés

Csütörtökön Katiék látogattak meg minket és köszöntöttek Karácsony alkalmából. Kati elmondta anyának, hogy meleg szívvel ajánlja azt az iskolát, ahova Réka és Nene járt. Megy a hezitálás ugyanis, hogy hova írassanak be. Két lehetőség van, az egyik a gyáli Ady Endre iskola, ami tőlünk kb 10 percre van gyalog, és ahova a legtöbb ovis társam járni fog, illetve a Pannónia Általános Iskola Wekerlén, ami anya szerint színvonalasabb iskola, mint ahova helyileg tartozom. Ez az iskola ráadásul a kompetencia felméréseken bőven országos és budapesti átlag felett teljesít, ráadásul első osztálytól kezdve van angol oktatás, viszont ha oda íratnak, akkor teljesen új közegbe fogok kerülni ahol egyetlen ismerősöm sem lesz, ezt pedig nem igazán akarja anya. (Bár amikor ő kezdte az iskolát, ő is egy teljesen új közegbe került ugyanis, pont iskolakezdés előtt költöztek el és lám, lám túlélte és még barátai is lettek.) Márciusban lesznek a nyílt napok, meg fogjuk nézni mindkét iskolát mielőtt döntünk...

Amúgy én már nagyon készülök az iskolára. A nagyiéktól kapott iskolás dolgokat betettem az új Hello Kittys táskámba (amit szintén nagyi Jézuskája hozott) és olyat szoktam játszani, hogy iskolába megyek, meg házi feladatot kapok stb... Van egy képzeletbeli testvérem is, aki nagyon rossz tanuló, mindig egyeseket kap, míg én csak ötöst. Szoktam felelni is az iskolában általában történelemből (a mohácsi csatából, ahol meghalt II. Lajos király) és hittanból (Jézus születéséből). Anya azt szokta mondani, hogy nagyon reméli, hogy ha már tényleg iskolás leszek, akkor is ilyen szorgalmas és jó tanuló leszek :)

Más: Mivel kiderült, hogy Keriék mégsem jönnek át sziveszterkor, így tegnap anyával kiraktuk a lovastábort. 9 zacskóból és három füzetből állt a készlet, több óráig tartott mire elkészültünk. Utána lovasversenyt játszottunk, amin mindig az a bábu nyert, akivel én voltam, mert anya lova mindig megsérült. Miután befejeztük a játékot szétszedtük a tábort, mert még egyszer ki akarom rakni, csak azt nem tudom, mikor fogom, mert annyira elfoglalt vagyok...

Építkezés közben:

lego gyűjteményem újabb darabjai:

Olivia háza

Nyári lovastábor:

 Heartlake city uszoda:

 Delfin cirkáló:

December 26.

A meglepetéseknek úgy tűnik nincs még vége... Ma nagyiékhoz voltunk hivatalosak karácsonyi ebédre. Szépen felöltöztem megint, hiszen meg kell adni a módját az ünneplésnek. Nagyiéknak csak egy kis fát hozott a Jézuska, de annál több ajándék volt alatta. Nekem is tett a fa alá pár (egy csomó) meglepetést; csupa kreatív, meg iskolás dolgokat. A legjobban a házikónak örültem, amit ki lehet szinezni. Alig vártam már, hogy otthon legyünk és összeállítsuk. Azonnal be is rendeztem, miután kész lett. Beraktam a puzzlet, a gyönykészletemet, a hello kittys uzsistáskámat, amiket nagyiéknál kaptam, meg a nagy legos dobozomat és persze a tabletet is TV gyanánt :). Apa meg nekiállt kiszinezni, de hamar megunta, úgyhogy most csak a tető egyik fele van kész. A többit, majd szépen lassan befejezem, ha időm engedi.

Holnap sajnos már vége az ünnepnek, de ha minden igaz még vár rám valami meglepetés Katiéktól is. Ők holnap délután látogatnak meg bennünket :)

December 25

Ma keriék látogattak el hozzánk. A Jézuska az uncsitesóknak is tett ajándékot a fánk alá, keriék fája alá pedig nekem. A változatosság kedvéért még egy legot kaptam :). Virágnak egy titkos naplót, egy filly pónis ágyneműhuzatot és egy muffin babát hozott a mi Jézuskánk, nagyon örült nekik. Balázsnak pedig Anya azt mondta, hogy egy dolgot levehet a fáról, és az az övé lehet. Balázs hosszas keresgélés után egy ezüst boríték mellett döntött. Sztem nagyon jól tette, mert igazság szerint pont azt szánta neki a Jézuska :)

Az ajándékozás után apa és keriapa elmentek, mi pedig megebédeltünk. Apáék pont akkor értek vissza, amikor befejeztük az ebédet. Ebéd után leültünk legozni. Balázs összerakta a strandot, Virág a kisállatszalont, én pedig Olivia házának álltam neki, de nem volt kedvem befejezni, úgyhogy anya, Balázs és Virág fejezték be. Én addig a tabletemmel játszottam. Virág amúgy pont olyan tabletet kapott, mint én, csak egy picit nagyobbat. Keriapu rátette nekünk a skype-ot, így miután hazamentek tudtunk még csevegni. Amúgy abban maradtunk, hogy Virág és Balázs 30-án visszajönnek hozzánk és egy napot itt töltenek. Kerianyuék pedig 31-én követik őket. Megegyeztünk, hogy a lovastábort addig nem nyitunk ki, együtt fogjuk kirakni.

Este még festegettem, meg elkezdtem újra kirakni a strandot.  Majdnem éjfél volt, mire végre elaludtam.
Néhány kép a végére:

Szent nap és Szenteste

Reggel Boldog Karácsonyt-al ébresztettem anyát. Végre-végre ez a nap is eljött. Napok óta azt mondogattam, hogy nekem semmit sem fog hozni a Jézuska, mert rossz gyerek vagyok. Már-már őrületbe kergettem ezzel a családomat. Bár a fentieket komolyan gondoltam, mégis betartottam a szabályt, és nem tettem be a lábam a titokszobába, ahol a Jézuska ügyködött. Anya mondta, hogy oda csak felnőttek mehetnek be Karácsonyig... Egyszer anya ugyan beküldött oda, hogy legyek szíves kihozni a porszívót, de mondtam, hogy sajnálom, nem tehetem meg, mert nem mehetek be a titokszobába.... Ha bementem volna, lehet megláttam volna az ajcsijaimat. Anya azt mondta, hogy fura gyerek vagyok, mert amikor ő kicsi volt, Karácsonykor már pontosan tudta, hogy mit fog kapni, mert addigra simán felkutatta. Én viszont tényleg nem kutakodtam, csak izgultam, hogy kapok-e egyáltalán bármit.
Anya azt is mondta, hogy rossz gyerek nincsen és Karácsonykor mindenki kap valamit, a nem nagyon jók is. Én azért féltem, hogy kimaradok az osztásból....

A napot amúgy nagyiéknál töltöttem apával, anya pedig egész nap otthon takarított (már három napja csak takarít, merthogy a Jézuska piszkos lakásba nem teszi be a lábát). 4 óra után indultunk haza nagyiéktól, ők is elkísértek minket. A kapuban már várt rám anya és rögtön bekísért mama szobájába. Közben befutottak nagyiék és apa is, mindannyian mama szobájában várakoztunk, amikor egyszercsak megszólalt a csengő és a Csendes éj dal. Akkor lassan besétáltunk a nappaliba. Egy plafonig érő fa állt ott, alatta szépen becsomagolt ajándékokkal. A legtöbb ajándék hercegnős papírba volt csomagolva. Gondoltam, azokat biztosan én kaptam. Rögtön elindultam az ajándékokért, de nagyi szólt, hogy mondjuk el a karácsonyi verset először. Én persze nem akartam, úgyhogy anya és nagyi mondták el. Aztán Boldog Karácsonyt kívántak egymásnak és nekem és átadták az ajándékokat. Nyugodt szívvel mondhatom, hogy ez a Karácsony nálunk a legoról szólt. Megkaptam Olívia házát, a lovastábort és a hajót is, aminek hihetetlenül örültem. Apa kapott egy Ipadet, anya egy táskát, egy sálat, meg egy ruhát és a kedvenc parfümjét, amin nagyon meglepődött, mert arra már nem számított. Noncsi is megkapta az mp4 lejátszót, amit annyira szeretett volna, mama pedig egy teáskannát. Nagyiék hamar elmentek, mert Katiék meghívták őket vacsorára. Miután hazamentek anya a kezembe nyomott még egy dobozt, azzal a szöveggel, hogy ezt azért kapom, hogy ne veszekedjek apával. A dobozban egy tablet volt. Az örömöm ezzel felhőtlen lett. Ennyi mindenre nem számítottam. Miután beállítottuk a tableteket, apával nekiálltunk kirakni a lego hajót. Én miután megláttam, hogy mennyire bonyolult, otthagytam apát és a tablettel foglalkoztam, de aztán visszamentem és a felső részét tulajdonképpen egyedül raktam ki. Anya ott volt mellettem, de csak azért, hogy szóljon, ha valamit esetleg rossz helyre illesztettem. Miközben a hajót építettük apa megkérdezte, anyától, hogy hol a doboz, akkor anyának eszébe jutott, hogy van még valami a fa alatt, amit nem bontottam ki. Jó pár bontatlan ajándék van még ott, de anya azt mondta, hogy Virágéknak, meg Rékáéknak is tett oda valamit a Jézuska, úgyhogy nem kíváncsiskodtam. Aztán anya elém húzott egy dobozt, amiben egy legó tartó volt. :)
Miután a hajó elkészült, Olívia házának is nekikezdtem, de azt már nem fejeztem be, mert nagyon későre járt már az idő.

Természetesen a hajó rakása közben az ünnepi vacsorát is megejtettük, bár senki nem volt éhes. Én csak egy kis kukoricát ettem. (Meg előtte egy rakat sütit és szaloncukrot... :))

Este amikor aludni mentünk megölelgettem anyát és elmondtam neki, hogy nagyon szeretem őt is meg apát is és megköszöntem neki azt a sok-sok mindent amit kaptam, mert bár én hiszek a Jézuskában, de a szívem mélyén tudom, hogy anya és apa segítettek neki ezt a sok-sok mindent beszerezni. 

A mi kis karácsonyfánk:

 A majdnem elfelejtett ajándék :)

 Lego hajó. Pontosan erre vágytam :)

 Játék a fa alatt :)

 A legnagyobb meglepetés, amire igazán nem számítottam, de nagyon nagyon örülök neki :)

 A fa előtt:

 Apa sem unatkozik...

Tescoban jártunk

Anyáék elhatározták hogy ma hajnalban még elmennek egy nagybevásárlásra a tescoba és a lelkükre kötöttem, hogy mindenképpen ébresszenek fel engem is, mert én is velük szeretnék tartani. Este alig akartam elaludni nehogy lemaradjak a bevásárlásról. Az első körre azonban végül mégsem vittek el. Éjjel egykor indultak el, és fél négyre értek haza. Egy valamit, a halat nem sikerült megvásárolniuk, mert a halpult éjjel zárva tart. Úgy döntöttek, hogy a halat az auchanban veszik meg, ide már engem is magukkal vittek. Reggel 6-ra értünk az auchanba, de kiderült, hogy vasárnap az auchan csak 7-kor nyit. Apa meg akarta várni a nyitást, de anya mondta, hogy ő nem vár annyit, így végül átmentünk a tescoba, ahol más meglehetősen sokan sórakoztak a halpult mögött. Anya kérte a nénit, hogy ne csapja agyon a halakat, de azt mondta, hogy nem adhatják ki élve, és akkorát csapott szegények fejére, hogy még nekem is fájt :(. Elég mérgesek voltunk, mert hát mi szeretjük ha pár órát úszkálhatnak még a halak a fürdőkádban, de az utóbbi években ez valahogy nem jön össze. Bezzeg mások azért reklamáltak, mert az övékét nem sikerült rendesen leütni és ficánkoltak a zacskóban. Ennyit a "nem adhatom ki élve a halat" szövegről... A tescoban még vettünk egy-két dolgot, aztán hazasiettünk.

Apa természetesen eltűnt jó pár órára és mikor végre hazaért, már mentünk is tovább a nagyiékhoz, Katiékhoz, meg Dédihez. Ma egészen normális voltam velük, puszit is adtam nekik. ;)

Téli szünet

Nekem egy nappal korábban kezdődött a téli szünet, mint a barátaimnak. Ennek oka, hogy csütörtökön nem éreztem jól magam az oviban. Fáj a hasam meg a fejem. Napközben többször is megmérték a lázamat, de nem voltam lázas, úgyhogy nem hívták fel anyáékat, hogy vigyenek haza, inkább hagytak szenvedni... Délután amikor apa értem jött, elvitt a doktornénihez, aki azt mondta, hogy van valami vírus a levegőben, ami okozhat ilyen problémát. B6 vitamint írt fel. Egyre furább, hogy mostanában szinte minden héten van valami bajom. Kis csoportban, meg középsőben alig hiányoztam, most meg szinte állandóan. Anya szerint ovi undorom lehet... Ennek köszönhetően a ritmikus gimnasztika bemutatóról is lemaradtam, ami csütörtök este lett volna.

A pénteket anyával töltöttem, aki idén már nem megy többet dolgozni. Egész délelött takarítottunk aztán délután elmentünk helen doronra, mert a betegségem miatt pár órát ki kellett hagynom és péntek délután volt a pótlás. Anya is beült az órára, pedig megtiltottam neki. Eleinte nem is voltam hajlandó odamenni a többiekhez, de amikor anya azt mondta, hogy vegyem a cipőmet és hazavisz, akkor végül odamentem a társaimhoz. Nagyon csendes voltam, de a végére azért bemelegedtem és együtt énekeltem a többiekkel.

Angol után benéztünk egy butikba, ahol anya meglátta álmai táskáját, amit "apa jézuska" rögvest megvett neki. Miután hazajöttünk mondtam anyának, hogy ezt nem használhatja még, oda kell adnia a Jézuskának... Majd ő odavarázsolja a fa alá.

Ami a karácsonyt illeti, én készen állok. Csináltam néhány rajzot (egyet nagyiéknak is, mert megbántottam őket), amiket anya segítségével becsomagoltam. Az adventi naptáramról tudom, hogy még hármat kell aludni a nagy eseményig. Apával megbeszéltük, hogy a 24-ét nagyiéknál töltjük, de nem alszunk ott és végig velem lesz. Délután fog hazahozni, mielőtt megérkezik a Jézuska. Nagyon, nagyon várom a Karácsonyt. Mondtam, hogy bármit is kapok, mindennek örülni fogok. :)

Most amúgy Mesi vendégeskedik nálunk. Már kifestettük magunkat. Én most könyvet lapozgatok, Mesi pedig rajzol, vágdos és ragaszt. Ilyen okos dolgokat szoktunk csinálni ha jóban vagyunk és nem veszekszünk :)

Ovis karácsony

Ma volt a karácsonyi buli az oviban. Anya természetesen elfelejtett kekszet és üdítőt vásárolni rá, úgyhogy reggel hatkor mehetett a boltba... :) Hiába, akinek nincs esze, legyen notesze...

Az ovis karácsonyról nem tudok beszámolni, csak annyit tudok mondani, hogy jó volt. A néphagyomány foglalkozásra járók (köztük én is) felléptünk. Az aulában volt a program. Mi táncoltunk és karácsonyi dalokat énekeltünk. Fogalmam sincs, hogy ennyi hiányzás mellett, hogy sikerült megtanulnom a dalokat...
A műsor után volt dizsi, ott is táncoltunk, többek között a gangnam style-ra :)

Ajándékot is hozott a Jézuska mindenkinek. A mi csoportunk egy vödröt kapott, amit az anyukák díszítettek ki az adventi délutánon a Jézuska segítségével. Az én vödröm eléggé extravagáns lett. Felül rózsaszín, alul fehér, közepén egy fekete csíkkal. Különböző ruhadarabok és kiegészítők vannak rajta és az van ráírva, hogy Lilike, meg Fashion. Kérdeztem anyát, hogy segített-e a Jézuskának. Először tagadott, de amikor mondtam, hogy szégyellje magát, hogy ő nem ment be az oviba, bevallotta, hogy bizony ő is segített az én vödröm elkészítésében. Csak hát ha egyszer a Jézuska hozta ezt az ajándékot, akkor nem érti miért kellett Juci néninek elárulnia, hogy pár anyuka, meg Rózsika néni díszítették ki a vödröket...

Mi is csináltunk ajándékot az anyukáknak. Az enyémet főleg Rózsika néni csinálta, mert én elég sokat voltam beteg. Este amikor anya hazajött átadtam neki, nagyon boldog karácsonyi ünnepeket kívánva :)

Disney on ice :)

Mozgalmas volt ez a nap, mert alighogy hazaértünk Ténia bulijáról és kifújtuk magunkat, már indultunk is tovább a Papp László Arénába a Disney on ice előadásra. Apa vitt minket, de ő nem tartott velünk, mert ez egy csajos program. Kerivel és Virággal az Aréna előtt találkoztunk 1/2 3-kor. Őket keriapu hozta, de ő sem maradt ott. Az előadásra rengetegen voltak kíváncsiak, teltház volt. Idén a műsort a Verdák, a Kis hableány, a Csingiling és a Toy story mesékből állították össze. Nagyon érdekes és látványos volt, bár ez előző jobban tetszett, mert abban több hercegnő kapott szerepet, köztük Aranyhaj is.

Az előadás végén iszonyat nagy hisztit csaptam, mert akartam egy poharat, amit anya hajlandó is volt megvenni, azonban én úgy képzeltem, hogy jégkásával együtt kapom, azonban anya kijelentette, hogy ebben a hidegben nem fog nekem jégkását venni. Végül megvette a poharat üresen, de még jó ideig duzzogtam a jégkása miatt... Otthon aztán rájöttem, hogy anyának igaza volt, tényleg butaság volt ebben a hidegben jégkását kérni. (Az sem volt normális, hogy egyáltalán árultak...)

Ténia szülinapja

Ma tartották Ténia szüinapját. Mivel én a héten beteg voltam és nem mentem oviba, így a meghívó az ovis szekrényemben maradt. Egészen tegnap estig abban a tudatban voltunk, hogy a buli Téniáék házában lesz. Egy véletlen folytán derült ki, hogy máshova rendezték ugyanis anya facebookon kapott üzenetet Bence anyukájától, hogy mi megyünk-e. Erre anya visszaírta, hogy nem biztos, mert este karácsonyi bálba megy, így nem biztos, hogy másnap olyan állapotban lesz, hogy el tudjon vinni. Bence anyukája felajánlotta, hogy szívesen elvisz, mire anya megköszönte, jelezve, hogy úgysem tudja pontosan, hol laknak Téniék. Erre Bence anyuja visszakérdezett, hogy nem az M5 kalandparkban lesz a buli? Az ő meghívójukon az van :). No hát így derült ki, hogy hol lesz a buli. Ha Bence anyukája nem kérdezi meg, hogy megyek-e, akkor reggel 10-kor simán odavitt volna anya Téniáék házához, amiről azt sem tudja, hogy hol van....

Bár éjjel kettőkor jött haza, reggel korán felkelt összeszedte magát és engem és 10:00-ra elvitt a kalandparkba. A buli nagyon jó volt. Ténia rajtam kívül Mesit, az ikreket, Bencét, egy régi csoporttársunkat és még egy általam nem ismert kis lányt hívott meg. Sajnos mi csak délig maradtunk, mert délutánra más programunk volt....

Képek:

Anyával

 Az ünnepelt

 Bencével

Vajon mit fog hozni a Jézuska

Természetesen egy csomó mindent.... Mivel én még nem tudok olvasni, ezért simán megörökíthető itt, hogy milyen zűrzavar van/volt - már megint - a karácsonyi ajándékom körül.

Szóval amire leginkább vágyok a Jézuskától az a Lego friends Delfin Cirkáló, amit Titanicnak neveznék el. Több helyen is jártunk az utóbbi időben, ahol láttuk ezt a hajót, gondoltam nem lesz nehéz beszereznie a Jézuskának, hiszen majd mindenhol lehetett kapni. Azonban a Jézuska elég lassan reagált idén Karácsnykor (így volt ez tavaly is...) és mire észbekapott, hogy tán be kellene szerezni az ajcsit, konkrétan elfogyott a Müllerből, ahol a legjobb áron volt beszerezhető. Jézuska megkérdezte az eladókat, hogy hoznak-e még Karácsony előtt, akik megnyugtatták, hogy igen, lesz még ilyen játék és fel is írták a nevét és a telefonszámát, hogy ha megérkezik, akkor egyet félretesznek és telefonálnak. Jézuska megnyugodott és mások ajándékainak beszerzésén kezdett el foglalatoskodni. Látott más boltokban is ilyen hajót, de mivel ő már leadta a megrendelést, végül sehol nem vette meg. Mivel a Müllerből nem telefonáltak, Jézuska úgy döntött, hogy felhívja őket és megkérdezi, mikor érkezik a hajó. Sajnos a néni, aki felvette a telefont igencsak bunkó volt. Azt mondta, hogy egyáltalán nincs és nem is lesz az a hajó és hogy nem is érti miért írták fel a nevét, már rég elfogyott és nem is lehet rá rendelést leadni. Jézuska nagyon elszontyolódott, gondolta utánanéz a neten, lehet-e máshol kapni. Sajnos egyik webshopban sem járt sikerrel. Szólt a társának is, hogy ő is nézzen körül a játékboltokban, de sajnos mindenhonnan elfogyott.

Jézuska már elkönyvelte, hogy a vágyott hajót idén nem tudja nekem beszerezni. Vett helyette valami mást, ami talán kárpótolni fog. Aztán az egyik szünetben beszélgetni kezdett az egyik ismerősével és szóba került a Delfines hajó, amit sehol, de sehol nem lehet már kapni. Ezt követően visszament a helyére és kb 1 óra múlva kapott egy emailt, a következő tárggyal: Itt még van 3 db

http://www.retrotoys.eu/dolphin-cruiser-41015. Mikor megnyitotta Jézuska a weblapot már csak két hajó volt, azonban másfélszer annyiért, amennyiért korábban kinézte. Hezitálni kezdett, hogy mennyit ér neki egy nagy mosoly a fa alatt. Addig hezitált, amíg valaki elvitt még egy hajót, így végül egy maradt. A történet vége egyenlőre titok, Karácsonykor kiderül, hogy az utolsó hajó a mi fánk alá kerül-e.

Történések

Ezt a hetet itthon töltöm. Kedden apa elvitt az orvoshoz, aki megállapította, hogy kötőhártyagyulladásom van és szemcseppet írt fel. Már előre félt anya, hogy hogy fogja a szemembe csepegtetni a cseppet, de ezúttal engedtem neki, sőt még ki is támasztottam a szememet :)

Amúgy nagyon várom már a karácsonyt, mindennap megszámolom, hogy hány nap van még hátra. Anya azt mondta, hogy 24-én el kell mennem itthonról különben nem fog jönni a Jézuska, mire én megjegyeztem, hogy csak akkor megyek el itthonról, ha Noémi is elmegy. Milyen dolog már, hogy ő láthat mindent... De anya azt mondta, hogy Noémi sem lát semmit, mert ez az egész egy varázslat, pikk-pakk történik minden. Így meg aztán főleg nem értem, hogy miért kell lelépnem itthonról :(

Ebből még lesz vita 24-én, az már biztos...

Kari előtt még azért lesz néhány közös progi anyával. Holnap pl. elkísérhetem fodrászhoz, meg kozmetikushoz, mert este karácsonyi  bálba megy. Szombaton délelőtt Ténia szülinapja lesz, 3-tól pedig a várva-várt Disney on Ice eseményre vagyunk hivatalosak az arénába. Vasárnap sem fogunk unatkozni, kis gyerekeknek fogunk kreatívkodni. Anya ugyanis jövő héten kedden egy gyermekotthont fog meglátogatni jótékonysági célból és az ott lévő gyerekekkel fog karácsonyi díszeket készíteni. Az alapot még itthon elkészítjük.

Amúgy amikor anya elmesélte, hogy hova megy kedden, nagyon meglepődtem. Nekem nagyon fura, hogy vannak olyan gyerekek, akik anyukájuk és apukájuk nélkül kénytelenek felnőni. Mondtam is anyának, hogy nem szeretném ha erről beszélne, mert szomorúsággal tölt el. De azért azt megjegyeztem, hogy annyira örülnék, ha venne onnan egy kis lányt akivel tudnék itthon játszani... Elég uncsi egyedül :(

Nem hiszem el, hogy már megint beteg vagyok

Ma reggel fájdalmas, piros szemekkel ébredtem. Nem tudjuk, hogy mi történt, mindenesetre ha ez így marad, akkor holnap megint nem mehetek oviba, ráadásul kedden mehetek vissza a doktornénihez. Nem váladékozik amúgy, egyszerűen csak piros és fáj.

Ma amúgy egész nap pakoltunk anyával. Rendet tettünk a játékaim között, hogy legyen hely kari után az újaknak :) Persze nem ez volt a fő indok, mindenesetre rendrakás közben előkerült az elveszett Lego figurám és egy Lego alkatrész. Szóval már megérte rendet rakni...

Sajnos egy barbiem a kukában végezte, amiért rettentő dühös volt anya. Az egyik aranyhajamat dobta ki, mert úgy összekócoltam a haját, hogy nem lehetett kifésülni :( A jövőben jobban kell vigyáznom a játékaimra, különben előbb-utóbb semmi értékes dolgot nem fogok kapni... Remélem a Jézuska ezt nem látta...

Ovis fényképek

Pár hete fényképezés volt az oviban és ma megkaptuk a fotókat digitalizált formában is. Az egyéni fotók mellé kértem anyát, hogy rendeljen egyet, amin a barátaimmal (Biussal és Fannival) vagyok lefényképezve. Mesivel nem akartam fényképeszkedni, mert éppen akkor nem voltunk olyan jóban... :)


 Ime az ovis képek: