biciklizés tökélyre fejlesztve:)

Azt hiszem ma jött el az a nap, amikor hivatalosan bejelenthetem, hogy tudok biciklizni. Pénteken még csak párat tekertem, aztán mindig megálltam, mert megijedtem, tegnap már sokkal magabiztosabban ment, simán eltekertem Mesiékig és vissza, de anyának mindig be kellett segítenie az indulásnál. Ma hosszú gyakorlás után eljutottam arra a szintre, hogy el tudok indulni egyedül és néha meg is tudok fordulni. Kétszer tekertünk el az oviig és a házunk előtt is rengeteget gyakoroltam. Egyszer sem estem el, anya viszont lehorzsolta a nagylábujját. Ez jó! Én tanulok biciklizni és ő sérül meg:))
Annyit nyaggatott már anya, hogy ideje megtanulnom biciklizni, hogy az agyamra ment. Hát tessék! Ezt kipipálhatjuk.

Amúgy nagyon jó móka a bringázás. Mondtam is anyának, hogy úgy szeretek bicikizni, mint őt és apát...