Jó is rossz is

Amióta megmutattam anyáéknak, hogy hogyan kell egyet lépni, nem gyakorlom a lépegetést, viszont az álldogálásban már nagyon profi vagyok. Akármennyi ideig képes vagyok már önállóan állni, és megtanultam ügyesen guggolni is.

Van most egy kedvenc játékom; a rumbatök. Ezzel az egyszerű játékkal jó hosszú időre le tudom kötni magam.

Ma egyébként megint úszni megyünk és remélem, hogy Liza barátnőm is ott lesz végre!


Más:

Megint csalódnunk kellett apuban, mert bár az életemre is megesküdött, hogy nem dohányzik többet, tegnap este titokban mégis rágyújtott:(.

Bezzeg Bius apukája képes volt a kislányáért leszokni a cigiről...

Az első lépések

"Egyensúlyozósat" játszottunk ma anyával. A játék abból állt, hogy anya leült elém a földre, felállított, és a fejemre tett egy újságot, majd a saját fejére is tett egyet, és versenyeztünk, hogy kinek a fejéről esik le később az újság. Persze ebben anya még ügyesebb, viszont miután az én újságom leesett, annyira érdekelni kezdett az anya fején lévő újság, hogy el is felejtettem, hogy éppen állok, és nem kapaszkodok, és simán elindultam az újságért. Az első lépés után aztán rájöttem, hogy én még nem igazán tudok menni, de megpróbáltam még egyet lépni. A második lépés sajnos nem sikerült, összecsuklottam, de anya így is rettentő boldog volt, és szólt a nagyinak is, és megmutattam neki is, hogy mit tudok. Aztán a nap folyamán még többször gyakoroltam a lépegetést.

Anya azt mondta, hogy nem is adhattam volna ennél szebb ajándékot a 10. hófordulómon:).

Oltás

Ma megkaptam a pneumococcus baktérium elleni második oltást. Ha tudtam volna, hogy szurit kapok, biztos nem engedtem volna anyának, hogy felöltöztessen és apával együtt elvigyen a doktornénihez, és valszeg a rendelőben sem huncutkodtam volna... Nah mindegy túl vagyok rajta, de legközelebb résen leszek!

A védőnénim is ott volt a rendelésen, ő mért meg, és megdicsért, mert amióta nem látott elég sokat híztam. Most 7830 gramm és 70 cm vagyok. Manöken alkatomra egyébként borzasztóan vigyázok. Bár mostanában megint szinte mindent jó étvággyal fogyasztok, rengeteget mozgok is... aerobicozom és boxolni is szoktam anyával, vagy apával, persze mindig én nyerek:)

A doktornéni a fogaimat is megnézte és mondta, hogy látja, hogy hamarosan felül is ki fog bújni egy fogam. Már alig várom:)))

Brrr-bzzz-brrr

Minden ok

Rég jártam itt, mert mostanában rendkívül elfoglalt vagyok:).
Minden reggel 8-kor ébredek, 1/4 9-kor reggelizek, aztán átvedlek játszóruciba, és lemegyek a nappaliba játszani. Ott aztán szétdobálom a játékaimat, aztán megpróbálok kiszökni a konyhába, aztán tanulok is egy picit anyuval. 11-kor gyümölcsöt eszem, aztán anyával sétálni megyünk. Alig jut el anya a sarokig, én már az igazak álmát alszom és csak visszafelé ébredek fel. Mire hazaérünk már ebédidő van. Ebéd után hosszú játék következik, rövid 1/2-1 órás csendespihenővel. 5 óra körül uzsizom gyümölcsöt és/vagy tejpépet, aztán még játszom egy kicsit általában konyhába szökőset, aztán fürcsizem egy nagyot, és 8-kor vacsizom, ami után rögtön elalszom. 9-10 óra körül néha magamhoz térek, és akkor még vidítom kicsit anyát, aztán együtt alszunk vissza.
Hát így telnek mostanában a napjaim.

Megmutatom a konyhába szökős játékot képekben.

"Apa, anya figyeljetek! Máris indulok!"

"Kukucs:)"
"Hé, hát ez meg mi a szösz?"

"Mindjárt kint is vagyok"

"Azért azt meglesem, hogy anya rendesen kitakarított-e:)"

"Na tessék! Kint is vagyok, hehe"

"Már csak fel kell állnom valahogy..."

"Jaj, belegabalyodtam:("

"Mindig ez a vége... anyáék megunják, és visszavisznek a nappaliba, én meg kezdhetem elölről az egészet:("

A cékla és a Kiskegyed

Vas tartalma miatt rendszeresen készít nekem anya céklát krumplival, amit aztán feldob valamilyen gyümölccsel, általában almával, vagy banánnal.
Nagyon szeretem ezt az ételt... úgy falom, mint kacsa a nokedlit.
Ma is ezt kaptam ebédre és így néztem ki, amikor már csak a szemem kívánta:

Más:

ha valakit érdekel Virág uncsitesóm - normálisnak nem mondható - születésének története, annak javaslom, hogy vegye meg a ma megjelent Kiskegyed című újságot, és lapozzon annak 40. oldalára, ott elolvashatja.

Virág nem mellesleg ma töltötte be 3. életévét, úgyhogy innen is nagyon boldog születésnapot kívánunk neki!

SZORÍTSATOK!

Kérek mindenkit, hogy szorítson apának, aki végre úgy döntött, hogy felhagy borzasztóan káros, egészségtelen és drága szenvedélyével, és leszokik a dohányzásról.
Hihetetlenül sokszor megígérte már, hogy abbahagyja a cigizést (utoljára akkor, amikor megszülettem:)), de eddig mindig túlságosan gyenge volt hozzá! Anyával nagyon bízunk benne, hogy most végre sikerülni fog!
Tegnap ugyan még elkanászodott és titokban kétszer rágyújtott, de anya annyira leszidta, hogy ma már egyszer sem gyújtott rá.:)

Hajrá Apa! Ne add fel! Meg tudod csinálni!!!!

Vendégek

Apa nagybátyja, nagynénje, és persze nagyiék látogattak meg ma úszás előtt. Nagyinak még mindig gipszben van a karja és borzasztóan fáj is neki, úgyhogy most nem tudott megfogni, de azért jól el voltunk. Pista bácsi és Ica néni nagyon jó fejek. Egyszer már találkoztam velük még augusztusban a dédim szülinapján. Most egyrészt azért jöttek, mert még sosem jártak nálunk, másrészt borzasztóan kíváncsiak voltak rám, továbbá a Mikulás meg a Jézuska az ő fájuk alá is odacsempészett egy nekem szóló ajándékot, és azt most elhozták nekem.

Nagyon köszönöm a rucit és a bálna családot!

Sajnos a vendégeim nem maradtak sokáig. Még be sem melegedtem a játékba, és az ismerkedésbe, és már mentek is:( Nah majd legközelebb...

Néhány kép Pista bácsi gépéből:

"Még sosem ettem bálnahúst... muszáj lesz megkóstolnom..."

"Gyere csak Bálna mami!"

"Szerintem finom. Te is megkóstolod?"

"Máris megvizsgálom a karodat nagyi!"

"El ne menjetek, amíg nem láttátok a zenélő könyvemet!"

"Jó mi? Magától énekel:)"

Más:

a mai úszáson azzal fogadtak a csajok, hogy gratulálnak, hogy ilyen sok szavazatot sikerült összegyűjtenem, és biztosítottak róla, hogy ők is minden nap szavaznak:). Annyira rendi tőlük is, hogy nem felejtik el, és minden nap klikkelnek rám:)))

Úszásóra képekben

Liza anyukája az előző órán egy csomó képet készített rólam.
Íme:

Óra előtt labdát majszolva
Egy kis csuszi, hogy hamarabb bemelegedjek:)

"Vigyük haza ezt a fókát anya!"

Puszi anyának

Hátamon a zsákom:

Ma

Rengeteg nagyon sokat játszottam ma a szüleimmel:). Apával kezdtem a sort, neki kellett ugyanis vigyáznia rám, amíg anya délelőtt hajat mosott. Anya mielőtt eltűnt volna, szigorúan kikötötte, hogy nem szeretne engem egyedül látni valamelyik sarokban, amikor visszajön, úgyhogy apa végig a közelemben volt, és segített ki és bepakolni a kincsesládámat. Aztán, amint anya megjelent egyből le is lépett:)

Anya szokás szerint énekelgetett meg mondókázott nekem, és többek között azt játszottuk, hogy azzal a betűvel mondott nekem szavakat, amilyen betűt a habtapi szőnyegemből kiszedtem. Mivel már lassan 10 hónapos vagyok, és már egy csomó mindent megértek, ezért már az érzékszerveimet is előszeretettel mutogatja, és mondogatja nekem. Néha, ha olyan kedvem van, kérésre megfogom a fülemet. Ilyenkor, mindig hangosan ujjonganak, és tapsolnak anyáék.

Az állás is egyre jobban megy már nekem. Kb fél-egy percig képes vagyok stabilan kapaszkodás nélkül állni. Lépegetni egyedül még nem szoktam, de ami késik, az nem múlik:)))

Kedvenc mondókáim

Most vettem észre, hogy a legkedvencebb mondókáimat még nem is tettem közzé.

.

Hej Gyula, Gyula, Gyula (közben anya a tenyerével a combomat paskolja)

Szól a duda, duda, duda (megpaskolja a pocakomat)

Pest, Buda, Buda, Buda (megfogja a vállaimat)

Pattogatott kukorica (megsimogatja a fejem búbját)

--------------------------------------------------------------------------------------------------

Borsót főztem, (közben anya karikát rajzol a tenyerembe)

jól megsóztam, (megcsipkedi a tenyeremet)

meg is paprikáztam, (ujjával megütögeti a tenyeremet)

ábele-bábele, (megsimítja a tenyeremet oda-vissza)

fuss. (összecsapja a tenyeremet az övével)

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Áspis kerekes (közben karikát rajzol anya a tenyerembe)

Útifüves leveles (négylevelű lóherét rajzol a tenyerembe)

Bibola, bibola (megsimítja a tenyeremet a kézfejével és a tenyerével)

Pacs, pacs, pacs (belecsap a kezembe háromszor)

.

És az abszolút első, amivel mindig jó kedvre tud deríteni anya:

.

Az én apám vízimolnár.
Mit őröl a vízimolnár?
Őröl árpát,
őröl búzát,
őröl rozsot is,
kukoricát, kukoricát, kukoricát

Az első fogkefém

Tegnap megkaptam az első fogkefémet (linkelve), amit ma végre ki is próbálhattam. Ugyan még mindig csak két fogam van, de azok sem tegnap bújtak ki, úgyhogy éppen ideje volt már, hogy elkezdjük azok ápolását. Sajnos az első "fogmosásomat", - amit inkább fog törlésnek és ínymasszírozásnak neveznék - , nem sikerült megörökítenünk, mert pont akkor merült le a fényképezőgépünk, de kifejezetten jól esett, ahogy a puha szilikon kefe hozzáért a fogamhoz, és az ínyemhez. Szóval egyenlőre jó buli ez a fogápolás, bármikor kapható vagyok rá, de azt nem tudom garantálni, hogy a fogaim tisztítása közben nem harapom le anyukám ujját:).

Az új fogkefémhez egyébként fogkrém is tartozik, de azt mi még nem használjuk.

Beteglátogatáson

Ígéretemhez híven ma meglátogattam nagymamámat, és ellenőriztem a gipszet a karján. Nagyon sokat időztünk ma nagyiéknál. Mivel már nagy vagyok, így szabadon garázdálkodhattam a nappalijukban. Gondolom, mondanom sem kell, mindent megnéztem, mindent megkóstoltam, mindent szétpakoltam. A kedvenc játékom a porszívós doboz lett, amit előszeretettel próbáltam kinyitni, de sajnos nem sikerült. A sok nézegetésbe és pakolásba annyira elfáradtam, hogy még nagyiéknál kidőltem, és aludtam is egy keveset. 2 óra körül indultunk haza. Otthon eleinte nagyon jól viselkedtem, de a délutáni csendespihenő óta nyűgös vagyok.
Nem vagyok lázas, nem folyik az orrom, egyszerűen csak rossz kedvem van:(. Néha velem is előfordul...

Legnagyobb sajnálatunkra a szmogriadó miatt a holnapi Ringatót ki kell hagynunk, de anya megígérte, hogy majd többet énekel, meg mondókázik nekem.
Egyébként most az érzékszerveket tanulom. A füllel kezdtük... kb kilenc milliószor mutatta már meg anya, apa és mindenki a fülemet, (meg a sajátjukat, meg a játékaimét), de még nem vagyok hajlandó megérinteni, ha megkérnek rá.... persze ami késik, az nem múlik:)

Decemberi képek

Ezúton tájékoztatom minden kedves olvasómat, hogy a decemberi képek feltöltése webalbumomba megtörtént. Az új képek - egyenlőre kommentár nélkül - itt megtekinthetők:

http://picasaweb.google.com/Lilicsumpi/JKPEK#

Kívánok kellemes kép nézegetést mindenkinek!:)

Nagymami

Innen is jobbulást kívánok nagymamámnak, aki pont a szülinapján szenvedett balesetet, és törte el három helyen a karját! A napokban meglátogatunk nagyi!

Az első igazi állós kép

Az előző bejegyzés írása közben, Én 9 hónapos 1 hetes és 3 napos Lili, úgy döntöttem állok egyet:)

Íme:

Rumli

Az a baj, hogy kevés a játékom. Hiába mondom a szüleimnek, hogy hozzanak még, egyszerűen nem értik meg. Áh, nem értenek ők semmit, pedig nekem aztán tényleg egész nap be nem áll a szám...

Mindegy, azért ezzel a kevés játékkal is jó nagy rumlit tudok csinálni és csinálok is, mert imádom, amikor az őseim véletlenül rálépnek valamelyik játékomra:)

"Mivel is játsszak?"

"Hidd el, nem én csináltam ezt a rumlit anya!"

"Hova tűnhetett a zsiráfom?"

"Anya, asszem rendet kellene itt rakni!"

"A kincsesládámat sem én borítottam fel..."

Ez+az

Hatalmasat sétáltunk ma anyával:) Egészen a játszótérig elmentünk. Bár a kertben is vannak játékaim (a minijátszóteremből már csak egy hinta hiányzik), azért jó lesz néha elmenni városunk egyetlen játszóterére, hogy gyerekek társaságában legyek. Persze ehhez először meg kell tanulnom járni, de ami késik, nem múlik. Továbbra is szorgalmasan tanulok egyensúlyozni. Már több, mint fél percig tudok kapaszkodás nélkül állni, úgyhogy anyáék már el is kezdték felkutatni a számomra legmegfelelőbb és legkényelmesebb cipőcskét. A kutatásba bevonták nagynénémet is, aki gyermekkórházban dolgozik, és természetesen kifaggatták az összes ismerős anyukát.

Mivel már bőven elmúltam 9 hónapos, így ma végre megkóstolhattam a sajtot. A főzelékembe reszeltek kicsit anyuék. Ha minden igaz, akkor nemsokára a túróval is megismerkedhetek. Sajnos néhány nappal ezelőtt az anyatej elfogyott, de szerencsére már három étkezést kiváltottunk, tehát így csak napi kétszer kapok tápszert.

Meggyógyultam

Asszem most már tényleg meggyógyultam, legalábbis ez volt az első olyan nap, amikor nem kellett egyáltalán orrot szívni, és tegnap, meg szombaton is már csak egyszer kellett.

Bár jól vagyok, a mai ringatót mégis ki kellett hagynunk, mert elromlott az autónk, ráadásul apa is sokáig dolgozott, de ha minden rendben lesz, akkor a következőn már részt veszünk mi is, és nagyon remélem, hogy a barátaim is.

Még mindig a kapaszkodás nélküli állást gyakorlom, és elég jól haladok. Ha így folytatom, akkor hamarosan fényképpel is tudunk szolgálni az új attrakciómról.

Mondtam már, hogy megtanultam harapni és rágni? Ugyan csak két fogam van, de ezzel a kettővel is gyönyörű (és fájdalmas) nyomot tudok hagyni bárki kezén. Ráadásul a habtapi szőnyegemet is sikerült jól megtépáznom; centis darabokat haraptam ki az M és Q betűből, meg a 8-asból:). Hogy mit csinálok a kiharapott részekkel? Hát rágózom velük, természetesen, de csak addig, amíg anya meg nem látja, mert amint észreveszi, egyből kampóvá alakul a mutató ujja, és kikotorja a számból:).
Tekintettel ezen mutatványaimra és a karácsonyi ünnepekre, anyáék úgy döntöttek, hogy vesznek nekem babakekszet, hogy inkább azt rágcsáljam, a bútorok, meg a habtapi helyett. Kár, hogy nem rágcsálhatom egész nap:(






A szavazatok gyönyörűen gyűlnek, már több, mint 100-szor klikkeltek rám. Nagyon szépen köszönöm!!!

Megelőztek

A késő este folyamán a második helyezett kislány hirtelen kapott 30 szavazatot, ami pont elég volt arra, hogy éjfélre behozza a lemaradását, és egy szavazattal átvegye a vezetést. Aztán hajnali 1-ig érkezett még rá 10 szavazat, így most (köszönhetően annak, hogy az én szavazótáborom sem adta fel a küzdelmet) 5 szavazattal vezet.

Szoros az állás tehát, de még nincs minden veszve (főleg, ha a másik tábor is tisztességes eszközökkel játszik).

Továbbra is kérek mindenkit, aki csak teheti, hogy kattintson rám!

Az eddig érkezett szavazatokat, pedig hálásan köszönöm!!!

Ma

Mivel ma már nem folyt a nózim, ezért anyáék úgy döntöttek, hogy elvisznek úszni. Sajnos az autónk a hét elején elromlott, ezért apa először nagynénémék autóját kérte kölcsön, aztán meg nagypapámmal beszélt, hogy ha tud vigyen el minket az úszásra. Így ma koradélután nagypapám és nagybátyám is segítségünkre siettek.

Végül nagypapám vitt el minket, és tanúja lehetett, hogy mennyire profi vagyok már, és milyen fegyelmezetten, és ügyesen csinálom a feladatokat. Abban nem vagyok biztos, hogy valaha leszek olyan úszó, mint Réka uncsitesóm, aki már az úszóválogatott tagja, de nem is ez a cél, hanem az, hogy ne féljek a víztől.

Hazafelé a kocsiban kialudtam magam, most pedig anyut boldogítom azzal, hogy különböző dolgokat pakolok a számba, miközben az ágyon rohangálok, és ha véletlenül összetalálkozom vele, akkor kedvesen megcibálom a haját, vagy megharapom a kezét.

Más:

Ezúton szeretném megköszönni Jutka néniéknek a szép és hasznos ajándékot és azt, hogy mindezt olyan tasakban küldték, amivel én is játszhatok:)

Az első szilveszterem

Földi létem első szilvesztere nyugisan telt. Bár még mindig náthás vagyok, anyáék megkönyörültek rajtam és délután kivittek kicsit sétálni. Á, nem öltöztettek fel nagyon... csupán egy hosszú ujjú body, két pulcsi, egy mellény, harisnya, zokni, sapka, sál, kesztyű és overál volt rajtam. Ja és persze egy pléddel még betakartak, és a babakocsi bundazsákja is védett. Kellett is az extravédelem, hiszen -8 fok volt.

Beöltözve:

Útközben anyáék megálltak és vettek nekem, és az unokanővéremnek egy-egy trombitát. Hazafelé megnéztük azt az óvodát, ahova reményeink szerint két és fél év múlva járni fogok.

Gyönyörű új épületről van szó, hatalmas zárt udvarral és játszótérrel, kb 5 percre a házunktól. Az óvodát 2 év alatt építették fel, és 2006-ban nyitották meg.

A bejárat:

és így néz ki hátulról:

Miután hazaértünk uzsiztam és pihiztem egy kicsit, aztán egészen éjfélig fent voltam és játszottam. Azt nem mondanám, hogy megtanultam trombitát fújni:)

"Így kell ezt az izét bekapni, Anya?"

"Kár, hogy fújni még nem tudok:)"

Este aztán apa lefotózott anyával a fa előtt:


Éjfélkor anyáék koccintottak. Persze muszáj volt megkóstolnom nekem is a pezsgőt. (Ezért maradtam olyan sokáig ébren:))

"Lássuk, mi van ebben!"

"Gyorsabban anya! Nagyon szomjas vagyok!"

"Elég fura íze van, és büfiznem kell tőle!"

Mivel több kölyökpezsgőt nem kaptam, így 0. 39 perckor anyával nyugovóra tértünk. Gondolom, mondanom sem kell, kb két perc alatt elaludtam:). Reggel persze már 8-kor riadót fújtam:).