A szomszédunkban lakik két kisfiú, Dani és Bence, és egy kislány, akit Klaudiának hívnak. Dani 5 éves múlt, Klaudia 2 és fél éves, Bence pedig júniusban lesz 3. Még sosem jártam náluk, ill Klaudia anyukája egyszer átvitt pár percre a kertjükbe, hogy megmutassa a nyuszijaikat, de hamar visszaadott anyának, mert nem volt valami jó kedvem, és ennek hangot is adtam:). Én általában csak úgy barátkozom, ha anya, vagy apa mellettem van, és minimum egy kerítés választ el a másik féltől... Így volt ez ma is. A gyerekek kint játszottak a kertben, anya a szomszédnénikkel beszélgetett, én pedig anya lába mellett figyeltem az eseményeket, és huncutkodtam. Aztán Dani és Bence anyukája elkért anyutól. Anya mondta, hogy átad, de biztosan sírni fogok. Nos, én most nem sírtam. A szomszéd gyerekek azonnal körbe álltak, megsimogattak, hoztak nekem labdát meg lufit, és hátrakísértek a játszóterükre, ahol szintén van csúszda, meg homokozó (amit még keresztapu épített:)). Legalább két órát voltam náluk. Az idő nagy részét a homokozóban töltöttem, de sokáig időztem a nyuszijaiknál is. Még sosem láttam fekete fehér tapsifülest, akinek ráadásul nem piros, hanem barna szeme van:))). Természetesen a szomszédban is összeszedtem és megkóstoltam minden számomra érdekes dolgot. Ott még a fű is olyan más, és csiga is van:)))
Danival, Bencével, Klaudiával, és a fiúk anyukájával
A pasik lesték minden kívánságomat:) (Dani még virágot is szedett nekem, Bence meg nekem adta a lufiját:)))
Egy barátság kezdete:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése