Uzsonna

Mostanában gyakran kapok uzsira vajas kenyeret sonkával. Anya mindig apró darabokra vágja a kenyeret és úgy tálalja. Szeretek önállóan enni, úgyhogy már nem engedem anyának, hogy ő tegye a számba a falatokat.

Amikor legelőször kaptam vajas sonkás kenyeret, anya és apa büszkén kijelentették, hogy mintagyerek vagyok, annyira gyönyörűen pakoltam a számba a kis katonákat. Na azóta többször rácáfoltam erre... de meséljenek erről inkább a képek:)

A kezdet:)

"Az a fehér bigyó a sonka alatt csak valami dísz lehet. Nem is értem, miért tette a tányérra Anya..."

"Elfogyott a sonka:(("

"Anya azt mondta, hogy csak akkor vesz ki az etetőszékből, ha üres a tányérom... Tessék:)"

"Anya! Befejeztem az uzsit! Még a tányéromat is megettem:)"

"Na jó, ez csak vicc volt... a tányérom itt landolt:)"

Nos, így eszem én mostanság. Egy nap alatt rájöttem, hogy a sonka, és a sajt sokkal finomabb a kenyérnél, úgyhogy már csak a feltétet szoktam megenni. Anya persze mindig megpróbál néhány kenyér, vagy kifli falatot belémkönyörögni, de ilyenkor működésbe lép a nyelvem, és simán visszatolom a kenyér darabot:).