2013. október 31., csütörtök

Ilyen a mi formánk

Szóval délután 1/2 5-kor elindultunk rsg-re. Anya sztem jobban várta a tornát mint én, nem mintha bejöhetett volna... Alig értünk oda, hívtak Mesiék, hogy ma nincs torna, ugyanis őszi szünet van. Én csak kicsit bosszankodtam, anya annál inkább. Beszélni akart ugyanis Zsuzsa nénivel, hogy hogy haladok, van-e értelme foglalkozni velem. Amúgy köztünk szólva bár Mesi sokkal ügyesebb nálam, de azért rajtam is észrevehető némi fejlődés. Sokat szoktam itthon gyakorolni és ugyan még sem a spárga sem a híd nem megy, de anyáék szerint ha nagyon sokat gyakorlok, előbb-utóbb menni fog. Még hiszek nekik...

No mindegy is torna helyett végül az auchanban kötöttünk ki és kaptam ajcsit. Egy fufukás filctollkészletet, egy aquabeads utántöltőt és két hosszú ujjú pólót. Az auchanban találkoztunk Katival és Lacival, de nagyon undok voltam hozzájuk, mégcsak nem is köszöntem. Még szerencse, hogy anyáék nem rakták vissza az ajcsikat, megérdemeltem volna. Amúgy ma Mesi átjött kicsit napközben, és amikor undokoskodtam anyával, anya megkérdezte Mesit, hogy szerinte miért vagyok ilyen, és mit kellene csinálnia, hogy jobb gyerek legyen. Mesi nem mondott semmit, de aztán amikor hazament, mondta anyukájának, hogy én azért vagyok rossz, mert mindig mindent megkapok és így nincs is miért jónak lennem. Ez azért nem egészen így van ugyanis igazi ajándékot csak szülinapomra, meg karira kapok, év közben csak olyan dolgokat vesznek nekem ami a kézügyességemet, kreativitásomat, gondolkodásomat fejleszti. Bár az tény, hogy egykeként több kényeztetésben részesülök és mivel anya is és apa is rengeteget dolgoznak, így a hétvégéket igyekszünk tartalmasan, közös programokkal gazdagítva kitölteni.

Nincsenek megjegyzések:

 

Design By:
SkinCorner