Miután anya letudta a tortás projectet megmártóztunk egy kád vízben, aztán nekiálltunk rendet rakni, ill ő takarított én pedig kiültem a hintaágyra a tabletemmel. Sajnos ma is volt még lázam, úgyhogy naponta háromszor kapok lázcsillapítót és fájdalom csillapítót. Nem is emlékszem, hogy volt-e már olyan az életemben, hogy lázcsillapítókon éltem, mindenesetre ennek köszönhetően visszatért valamelyest az életkedvem. Még a biciklimet is elővettem és gyakoroltam kicsit a kertben anyával. Amikor apa hazajött, már egyre többször sikerült egyedül tekernem :)
1/2 1-kor mentünk el a fodrászhoz. Viki - aki meglepődött, hogy ovis ballagásra kell frizurát készítenie - gyönyörű loknikat varázsolt nekem és kis rózsás csattokkal feltűzte. Legalább olyan szép lettem, ha nem szebb mint amikor koszorúslány voltam Nóriék esküvőjén. A fodrászat után elmentünk ballagási csokrokat venni. Anya megengedte, hogy egy csokrot én válasszak magamnak, én pedig egy gólyásat választottam. (Ezek nem igazi virágból készült csokrok, hanem plüss csokrok, amit el lehet tenni emlékbe:))
Móncsival is összefutottunk a virágosnál. Anyával választottak Évi néninek egy meglepetést, megnézték az igazi csokrokat, amiket az óvónénik kapnak a csoporttól, megdumálták amit meg kellett, aztán hazajöttünk.
Anya nekiállt szendvicseket gyártani, én pedig kiültem a teraszra, nagyon elfáradtam és le akartam feküdni aludni, de anya mondta, hogy már nem szabad aludnom, mert hamarosan indulnunk kell. 3-kor feltöltöztünk és 3/4 4-kor elindultunk az oviba. Pont akkor érkeztek meg keriék hozzánk. Nekik később kellett jönniük, az ünnepség 1/2 5-kor kezdődött. Sajnos sikerült otthon hagynunk Évi néni ajándékát, úgyhogy vissza kellett fordulnunk, így mire az oviba értünk mindkettőnkről ömlött a víz. 30 fok volt a mai napon...
Juci néni és Rózsika néni megdícsértek, hogy milyen szép vagyok. Örültek, hogy a betegségem ellenére elmentem a ballagásra és az anyák napjára, azt is ma ünnepeltük ugyanis.
A ceremónia nagyon szép volt. Keriapu készített róla videót, csak sajnos elég rossz helyen állt, úgyhogy nem tudom, hogy mit lehet majd belőle látni:( Mindenesetre ha kész lesz majd közzéteszem.
Majdnem az egész család eljött a nagy eseményre. Itt voltak keriék, nagyiék és Katiék is (csak Laci nem jött el.)
Én nem csak, hogy hősiesen helytálltam, de gyönyörűen szavaltam a verseket. Iszonyat meleg volt, végig sütött a nap, néhány gyerek rosszul is lett, ezért lerövídítették a programot. Így is elég hosszúra sikeredett. A ceremónia végén Demjén Ferenc Honfoglalás című számára felengedtünk héliumos lufikat, így búcsúztattuk az óvodánkat. Elég megható lehetett, mert többször láttam, hogy anya szeme könnyes.
Mikor vége lett az ünnepségnek, Ruck-Makay Bence anyukája megköszönte az óvónéniknek a munkájukat, törödésüket. Ezután Dénessel, Fannival és Bencével elmondtuk a verset és átadtuk a csokrokat és az ajándékokat. Anya és a többi szmk-s szülő is kapott egy-egy cserepes virágot és Andi néni is az óvodavezető, aki azt kérte tőlünk, hogy ha nagyok leszünk, akkor is látogassuk meg majd az óvodánkat, hogy lássák mivé cseperedtünk. Végül Juci néni megköszönte a részvételt, de mondta, hogy hétfőn azért tárt kapukkal várnak még minket :)
A ballagás után hazaballagtunk, ettünk, ittunk, beszélgettünk én pedig miután átöltöztem, biciglire pattantam és megtanultam bringázni (kis segítséggel:)). Először nagyiék és Katiék mentek haza, aztán keriék is elmentek. Én meg jól elsírtam magam, mert Virág nem maradt nálunk.
Fárasztó volt ez a nap mindenkinek, hát még nekem, így betegen. Miután keriék is elmentek anya beadta az antibiotikumot és a lázcsillapítot és fél órával később már az igazak álmát aludtam :).
Más: Már kezdjük megszokni, hogy minden hónapban többen vagyunk. Értem ezt úgy, hogy regge felfedeztem, hogy megint születtek egerek. Most 4 vagy 5 kisegér született. Amennyire láttam, jól vannak :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése