Beszámoló

Szóval az úgy volt, hogy reggel jó korán felkeltünk, reggeliztünk és elindultunk Nettiért, aki nyagyiéknál várt ránk. 3/4 10 -kor értünk a vadasparkhoz. Odafelé aludtam egy kicsit és Nettit szórakoztattam, ill. ő szórakoztatott engem:). Mielőtt bementünk a parkba, anya jól befújt kullancs és szunyogriasztóval, apa pedig Nettit vette kezelésbe:). Kellett is az óvintézkedés, mert rengeteg rovar volt a parkban. Én gyalog indultam neki a nagy túrának, de aztán rájöttem, hogy jobb nekem a babakocsiban, úgyhogy egy hangom nem volt, amikor anya beültetett a kocsiba. A vadaspark ugyan 10-kor nyitott, de a jegyárus néni megengedte, hogy hamarabb bemenjünk. Jó is volt, hogy ilyen korán odaértünk, mert a túra végére rendesen megtelt a park, és a jegyárusnál is hosszú sor kígyózott...

Az első állat, amit a parkban megláttunk egy ronda fekete bogár volt és utána még láttunk jó pár pókot is, meg fura rovarokat, úgyhogy anya gyakorlatilag végig testközelben tartotta az Off-ot és a túra alatt is többször befújt minket. Nem csak bogarak voltak ám a vadasparkban!! Láttunk tollas állatokat pl. sast és baglyot, meg gólyát, aztán láttunk sündisznócskát, az nagyon tetszett nekem:) Volt ott mókus is, de ő mindig elbújt, láttunk még muflonokat meg őzikét és szarvasokat és láttunk vaddisznót (ők is nagyon jó fejek voltak:), meg bölényt meg görényt, meg farkast is, de ők aludtak, meg voltak üregi nyuszik , de egyik sem volt olyan szép, mint a mi Peppinonk:)

Nem csak állatokat láttunk, hanem gyönyörű fákat is, és volt ott egy rendkívül magas kilátó is, ahova anyával és Nettivel felmentünk, de aztán gyorsan le is menekültünk, mert féltünk a magasban:)

Másfél óra alatt jártuk be a parkot. Netti hozott magával almát meg körtét, és bár óriási betűkkel volt kiírva, hogy az állatokat etetni tilos, azért mi mégis megkínáltuk őket mindenféle finomsággal. Az állatok egyébként nagyon barátságosak voltak. Egyáltalán nem féltek tőlünk emberektől, sőt előszeretettel jöttek a kerítéshez, úgyhogy nagy részüket igencsak közelről meg tudtuk nézni. Én a túra végefelé kikérezkedtem a babakocsiból, de két zakó után, anya karjában kötöttem ki... sajnos az útviszonyok, nem az én lábamnak lettek kitalálva:)))) Anya karjában aztán elszenderültem, és pont akkor aludtam el, amikor kijöttünk a parkból.

A kocsiban tértem csak magamhoz, amikor megálltunk fagyizni. Nekem persze csak egy üres tölcsér jutott, de azzal is elvoltam egy ideig:))

Otthon aztán üdén és frissen vetettem bele magam a játékba. Netti egész nap nálunk volt, sőt nálunk is aludt, úgyhogy lefekvésig őt fárasztottam (anyukám és apukám legnagyobb örömére:)).

Szóval így telt életem első igazi kirándulása és bár a képeket már közzétettem, azért a kedvenceimet ide is feltöltöm.