2010-es képek

A 2010-es képeim végre feltöltésre kerültek és megtalálhatók itt:

http://picasaweb.google.com/borsi.emese

Karácsony első napja

Karácsony első napján szokás szerint korán keltem és gyorsan leszaladtam ellenőrizni, hogy az előző napon látottak nem a képzeletem szüleményei voltak. A fa bár nem világított, de még mindig ott állt a sarokban és ott volt alatta a hét törpe házikója és Szippancs a porszívó is. Leültem a fa alá és játszottam egyet a törpékkel. Kitaláltam, hogy megfürdetem őket, úgyhogy levetkőztettem az összeset, "fürdés" után pedig anya öltöztette fel őket. Később átmentünk Dédihez kellemes ünnepeket kívánni, aztán Nagyiékhoz, akik ebédre vártak minket és Katiékat. Megállapítottam, hogy a Jézuska nagyiéknál is járt. Nekik is hozott egy kis karácsonyfát meg ajándékokat, de volt ott olyan ajándék is, amit nekem hozott a Jézuska. Miután nagyi elkészült az ebéddel, kibonthattam a csomagokat. Egy csomó mindent kapat; pónis társasjátékot, Hello Kittys labdát, kifestőt, könyveket, bugyikat, meg poharat, Tom és Jerrys szabadidőruhát, egy pár kesztyűt és egy varázslatos fésülködős asztalkát. Az ajándékozás után jött az ebéd. Én egy nagy tányér húslevest ettem répával és egy kis rántott húst. Ebéd után összerakták nekem a fésülködős asztalt én pedig először mindenkit kisminkeltem, aztán leültem és kifestettem magamat is. (Pont úgy, mint a nagyok:DDD)
1/2 4 után indultunk haza, persze a pónis társasjátékot nagyiéknál felejtettem.
A kocsiban elaludtam, de egyből felkeltem, amikor anya lefektetett az ágyra. Aztán megérkeztek keriék. Gyorsan kiszedtem a még bontatlan ajándékokat a fa alól és átadtam őket a gyerekeknek. (Egyet fel is bontottam, de amikor láttam, hogy egy lego helikopter van benne, rájöttem, hogy az csak Balázsé lehet:)). Meglepetésemre én is kaptam még ajándékot, egy Piknik Melody babát, aki tud enni és beszélni (pontosan ezt kértem a Jézuskától), és egy Hello Kittys esernyőt. Az ajándékozás után felmentünk játszani a szobámba Virággal és Balázzsal. Aztán kitaláltam, hogy átmegyek Keriékhez aludni, úgyhogy 1/2 8-kor, amikor Keriék hazaindultak, én is velük tartottam. Keriékhez este még érkezett egy vendég, Balázs és Virág keresztapukája és hozott nekik ajándékot is. Balázs F1-es legót kapott, Virág pedig egy pont olyan hét törpés házat a törpékkel és Hófehérkével, amilyet nekem is hozott a Jézuska:))
Éjfélig maradtam fent a gyerekekkel, aztán Keri ágyba dugott, én pedig azonnal elaludtam:)

2010. december 24.

Csütörtökön Katiéknál aludtam délután vittek át hozzájuk Nagyiék. Munka után anya is benézett, de elzavartam. Mondtam, hogy én itt alszom, és majd később hazamegyek.
Este 1/2 10-kor még játszani akartam, de Kati azt mondta, hogy már nem lehet. Erre én mondtam neki, hogy akkor hazamegyek, mire ő azt mondta, hogy az nem fog menni, mert anya már alszik, erre én közöltem, hogy akkor lefekszem aludni:). Másnap korán keltem, aztán átmentem nagyiékhoz. Apa 3 után jött értem. Nagyi addig lefürdetett és átöltöztetett szép ruhába.
Mikor hazaértünk anya az ajtó előtt várt rám, és egyből betessékelt a kisszobába. Ott vette le rólam a kabátot, meg a csizmát, miközben én elmeséltem neki, hogy hogy éreztem magam Katiéknál. Aztán egyszercsak megszólalt egy kis csengő és a Csendes éj című dal, mi pedig elindultunk a nappaliba. Kicsit féltem, hogy mi vár rám, úgyhogy megfogtam anya kezét. A nappaliban sötét volt, csak egy majdnem plafonig érő karácsonyfa világított a sarokban. Apa ott állt a fa mellett és az utolsó csillagszórót (sztem tűzijátékot gyújtotta meg). Először szokás szerint megijedtem, aztán amikor a csillagszórónak (sztem tűzijátéknak) vége lett ujjongani kezdtem és sikítottam és nagyon örültem:) Láttam, hogy a fa alatt egy csomó ajándék van, úgyhogy nekiálltam bontogatni. Arra gondosan ügyeltem, hogy a fához ne menjek közel, kicsit tartottam még tőle. Hófehérkét, a hét törpét meg a házukat, egy hello kittys perselyt, egy rajztáblát és Szippancs porszívót rejtették a csomagok. Nem csak nekem az egész családnak volt valami a fa alatt, úgyhogy a többiek is bontogattak, és a végén maradtak még csomagok, de anya azt mondta, hogy azokat nem nekem hozta a Jézuska:((((
Az ajándékoknak és a karácsonyfának is nagyon örültem és többször is megköszöntem a Jézuskának. A hófehérkés ház összerakása kb másfél-két órás elfoglaltság volt apáéknak vacsora után, én addig fel-ugrabugráltam és a Kiskarácsony-nagykarácsony átköltött verzióját énekeltem (Nagykarácsony, nagykarácsony:)) Közben többször is kiporszívóztam az egész nappalit.
Kb. 1/2 10-ig maradtam fent, aztán a Hello Kittys perselyemmel nyugovóra tértem:)
És akkor a képek:

Ez az enyém! Rá van írva...

A napokban ráakadtam a lakcímkártyámra.... Anya készítette elő, mert úgy volt, hogy elvisz a doktornénihez, de aztán mégsem mentünk.
Amikor megláttam a kis plasztikkártyát rögtön megjegyeztem, hogy:

"Anya! Ez az enyém! Rá vagyok írva! Látod? Balatoni Lilibaba Mocsoktojás:DDDD"

Képek a vasúttörténeti parkból

Ígéretemhez híven közzéteszek néhány képet a vasúttörténeti parkos mikulásünnepségről:

A vonat, amivel mentünk: Ezt mindenki megnézte. Akik nem fértek fel, integettek nekünk:)

 Ide vártuk a Mikulást:

 A Mikulással azért nem haverkodtam....

December 6-án reggel arra ébredtem, hogy valaki a nappalink ablakát telistele rakta játékokkal és csomagokkal. Volt egy virgács is, de sztem azt apának szánta a Mikulás, mert én olyan, de olyan jó gyerek vagyok... Kaptam egy nagy csizmát is, mondtam, hogy sztem ez is apának való, de amikor anya megfordította és megláttam, hogy mi díszíti az elejét, rögtön rájöttem, hogy ez csak az enyém lehet. (Természetesen Kitty cica volt rajta, meg rá volt hímezve a nevem is.) Miután kiborítottam jött a második meglepetés, ugyanis a csizma tele volt hello kittys édességgel, de volt benne egy kifejezettem nekem varrott HK-s kötény is... Mondtam is anyának, hogy "Pontosan erre vágytam". A HK-s kávéfőző volt a hab a tortán. (Azóta mást se iszom, csak kávét:D)

Aztán múlt héten csütörtökön átmentünk nagyiékhoz és ott is várt rám egy csomó minden, köztük egy hello kittys uzsis doboz, meg bögre és még sorolhatnám.... Vajon honnan tudja a Mikulás, hogy hol szoktam a napjaimat tölteni?:D

És ez csak a Mikulás volt.. Ezek után mit fog hozni Jézuska???

Gyere szánkózni, de jó!

Reggel óta megállás nélkül esik a hó.
Ma anya megint nem ment mikro órára... ejnye, bejnye, ennyit lógni!! Mondjuk ettől függetlenül korán keltünk, mert tanulnia kellett. Már ébredés után kijelentettem, hogy én ma nem megyek sehova, itthon maradok, de anya megnyugtatott, hogy nem is kell.
Azért miután apa hazajött, elkísértem anyát vizsgázni, és amíg megírta az utolsó matek dolgozatát, apával megvártuk a kocsiban. Nem volt sokáig bent, max 30 percig, aztán együtt átmentünk a régió játékboltba. Nah az aztán a nekem való hely:) Volt ott mindenféle izgi játék, hello kittys cuccokból pedig egy külön polc. Anya megengedte, hogy én is válasszak magamnak valamit, (ugyanis már korábban megígérte, hogy amiért nem sírok és nem ellenkezek, amikor orrcseppet, vagy Sterimart fúj az orromba, kapok valamit). Én végül egy varázspálcát választottam, ami világít és hangot is ad. (Majd elviszem a papához és jól elvarázsolom a karját:))) Kipróbáltam egy háromkerekű rollert is, de anyáék szerint még kicsi vagyok hozzá, úgyhogy azt ott kellett hagynom..
A játékbolt után átmentünk a Müllerbe egy-két apróságért utána pedig hazasiettünk átöltözni és végre elmentünk szánkózni. Nagyon szupi volt, igazán élveztem és alig várom már a holnapot, amikoris hóembert fogunk építeni. (Már építettünk egyet múlt hét vasárnap, de sajnos annyira meleg volt, hogy pár óra alatt elolvadt, csak a teste maradt meg.) Reméljük, a holnapi tovább fogja bírni:))

Kisbabának való....

Végre egy hét, itthon anyával:) Nem kell korán kelnem, és majdnem azt csinálok, amit akarok:)) Persze szabályok itthon is vannak, amit nekem is be kell tartanom, de azért jó végre itthon lenni egy kicsit...

Tegnapelőtt anya kivitt biciklizni az utcára. Még mindig nem tudok pedálozni csak hátrafelé, ráadásul hatalmasat estem a négykerekűmmel és sajna egy kavics belefúródott a fejembe. A sérülés nem fájt, de vérzett, úgyhogy anya felhívta apát, hogy hazafelé jövet a munkából hozzon nekem tapaszt. Apa mondta, hogy hoz hello kittyset, vagy micimackósat, mire én kijelentettem, hogy nekem micimackós nem kell, mert az kisbabáknak való. Végül apa hello kittys tapasszal állított be. A tapaszos dobozt anya a konyhaszekrény tetejére tette, én meg, amikor nem figyelt, szépen elvettem onnan, felvittem a szobámba és bedugtam a párnám alá. Ma anya mondta, hogy kicseréli a tapaszomat és jól lebuktam, amikor nem találta a helyén a dobozt. Gyorsan felszaladtam a szobámba, és röhögve megmutattam anyának a rejtekhelyet, ahova eldugtam:)) Cseles vagyok, ugye?!:D

Miki a Vasúttörténeti parkban

A Vasúttörténeti parkban megrendezett mikulásünnepségről vegyes érzelmekkel távoztunk. Sajnos annyira későn érkeztünk a Nyugati pályaudvarra, hogy már nem volt ülőhelyünk a vonaton. Mondjuk ez engem különösebben nem zavart, mert az ablakon kiláttam és nem volt olyan hosszú az út. Nagy meglepetésünkre a vonaton találkoztunk Liza babával és szüleivel (pont az ő kabinjuk előtt álltunk meg). Liza babát én még az úszáson ismertem meg, anya és Liza anyukája pedig még korábban egy internetes fórumon találkoztak. A vasúttörténeti parkban az első sorban sikerült helyet foglalnom, anyáéknak viszont állniuk kellett. Rengetegen voltak, gyakorlatilag dugig volt a fűtőterem, ahol az előadást tartották. A műsor kb fél órás volt, nekem tetszett, jókat nevettem a buta krampuszokon, de néha féltem is. A végén elénekeltük itt is elénekeltük a Hull a pelyhes fehér hót és a száncsengőt. (Bizony, én is énekeltem!). Aztán a Mikulás mondta, hogy mindenki kap csomagot, valamint volt lehetőség fényképet készíttetni a Mikulással. A csomag és a fénykép miatt is elég sokat kellett várni, így sajna visszafelé sem volt ülőhelyünk, ráadásul a visszaúton a vagon kijáratánál kellett állnunk. Ez már nem volt annyira mókás, mert nem láttam ki:(, ráadásul anyának is rossz kedve volt, mert apa nem volt képes egy jó képet sem készíteni a Mikulással, feleslegesen álltunk sorba annyit...
Visszafelé Lizáéknak sem volt ülőhelyük és ők is pont abba a vagonba szálltak, amibe mi, úgyhogy együtt mentünk a Nyugatiig, ahol szétváltak útjaink. Összességében jó volt a program, csak rossz volt a szervezés, nem szabadott volna ennyi jegyet eladni, vagy több vonatot kellett volna indítani....

Képek készültek, de nem a mi gépünkkel, úgyhogy egyenlőre nem tudjuk közzétenni őket. Természetesen amint sikerül letölteni, feltöltünk ide is egy párat.

Ha már Mikiről beszélünk azt muszáj megjegyeznem, hogy idén is bőkezű volt hozzám a Mikulás. Egy rakás csomagot kaptam, de a Mikulás megajándékozott egy Hello Kittys köténnyel, meg bögrével, meg kávéfőzővel is és kaptam egy gyönyörű Hamupipőkés fürdőköpenyt is. És ennek még nincs vége... Úgy tudom, hogy a Mikulás nagyiéknál is hagyott nekem valamit, mert hát időm nagy részét ott töltöm... Mivel anya ezen a héten szabin van, így csütörtökön fogunk átmenni hozzájuk, biztos vagyok benne, hogy ott is sok szép dolog fog még várni rám:))

Miki Miki Mikulás

Csütörtökön délután nagyiék bevittek anya munkahelyére, ahol találkozhattam a Mikulással. Az úgy volt, hogy először lifttel felmentem a 2. emeletre, ahol anya dolgozik. Ott egyből beleszaladtunk anya főnökébe, akinek nem akartam köszönni,, aztán hátramentünk anya helyére. Anya egy hatalmas teremben dolgozik. Rajta kívül még rengeteg bácsi és néni dolgozik ebben a teremben. Én rögtön kiszúrtam, hogy a mennyezetről narancssárga és zöld lepkék, meg virágok lógnak le, de tetszett a kis világítós karácsonyfa is, amit anya munkatársai állítottak. Amíg anya lejött értem, Szilvi néniék kinyomtattak néhány hello kittys színezőt és adtak nekem sorkiemelőt is, hogy ne unatkozzak, amíg a party elkezdődik.

Eleinte még nagyon félénk voltam, a szememet is eltakartam, ha valaki hozzám szólt és senkivel sem voltam hajlandó szóba állni.Később is csak cérnahangon voltam képes megszólalni. 1/2 4-kor mentünk le az étterembe, a buli helyszínére. Akkor már elég sokan voltak. Kaptam egy tombola sorsjegyet, amit be kellett tennem a zsebembe, aztán anya odavezetett egy asztalhoz, ahogy színezők és zsírkréták voltak. Találkoztam két manóval is, ők nagyon mókásak voltak. Mindketten zöld ruhába voltak öltözve és össze-vissza volt firkálva az arcuk:)

Később Szilvi néni is lejött, hogy csináljon rólam néhány fényképet. Miután a színezést meguntam, anyával hátramentünk a "nézőtérre" és helyet foglaltunk. Amíg nem kezdődött el a műsor, pogácsát majszoltam, később pedig kakaót is kaptam.

A műsort Böbe krampusz nyitotta meg.

Először egy csomó dologra megkért minket, pl. hogy mutatkozzunk be egyszerre, meg sikítsunk, nevessünk, vagy legyünk csendben és mi hol teljesítettük a kérését, hol nem:)  Én a műsor alatt meguntam az üldögélést és előrementem Böbe krampusz mögé és jól beültem a télapó székébe. Később játszótársra is leltem, egy mikulásruhába öltözött kisfiú személyében, akivel fel-le rohangáltunk, amíg megérkezett a Mikulás. Én egyáltalán nem féltem Mikitől, és a többi gyerekkel közösen én is elénekeltem neki a Hull a pelyhes fehér hót:). A Mikulás bácsi leült a székébe, szemben velünk, aztán elaludt, mi meg felkeltettük, aztán szólt, hogy aki szeretne ajándékot, az menjen oda hozzá. A gyerekek sorba elindultak, voltak akik képekkel kedveskedtek neki, de a legtöbben verssel készültek. Én nem készültem semmivel, de azért kaptam mikulás csomagot. Virgács is volt benne, mondtam, hogy az apáé...

Miután mindenki megkapta a csomagját, még egyszer elénekeltük a Hull a pelyhes fehér hót, aztán a Mikulás elment, mert máshol is várták őt.

Sajnos a tombolán nem nyertem semmit, de vigaszdíjat azért kaptam, egy csomag zsírkrétát.

1/2 6-kor indultunk vissza a nagyiékhoz, Szilvi és Gábor bácsi is velünk jöttek. Metróval mentünk a Határ útig, onnan pedig busszal a nagyiékig. Miután feljöttünk az aluljáróból mondtam a többieknek, hogy "Itt vagyunk a Határ úton:)" Szilviék meg is jegyezték, hogy nem anyámra ütöttem, mert ő mindenhol eltéved és sose tudja, hogy hol van:).

Összességében nagyon jól éreztem magam az ünnepségen, és Szilvinek köszönhetően tök jó képek készültek.  

Ezeket is én mondtam...

Anya: Lili, hogy hívják apukádat?
Lili: Mondd meg!
Anya: Péter
Lili: Nem Péter, hanem Bala

Anya: és téged hogy hívnak?
Lili: Balatoni Lili baba Mocsoktojás Dóra vagyok (még mindig:DD)

Anya: és anyát hogy hívják?
Lili: Emi anyu
Anya: és a nagyit, hogy hívják?
Lili: Hát pótanya

Jajj, de gyönyörű szép! Köszönöm szépen!!

Délelőtt anyáék átvittek nagyiékhoz, mert már megint rendkívül fontos dolguk volt. Az egész napot ott töltöttem 1/2 6-is elmúlt, mikor apa hazavitt. Már a kocsiból láttam, hogy miért kellett egész nap nélkülöznöm anyát és apát. Ők ugyanis, amíg én távol voltam, kidíszítették a házat kívül belül:). Apa dolgozott kint, anya pedig bent, az eredmény láttán pedig én csak annyit tudtam mondani, hogy "Jajj, de gyönyörű, köszönöm szépen!", meg ezt "Juhéjj! Juhéjj!" Most fényárban úszik a házunk, a nappali két ablakán egy-egy világító mikulás néz be és még sorolhatnám.... Ez tényleg gyönyörű:)

Új szőnyegem története

Az egész úgy kezdődött, hogy az őseim megállapították, hogy rendkívül hideg a parketta a szobámban és hát az a szőnyeg, amit még születésem előtt anya munkatársaimtól kaptam, csak az új szobám játéksarkába elég. Így aztán anya eldöntötte, hogy amilyen gyorsan csak lehet vesz nekem egy új szőnyeget, hogy játék közbe fel ne fázzak. Csütörtökön megkérdezte, hogy milyen szőnyeget szeretnék, a válasz pedig természetesen Hello Kitty-s volt. Pénteken beizzította Ejika nénit, hogy nézzen nekem a neten Hello Kittys szőnyeget, de Ejika néni nem sok sikerrel járt, ezért úgy döntött, hogy inkább ugyanolyan szőnyeget vesz nekem, amit a munkatársaitól kaptunk. Szerencsére még mindig árulnak olyan szőnyeget a Diegoban, úgyhogy ma, miután apa hazaért, hármasban elmentünk oda. A Diegoban aztán jól meglepődtünk, mert már a lépcsőn kiszúrtuk, hogy bizony van Hello Kittys padlószőnyeg, ami azért szupi, mert lehet belőle méretre is vágatni. (Az előző is olyan egyébként). Rögtön odaszaladtam, és mondtam, hogy én csak ilyet szeretnék. Az eladó bácsi mondta, hogy ez a szőnyeg annyira új, hogy még az árát sem tudja, tegnap érkezett külföldről, mi vagyunk az első vevők:) (Ezért sem találhattuk meg a neten:))
Anya gyorsan levágatta a szobámba szükséges darabot, de sajnos csak hétfőn tudjuk elhozni, mert addigra fogják beszegni a szélét. Addig pedig ezen a linken tekinthető meg:
http://www.amazon.de/gp/product/images/B0044O2LOG/ref=dp_otherviews_z_1?ie=UTF8&s=kitchen&img=1

Már csak egy karnis meg függöny kellene a szobámba. Az utóbbiból is láttunk szépeket, talán a Jézuska majd meglep vele:)))

Szabó Lőrinc: Esik a hó

Szárnya van, de nem madár,

repülőgép, amin jár,

szél röpíti az a gépe,

így ül a ház tetejére.

Ház tetején sok a drót,

megnézi a rádiót,

belebúj a telefonba,

lisztet rendel a malomban.

Lisztjét szórja égre-földre,

fehér lesz a világ tőle,

lisztet prüszköl hegyre-völgyre,

fehér már a város tőle:

fehér már az utca,

fehér már a muszka,

pepita a néger,

nincs Fekete Péter,

sehol,

de sehol

nincs más

fekete

csak a Bodri kutyának

az orra hegye

és reggel az utca, a muszka, a néger

a taxi a Maxi a Bodri a Péter

és ráadásul a rádió

Mind azt kiabálja, hogy

ESIK A HÓ!!!!

Balázs szüli- Viri névnap

Balázs november 21-én ünnepelte 8. születésnapját. Szombaton kerianyu átjött és anyával közösen készített neki egy megelepetés tortát. Aztán vasárnap átmentünk hozzájuk és felköszöntöttük az ünnepeltet. Virágnak is vittünk ajándékot közelgő névnapja alkalmából:)

Néhány kép a buliról:

Mint a profik

Aki ismeri anyát, tudja, hogy megrögzött puzzle mániás.Nos, nem olyan régen találtam itthon egy puzzle könyvet, ami azonnal elnyerte a tetszésemet. A könyv Hamupipőke történetét meséli el és minden oldalán van egy 6 darabos puzzle. Ezeket a puzzlekat már csukott szemmel is ki tudom rakni,még akkor is ha a könyvben lévő összes kirakódarabot összekeverik. Nincs számomra lehetetlen:)

Hétvége

Azt mondták, hogy jól viselkedtem Katiéknál. Rékával aludtam, egész éjjel forgolódtam és csupán kétszer kellett bejönni hozzám, de akkor is csak azért mert motyogtam álmomban.
Szombaton aztán még délelőtt értem jött anya és hazavitt, mert a lányoknak dolga volt.

Vasárnap anyával és apával elmentünk a Camponában egy kreatív boltba, mert anyát megszállta valami és kitalálta, hogy most kreatívkodni fog:). A weben is rendelt egy csomó mindent, amit meg nem sikerült megrendelnie azt megvettük a hobby boltban. Én is kaptam valamit, egy őzikés szalvétát (én választottam), amit anya azóta rávasalt, egy képkeretre. Abszolút nem illik a rózsaszín-lila színvilágú szobámba a piros és zöld hátteren lévő őzike, de mindegy:)

Kimenő

Kimenőt adtam mára anyáéknak. Már tegnap eldöntöttem, hogy én ma Katiéknál alszom, csak anya nem vette komolyan a döntésemet, és reggel váltóruha nélkül vitt át papáékhoz.
Aztán koradélután, amikor apa értem jött és Katiék is ott voltak nagyiéknál, Réka felhívta anyát, hogy ott alhatok-e. Aztán anya beszélt apával miközben én a háttérben mondogattam, hogy ma Jékával fogok aludni.
Aztán anya beleegyezett. Persze munka után értem jött és megkérdezte, hogy biztos ezt akarom-e. Továbbra is ezt akartam:) Nagyi talált nekem olyan ruhákat, amiben alhatok és este hétkor Katiék elvittek.
Majd elmesélem, milyen volt.

Olllyan okos:DDD

Pár hete nagyiéknál kezembe került egy tupperware-os szórólap, amin rögtön kiszúrtam egy Hello Kittys uzsonnásdobozt. Persze azonnal kijelentettem, hogy szeretném ha a Mikulás hozna nekem is ilyet. Erre anya azt mondta, hogy de ezt nem vihetem majd be az oviba, mert ott elvehetik a gyerekek.

Pár héttel később reggel megkérdeztem anyát, hogy mikor mehetek végre iskolába, mire anya megkérdezte, hogy miért akarok én mindenáron iskolába menni és mondta, hogy először oviba kell majd járnom.
Erre én megjegyeztem, hogy én nem szeretnék oviba járni, mert ott elveszik a Hello Kitty-s uzsonnásdobozomat:)))

Na, ennyire okosan kombinálok, már most:)

Finomság...

Egyre otthonosabban mozgok már a konyhában... Sokkal otthonosabban, mint anya:). Ma pl kókuszgolyót készítettünk együtt és természetesen megint rendesen kivettem a részem a munkából. Én adagoltam pl. a hozzávalókat, és a kókuszreszeléket is én raktam a golyókra.

Legközelebb a rántott husit is én csinálom:)))

Más:
Tegnap anya lógott az iskolából, és délelőtt elvitt a ferihegyi Market Centrálba. Igazság szerint csak egy könyvet akart venni apának mikulásra, de ha már ott voltunk, kicsit körülnéztünk. Végül a könyvet nem sikerült megvennie, helyette én kaptam néhány Tesz-vesz város, egy Süsü és természetesen egy Hello Kittys DVD-t. (Hello Kitty-s DVD-ből legalább hármat raktam a kosárba, de egy kivételével az összeset visszatetette velem anya a polcra. Felháborító!!!
A könyvesbolt után átmentünk a kikbe. Ott rögtön elkezdtem telepakolni anya kosarát, mindenféle számomra rendkívül érdekes és fontos dologgal (pl. mű mikulásvirággal, meg folyékony szappannal), aztán megálltam a babáknál, és sóvárogva figyeltem egy játék babaágyat, meg egy etetőszéket. (Hogy örülne Gergő baba ezeknek!) Az édességes polcnál aztán felfedeztem, hogy lehet kapni szív alakú Hello Kitty-s pillecukorkát. Nem volt kérdés, hogy ilyet kapnom kell!
A Kikből átsétáltunk a Praktikerbe, vettünk egy-két karácsonyi dolgot, aztán hazamentünk, mert pisilnem kellett:)) Alig értünk haza, már telefonált keri, hogy szeretne adni nekem egy télikabátot. Felkerekedtünk hát és átmentünk hozzájuk.
Keriéknél megint nagyon rossz voltam. Ráadásul úgy nekiestem Virágnak (szeretetből), hogy mindketten elestünk és Virág csúnyán beverte a homlokát az ágy sarkába. Mostmár anya is érti, hogy miért érzi keri büntetésnek, ha át kell mennem hozzájuk...

Se hinta, se bicikli...

Egyenlőre egyiket sem akarom önállóan csinálni. Most, hogy beköszöntött az ősz, anyáék behozták a hintámat (nem mintha olyan sokat hintáznék). Virág mostanában tanult meg hintázni, és tegnap megmutatta, hogy hogyan kell, de nekem sajna még mindig nem megy egyedül. Ma anya és apa is próbáltak tanítgatni, de hamar feladtam és inkább kiszálltam a hintából....

Tegnap anyával átmentünk kerianyuhoz, és mivel Virág már kinőtte, így keri nekem adta a katicás biciklijét. Alig vártam már, hogy kipróbáljam a négykerekűt, de hiába. Egyszerűen nem tudok pedálozni, pedig apa a végén már a lábamat is odagyorskötözőzte a pedálhoz.

Végül ezt is feladtam és mondtam anyának, hogy nyugodtan adja vissza Virágnak a bringát... Rám sajnos jellemző, hogy mindent könnyen feladok, egyáltalán nem vagyok kitartó, ha valamit elsőre nem tudok megcsinálni, akkor inkább annyiban hagyom, nem erőltetem...

Gergő baba

Pár hete fedeztem fel, hogy a babák nem csak dísznek vannak a szobámban. Még a Jézuska hozott nekem egy hercegnős babát, akit Zsebibabának neveztem el (nem a mérete miatt). Az utóbbi időben nagyon sokat játszottam vele. Mindig készítek neki reggelit, elviszem sétálni, megyógyítom amikor beteg és lefektetem aludni. Pont úgy mint a nagyok:)))
Zsebibabának pár nappal ezelőtt testvére érkezett, egy kisfiú baby born személyében, akit Gergő babának neveztünk el. Gergő baba nem akármilyen baba. Tud könnyezni, pisilni, kakilni, van bilije, cumisüvege, amit meg lehet tölteni vízzel, van tányérja, kanala, születési anyakönyvi kivonata meg játszócumija és van egy mágikus cumija is, amit ha a szájába teszünk, azonnal elalszik.
Gergő szerdán érkezett hozzánk, azóta szinte mindenhová magammal viszem. Majdnem úgy vigyázok rá, ahogy anya vigyázott rám, amikor még nagyon kicsi voltam.

Kitty torta

A hétfőt kerianyuéknál töltöttem, mert anyának és Ejikanéninek fontos dolga volt, apa pedig vidékre ment mamával. Este elég későn jöttek értem az ősök, Balázs és Virág már lefürödve az ágyban várták, hogy végre valaki hazavigyen, hogy nyugodtan tudjanak aludni:)
Hazafelé a kocsiban én is elaludtam, aztán amikor anya kivett a kocsiból magamhoz tértem. Anya mondta, hogy van egy hatalmas meglepetése számomra, erre egyből felcsillant a szemem.
A meglepetés, aminek nagyon örültem ez volt:

Köszönöm Ejikanéninek, hogy segített anyának összehozni ezt a gyönyörűséget! Kár, hogy ő nem volt jelen, amikor megmutatták nekem a tortát. (Mondjuk lehet, hogy sírva is fakadt volna, amikor anya felszeletelte... Sokat dolgozott rajta:))

Tudjuk, hogy kari még messze van, de anyáék direkt választották ezt a mintát. Ki tudja, lehet, hogy karácsonykor sütnek majd még egyet:)

Konyhatündér

Ma végre egész nap együtt volt a család. Délelőtt takarítottunk, délután pedig sütit sütöttünk. Természetesen a főszakács én voltam, anyának pedig ma a kiskukta szerep jutott:)

A recept egyébként az alábbi linken tekinthető meg:
http://andi1976.gportal.hu/gindex.php?pg=32771953