Semmi extra, csak elkezdődött az ovi…

Tegnap egész nap Mesiéknél voltam, késő délután jött értem anya. Rövid könyörgés után Emese anyukája megengedte, hogy Mesi nálunk aludjon. Miután hazamentünk, lezuhanyoztunk, hajat mostunk, vacsoráztunk, még legóztunk kicsit, aztán anya kilenckor ágyba parancsolt minket. A nappaliban ágyazott meg, mert tudta, hogy ha a gyerekszobában ágyaz meg, akkor abból minden lesz, csak korán lefekvés nem… Így viszont nem volt más választásunk, mert anya velünk aludt. Amúgy, ahogy ágyba kerültünk, már aludtunk is 

Reggel 1/2 7-kor ébresztett minket anya. Felöltöztünk (Mesi egyedül, én segítséggel), aztán hazavittük Mesit és bementünk az oviba. Az oviban aztán anya rám nézett és megkérdezte, hogy jól vagyok-e. Mondtam, hogy nem. (Sajnos már két napja csúnyán köhögök). Így hát nem volt más választása anyának, szólt az óvónéninek, hogy inkább hazavisz, ill az orvoshoz. Hazajöttünk, és 1/2 9-kor elindultunk a doktornénihez. Nem voltak sokan, én voltam a 4. a váróban. A doktornéni megkérdezte, hogy mim fáj, mondtam, hogy mindenem. Kérdezte, hogy fáj-e amikor köhögök, mondtam, hogy igen. Megnézte a torkomat, megállapította, hogy elég piros és azt mondta, hogy ez valami hurutos betegség. Stodal szirupot, Supraxot és Fenistil cseppet írt fel, és azt mondta, hogy a héten nem mehetek oviba illetve, ha nem változna az állapotom, akkor pénteken menjünk vissza. Ma még anyával vagyok, holnaptól pedig mama fog vigyázni rám.

A betegségem ellenére elég aktív vagyok, rajzolok, színezek, kirakózok és nézem a tv-t. Sajnos elég ramaty az idő, esik az eső, úgyhogy nem tudunk kimenni.

Amikor anya főnöke megkérdezte, hogy mi van velem, anya már csak ennyit mondott: Semmi extra, csak elkezdődött az ovi… 

Más: Délután 1/2 5-től szülői értekezlet lesz az oviban. Jó lenne elkísérni, anyát, de sajnos nem engedi meg. Azt mondta, hogy ide csak anyukák és apukák mehetnek, de majd elmeséli, hogy miről volt szó.