Nem éppen csajos program a Magyar Vasúttörténeti Parkban

 Korán kelés, gyors öltözés, még gyorsabb reggelizés és Mesi "hazadobása" után keriékhez mentünk, mert őket is mi vittük a vasúttörténeti parkba. Volt nálunk GPS természetesen és keri végig tartotta a kapcsolatot keriapuval, így láss csodát, nem tévedtünk el. (Ilyen sem volt még, hogy elsőre odataláltunk valahova anyával...:) Az idő és a kedvünk is szuper volt az elején, de amikor kiderült, hogy nem kifejezetten játszóterezni megyünk, hanem azért mert Balázs meg akarta nézni a XIII. Közép-Európai Gőzmozdony Grand Prix-t, aminek a második visszavágó napját tartották ma, hát enyhén szólva is felháborodtunk Virággal. Ő még el is sírta magát unalmában. A versenyen amúgy hat gőzös vett részt és párokban kellett hat-hat ügyességi feladatot megoldaniuk. Mi az első pár feladatainak felét megnéztük Virággal, aztán keri elvitt minket a park játszóterére, anya pedig Balázzsal maradt. Ők akkor csatlakoztak hozzánk, amikor az első páros befejezte az összes feladatot. A második páros versenyét nem néztük meg, helyette kerti vasútaztunk, játszótereztünk, kürtöskalácsot ettünk és mozdonyokat néztünk. Aztán a harmadik pár versenyére visszamentünk, mert mindenképpen meg akartuk nézni, hogy mit tud a Bivaly névre keresztelt robusztus 424-es gőzgépezet a 411-es Truman ellen. (Nos a párharcot elsöprő fölénnyel az utóbbi nyerte, mire anya meg is jegyezte, hogy nem minden a kinézet, meg a méret...).
A verseny után folytattuk a játszóterezést és a kerti vasútazást. Összesen 4 kört mentünk a kerti vasúttal, ültünk gőzösön és dízelen is. 
Sajnos azt nem tudtuk meg, hogy a teljes versenyt végül ki nyerte meg, de azt igen, hogy a közönség díjat a 424-es kapta mindkét napon.
Ha már ott voltunk, természetesen utaztunk igazi gőzmozdonyon is, mégpedig Trumanon. Veszedelmes jószág, meg kell hagyni, nagyon izgalmas volt utazni rajta.
 Összességében nagyon jól éreztük magunkat a parkban, 4 óra is elmúlt már, mikor hazaindultunk. Én szinte rögtön elaludtam a kocsiban és csak akkor ébredtem fel, amikor anya hazaindult keriéktől. Duzzogtam is a kocsiban, mert az ígérte, hogy még bemegyünk hozzájuk. Még otthon is sírtam, mert nem tudtam elbúcsúzni tőlük, de anya megígérte, hogy nem sokára átjönnek és rendezünk még egy kertipartyt mielőtt beköszönt a tél.

Nagyon szerencsés gyerek vagyok, meg kell, hogy mondjam. 4 unokatesóm van, én vagyok a legkissebb. Réka és Nene is és Balázs és Virág is óvnak bárhol vagyunk. Ma pl a kerti vasúton mindig Viri ült mögöttem és végig átkarolt, nehogy leessek, és a játszón is nagyon vigyázott rám.

És most jöjjenek a képek:

Pihennek a gőzösök:

 Virággal:

 A jó a közepes és a kis ördög :)

 Truman (411-es)

 Versenyben:)

 Anya is szeretne egy ilyen autót, ezzel nehezebben tévedne el, tekintve, hogy kötött pályás :)

 Ügyességi feladat. Sörös dobozt kellett szállítaniuk, de nem akárhogyan...

 Ehhez a falhoz még segítség kellett:)

 Ez viszont már ment egyedül is:

 Használaton kívüli gőzösön:

 Megy a vonat, megy a vonat...

 Truman:

 Megérkeztünk:

 A kétszeres közönségdíjas 424-es