Szülői értekezlet

Szülői értekezlet volt ma az oviban. Anya ment el rá. Rengeteg dolgot mondtak el neki, köztük a házirendet, meg, hogy mikor lesznek szünetek, kirándulások, ovin belüli és kívüli egyéb programok. Anya beíratott sakkra, úszásra és hittanra. (Angolra nem, mert mint kiderült oda csak a nagyobb gyerekek mehetnek:()

Az ovi után kicsit mérgesen jött haza és az első dolga az volt, hogy megkérdezte szokott-e még bántani Jeremi. Amikor az ovit elkezdtem egyszer-kétszer megjegyeztem, hogy Jeremi bántott, aztán anya rákérdezett az óvónéninél, aki elmondta, hogy valóban történtek attrocitások, de nem kifejezetten engem spécizett ki, másokkal is durván viselkedik. Ezt követően többet nem reklamáltam, ill egyszer az évzárón, de annak sírás lett a vége. Jeremi is és én is elsírtam maga. (Én azért mert árulkodásért még én lettem leszidva... pedig én csak azt akartam, hogy Jeremi nagymamája szóljon az unokájának, hogy hagyjon engem békén.)

Most a szülőin állítólag Emese anyukája reklamált, és megkérdezte anyát is, hogy én is szoktam-e otthon panaszkodni, mert az ő kislánya ott tart, hogy nem hajlandó oviba menni, amíg nem tesznek Jeremivel valamit.

Amúgy miután anya megkérdezte, bevallottam, hogy engem is bánt még, de én nem tulajdonítottam eddig nagy dolgot ennek. Igaz, amikor fejbe rúgott, az azért fájdalmas volt...

Hát sajnos ilyen dolgok mennek az oviban, de ez nem szegi a kedvemet. Vannak barátaim, akik miatt szívesen járok be. Fanni mellett most Biankával szoktam haverkodni, meg a fiúkkal is. Az óvónéni elárulta anyának, hogy a lányok közül egyedül én szoktam ebédnél a fiúkkal vegyülni. Nem is akárkikkel Domonikkal, Bencével, az ikrekkel... És azt is mondta az óvónéni, hogy huncutkodni is szoktam velük:))))