Kis zsivány

Egy kis zsiványságért nekem sem kell boltba menni. Történt ugyanis, hogy amikor anya tegnap este hazajött a következő üzenetet találta az üzenőfüzetemben:

Tisztelt Szülők!
Ha legközelebb szeretnék Lilit felmenteni testnevelés óra alól, kérjem írják be az üzenőbe.

Köszönöm
2014. 12. 10

Mivel már aludtam, nem keltett fel anya, azonban az üzenőt kinyitva a nappaliban hagyta, nehogy másnap eseteg elfelejtse megkérdezni, miért nem tornáztam.
Reggel amikor megláttam a füzetet, rögtön tudtam, hogy ebből nem fogok jól kijönni. Amikor anya rákérdezett, azt válaszoltam, hogy de hát mondtam, hogy fáj a lábam, de te nem figyeltél rám.
Anya azzal védekezett, hogy egy szóval sem említettem, hogy nem tudok tornázni és megkérdezte, hogy én mit válaszolnék a tanárnéni beírására. Természetesen falaznék... De anyát nem ilyen fából faragták, így a válasza ez volt:

Tisztelt Tanárnő!

Lilinek valóban fájt a lába szerdán, de tőlem nem kért felmentést testnevelés óra alól. Megbeszéltük a dolgot.

Üdvözlettel

Amúgy anya szerint Kati néninek is van még mit tanulnia. Régen rossz, ha egy elsős ilyen szépen meg tudja vezetni, de azt is megjegyezte, hogy Kati néni azért engedte, hogy ne tornázzak, mert bízott abban, hogy nem hazudok és valóban az ő tudomásával lettem felmentve, csak valamiért elfelejtette ezt jelezni. Anya nem fog az ilyen dolgokban falazni, úgyhogy rajtam múlik mit adok be a tanárnéninek, de ha így folytatom, akkor hamar el fogom veszteni a bizalmát és akkor azt sem fogja nekem elhinni, amit kérdezek.
Kamuzásban apára ütöttem, az már biztos, de bénécska vagyok, mert mindig lebukok (ahogy ő is)...