A harmadik tejfogamtól vettem búcsút a napokban. Ezúttal felül távozott egy fogacska. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a fogacskát annak rendje és módja szerint betettem a párnám alá este egy cetli kiséretében, amire gondosan ráírtam, hogy Lili 1/c, valamit készítettem a fogtündérnek egy gumikarkotőt is, mert én már csak ilyen jó szívű gyerek vagyok :)
Reggel izgatottan ébredtem, de legnagyobb meglepetésemre a párnám alatt nem volt semmi, illetve volt, a fogam, a cetli a nevemmel és a gumikarkötő. Ezek szerint nem járt nálunk a fogtündér. Szomorúan és csalódottan mondtam anyának, hogy engem nem szeret a fogtündér, de anya mondta, hogy ilyen nincs, a tündér mindenkit szeret. Egész nap azon gondolkodtam, hogy mi történhetett, hogyhogy nem vitte el a fogamat. Különböző teoriákat találtam ki, kezdve attól, hogy minden bizonnyal egy testvérpárnak is kiesett a foga és oda kétszer kellett mennie, így rám már nem maradt ideje, meg, hogy biztosan a télapónak segít, hiszen nem sokára ő is érkezik. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy rossz helyen aludtam, ezért nem találta meg a fogtündér a fogamat. A következő este az ablak felöli oldalra tettem a fogacskát, a cetlivel és a gumikarkötővel, bízva abban, hogy ha az ablakon keresztül érkezik, biztos megtalálja. Másnap reggel izgatottan emeltem fel a párnámat. A fogamnak hült helyét találtam, ezúttal egy papírpénzt hagyott ott a tündér. Na ez azért mégiscsak valami. (Bár valami játéknak jobban örültem volna...)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése