Az első napok az oviban

Szóval elkezdődött... Az első nap kicsit megszeppenve mentem be a csoportszobába. Juci néni most a reggeles, ő fogadott engem. Én voltam az első, úgyhogy nem szívesen engedtem el anyát. Ilyen hosszú szünet után az első nap mindig nagyon nehéz, neki is meg nekem is, aztán egyre könnyebb lesz. Reggelenként együtt választjuk ki, hogy mit veszek fel. Amíg anya készülődik, egyedül szoktam felöltözni. Szokott lenni kis hiszti, de végül mindig békében indulunk el az oviba. Ott meg minden dühöm elmúlik és addig csimpaszkodom anyán, amíg csak tehetem.
Délutánonként apa jön értem és ő vigyáz rám, amíg el nem alszik. Aztán este 8 körül betoppan anya, még egy kicsit együtt vagyunk, játszunk, eszünk é

Amúgy nagyon jól érzem magam az oviban, jó volt végre találkozni a legjobb barátnőimmel Fannival és Biussal. Amikor hétfőn reggel megláttam Fannit odaszaladtam hozzá és megöleltem. Volt változás a csoportunkban, mert páran iskolába mentek. Jött egy új kis lány Tiffany, meg egy kis fiú, akinek csak a jelét tudom (holdacska). Így most 25-en vagyunk.

Az óvónénik és Rózsika néni a dadusunk semmit sem változtak.

A képen első napon indulás előtt vagyok látható. Felöltözve, megfésülve, felkészülve :)