Fotópályázat

A szavazás elindult! Kérlek szavazz rám, és szólj az ismerőseidnek is:)
Szavazni minden nap lehet egészen január 31-ig. Számítok rád!!!

A link: http://palyazat.picibaba.hu/kicsi-maszat-mit-ettel/5/?sorrend=

Előre is köszi a klikkeket!

Év végi számadás

Lássuk mi minden történt velem a 2008-as évben:

Születésem óta kb. 4 és fél kg-ot híztam, és 22,5 cm-t nőttem. A fejem térfogata 9 cm-el, a talpam hossza pedig 3 cm-el lett nagyobb, és idén két foggal is gazdagabb lettem:)

Megtanultam forogni, rugózni, kúszni, mászni, térdelni, ülni, állni (ez utóbbit már pár másodpercig kapaszkodás nélkül is gyakorlom:)).

Tudok még kapaszkodva járni, négykézláb lépcsőn felmenni, kanapéra felmászni, fiókokat kipakolni, ajtót kitárni, bútorok alá bemászni, cumit (minden oldaláról) a számba tenni, gagyogni, tiltakozni, hisztizni, játékokat dobálni, egyedül játszani, anyának pupit (nyálas puszit) adni, integetni, tapsolni, grimaszokat vágni, hatalmasakat esni, saját lábamban megbotlani, sikítani, hajat tépni, hangosan kacagni, a két fogacskámmal harapni:)....

Szeretek pancsolni, dolgokat számba venni, rágcsálni, kotnyeleskedni, pakolni, utazni, úszni, énekeket, mondókákat, meséket hallgatni, újságot "olvasni", tv-t nézni, tornázni, gyerekek között lenni, szabad ég alatt aludni.

Imádok papírral, pillepalackkal, távirányítóval, telefonnal, drótokkal, kábelekkel és minden olyan dologgal játszani, amire a felnőttek azt mondják, hogy "Nem szabad!", meg "Ez nem játék!", vagy "Pfuj, ez koszos!"

Utálok öltözködni, orrot szívni, egyedül aludni, sétálni indulni.

A gyümölcsök közül megszerettem a banánt, őszi- és sárgabarackot és körtét.

Nem szeretem az almát magában.

A zöldségek közül megismerkedtem a krumplival, répával, sütőtökkel, paradicsommal, céklával, zöldbabbal, zöldborsóval, spenóttal és cukkinivel. A kedvenceim a répás ételek és minden, amit anya főz:).

Szívesen iszom teát, szeretem a tejpépeket, és a babakekszet, de szeretnék végre anyáék ételeiből is enni...

Kedvenc játékaim a tanuló szék, a zenélő könyv, és a formabedobók, de szívesen ülök fel a karácsonyra kapott zebrámra, és a vizipacimra is.

Szóval itt tartok most a 2008. év végén, 9 hónaposan és 2 naposan...

BUÉK

Az etetőszék alatt

bemászás:



kimászás:

Végre észrevettem, hogy egy rakás, számomra borzasztóan érdekes dolgot rejt a karácsonyfánk:) Ma el is indultam, hogy felfedezzem:)))

"Anya, ezt leszedhetem?"

"Úgyis megkóstollak téged Szaloncukor!!"

"Ez nem lehet igaz! Itt is van valami finomság!"

"Meg kell fognom ezt a harangot!"

"Úgyis leveszlek téged, Szaloncukorka!"

Az első karácsonyom (3. rész)

Karácsony másnapján náthásan, de jó kedvűen ébredtem. Mivel könnyen elképzelhető, hogy a nappaliban, a földön játszva fáztam meg, ezért anya levitte a habtapi szőnyegemet. Sajnos aznap is többször ki kellett szívni az orromat. Ez persze nem vette kedvemet, jó kedvűen barangoltam a játékaim között akkor is, amikor hirtelen betoppantak keresztanyumék.

Uncsitesóék áthozták a Jézuskától kapott játékaik egy részét. Virág a chou chou, és a baby born babát, (ez utóbbinak a rágókáját egy időre le is nyúltam), Balázs pedig a lego vonatját.

Virágnak megengedtem, hogy kipróbálja a hip hop zebrámat. Tetszett neki, de mondtam, hogy nem viheti haza.

Aztán együtt is kipróbáltuk:)

Uncsitesóék éjszakára is maradtak. Reggel Virággal együtt ébresztettük anyut. Sajnos Virágnak fájt a pocakja és hányni kezdett, ezért nagyon hamar hazamentek.

27-én nem csak Virág érezte magát rosszul, hanem anya is, én pedig álomkorban szenvedtem. Gyakorlatilag végigaludtam az egész napot. A náthám amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt (kopp, kopp, kopp). Este a biztonság kedvéért még kiszívták a nozimat, de ma már nem kellett elővenniük az orrszívót. Remélem, hogy egy ideig nem kell találkoznom azzal a borzalmas szerkentyűvel!!

Nátha:(((

Egy rossz dolog azért történt velünk Karácsony első napján. Életemben először megfáztam és folyni kezdett az orrom. Anyáék ezért elővették az orrszívó porszívót, és többször kiszívták a nózimat. Persze nekem ez olyannyira nem esett jól, hogy foggal körömmel küzdtem ellene, pedig orrszívás után mindig sokkal könnyebben kapok levegőt. 25-én, miután nagyiék elmentek, apa elment keresztanyúhoz orrspray-ért, de kiderült, hogy az övékét csak két éves kortól lehet használni, ezért végül el kellett mennie egy ügyeletes gyógyszertárba is, hogy vegyen olyat, amit én is használhatok.

Az első karácsonyom (2. rész)

December 25-én jó korán felkeltettem anyát, hogy minél hamarabb lemehessek a nappaliba ellenőrizni, hogy megvannak-e még az új játékaim. Mind ott volt, tehát előző nap nem csak álmodtam... Valóban járt nálunk a Jézuska:)))

Reggeli után azonnal le is ültem játszani. Mindent kipróbáltam. Anya segítségével lovagoltam kicsit a zebrán, kiszedtem az összes golyót a zsiráfból, és mindet megkóstoltam, ráültem a vizipacira, és vidáman ültem rajta, amíg anya ide-oda tologatott.

Persze a sok játszásba bele is fáradtam, úgyhogy koradélután jó nagyot aludtam Lencsi babával, természetesen.

Mikor felébredtem már az uncsitesómék és nagynénémék mosolyogtak rám, és azt mondták, hogy náluk is járt a Jézuska, és ott hagyott nekem valamit a fájuk alatt; egy csudajó kincsesládát, egy babát, és egy daloló mesekönyvet rejtett a csomag.

(A babát Eszti babának neveztük el, mert anya szerint kiköpött Valkó Eszter:))).

A kincsesládába még én is beleférek:))))

Alig tértem magamhoz az új ajándékok okozta mámorból, amikor megjelentek nagyiék és a dédi. Az ő fájuk alatt is hagyott nekem a Jézuska valamit, ezt a pihepuha plüss százlábut:

Csodásabb már nem is lehetett volna ez az ünnep. Rengeteg ajándékot kaptam, ráadásul mindenki, akit szeretek eljött, hogy együtt ünnepeljen velem. Még a dédi is kimozdult miattam, pedig ő már elég öreg, és alig tud menni. Neki is van járássegítője, de az övé nem olyan színes és nem is zenél úgy, mint az enyém:))

Nagyiék és uncsitesóék 4 óra után mentek el. Mivel nem akartam aludni, anya úgy döntött, hogy kihasználja az alkalmat, és készít rólam még pár képet az ünneplő ruhámban, amit a másik nagyimnak hozott a Jézuska.

Aztán én is elfáradtam és apa méretes pocakján elterültem:)

Asszem nyugodtan kijelenthetem, hogy gyönyörű volt Karácsony első napja, csak keresztanyúék hiányoztak:((

Az első karácsonyom (1. rész)

Igazán szép első karácsonyon vagyok túl. December 24-én ugyan száműztek a hálószobába, de mindig volt mellettem valaki, amíg a Jézuska a nappaliban ügyködött. Olyan sokáig kellett várnom, hogy végre lemehessek a földszintre, hogy mire feljött értem az anyukám el is aludtam. Már javában ment az esti híradó, mire felébredtem. Anya, amíg aludtam, végig ott volt mellettem. Aztán egyszer csak megszólalt egy csengettyű és mi anyával lesétáltunk a nappaliba. Rögtön láttam, hogy a nappali egy részét egy hatalmas csillogó-villogó fa foglalja el. Meg is ijedtem, és el is sírtam volna magam, ha nincsenek mellettem anyuék. A fa alatt egy csomó érdekesség volt becsomagolva, de engem sokkal jobban érdekelt a zene, ami a CD lejátszóból szólt. Rögtön négykézlábra ereszkedtem hát, és rángatni kezdtem a popómat a zene ütemére:)). Aztán apa abbahagyta a kamerázást, és anyával elém toltak egy csomó színes papírba csomagolt dobozt. Anyával rávetettük magunkat a dobozokra és mindent kicsomagoltak. Persze akkor még sokkal jobban érdekeltek engem a csomagolópapírok, mint a dobozok tartalma. Csodás ajándékokat kaptam a Jézuskától. Fel sem tudom sorolni, úgyhogy beszéljenek helyettem inkább a képek:)

A karácsonyfánk:

Az egyik kedvenc a zenélő labda:

Ebben vajon mi lehet?

Az első babám... Lencsinek neveztük el:)

Miután mindent felbontottunk...

Gyönyörű minden anya!

Karácsonyi üdvözlés

Ezúton kívánok minden kedves olvasómnak békés, boldog, vidám Karácsonyt!

Spenót

Pénteken végre megismerkedtem a spenóttal is. Mivel már elmúltam 8 hónapos és egyik zöldség, gyümölcs bevezetése alatt sem jött elő semmilyen allergiás reakció, így most már anya is sokkal lazább. Nem fordítunk több hetet egy új zöldség bevezetésére, hanem egy-két nap alatt túlesünk rajta. A spenót ízlik, de még mindig a répa és a sütőtök a kedvenc ételem.

Néhány napja elkezdtük az uzsimat is kiváltani zöldséggel, gyümölccsel. Persze ezek mellé továbbra is kapok még tejpépet, de már egyre kisebb mennyiséget. Nagyitól kaptam bébijoghurtot, de azt anya még nem merte megkóstoltatni velem. Először a sajtot és túrót vezetjük be, és utána jöhet a joghurt. Vacsira még mindig tápszert kapok, reggel pedig továbbra is szopizok (de néha már ki kell egészíteni a reggeli anyatejet tápszerrel).

A fogyasztásom finoman szólva is drasztikus:). Van olyan nap, amikor minden étkezésnél több, mint 200 grammot eszem, és van olyan is, amikor már 100 gramm után kipukkadok. Mivel nagyon lassan ugyan, de gyarapodom, így anya nem különösebben foglalkozik ezzel.

Továbbra is csak két foggal rendelkezem, de most már tudom, hogy hogyan kell őket használni:) és persze használom is őket. Most már nem csak bekapok dolgokat, hanem meg is rágom őket. Sokkal gusztább egészben a banán, mint összetörve, és az almát is szívesebben csócsálom, ha szeletekben kerül a számba, nem reszelve:) (Reszelve már nem is vagyok hajlandó megenni).

Hamarosan itt a karácsony. Remélem, az ünnepi menü elkészítésekor anya és apa az én pocakomra is gondol majd:)))

Járássegítő

Mire jó a járássegítő?

Száncsengő

Hétfő

Hétfőn ismét ringatón voltunk. A haverjaim sajnos nem jöttek. Rini beteg, Beniék síelnek, Maszatnak pedig kistesója lesz, úgyhogy az anyukájának jelenése volt az orvosnál. Ettől függetlenül a ringató jó volt. Én egyre felszabadultabb vagyok ezeken a foglalkozásokon. Most is bemásztam a kör közepére és ott ráztam a popómat.


A ringató után meglátogattuk a dédit. Most nem volt olyan jó kedvem, mert álmos voltam. Nem is engedtem, hogy megfogjon. Majd legközelebb, addigra talán nekem is jobb kedvem lesz.

Láz

A tegnapi oltást már az én szervezetem sem tudta olyan simán befogadni, mint az előzőeket, úgyhogy ma hajnalra bezony belázasodtam. Most egy fél kúppal a popómban alszom. Mivel kicsit bágyadtka voltam a láz miatt, így simán tűrtem, hogy anya beadja a kúpot. Nem sírtam, nem hisztiztem, sőt még megjutalmaztam anyát és nagyit néhány mosollyal is.
Szerencsére mostanra a lázam elmúlt, már "csak" hőemelkedésem van, viszont a holnapi úszást lehet, hogy ki kell hagynunk. Anya még megkérdezi a doktornőt, hogy ekkora bumszlival a karomon, bemehetek-e a medencébe.

Most már minden rendben

Megint ráijesztettem kicsit anyáékra.Tegnap este valahogy a karácsonyi díszítésről a járókámba került egy icipici piros csillag, amit nekem persze muszáj volt megkóstolnom. Megpróbáltam lenyelni, de sikerült, így öklendezni kezdtem. A vége az lett, hogy anyáék kihívták az ügyeletet. Megvizsgáltak, megitattak megint öklendeztem, aztán már hánytam is, míg végül kijött a csillagocska a számból. Szóval most már jól vagyok, csak leteszteltem, hogy baj esetén mennyi idő alatt jön ki az ügyelet. Gyorsak voltak, 5-10 percen belül kint is voltak, és a doktorbácsi is nagyon rendes volt, úgyhogy meg is ajándékoztam néhány Lili féle nagy mosollyal. Az öklendezés nem volt annyira jó, meg az sem amikor anyáék keresték az idegen testet a számban, de cserébe utána jó sokáig lubickolhattam a kádban.
Ez a kis incidens engem is lefárasztott, úgyhogy meglehetősen korán, olyan 1/2 10-kor már az igazak álmát aludtam.

A képen a bűnös girland látható, minden bizonnyal ő vesztette el azt a bizonyos csillagot.

Megint megszúrtak

A múlt héten kaptunk egy levelet, amiben az állt, hogy a BCG oltást újra be kell adni. Emiatt ma 7 óra 45 perckor meg kellett jelennünk tanácsadáson. (Anyáék ugyan felhívták a védőnőt, mert bár az oltásom helye nem fakadt ki, de egy kis pötty azért látszódott, amire a doktornéni azt mondta, hogy szerinte rendben van. A védőnéni mondta, hogy ha a doki azt mondta, hogy ok, akkor nem kell bevinni, de aztán úgy döntöttek, hogy csak elvisznek, max nem adják be.)

Jó korán keltünk, hogy időben odaérjünk a rendelőbe. Mi voltunk a másodikak, de még így is sokat kellett várni. A váróteremben még jó kedvem volt; ugráltam, meg sikongattam, aztán jött a feketeleves. Ketten a karomat fogták le, anya meg a lábamat tartotta. Sírtam is egy picit, de nem a szuri miatt, hanem mert nem hagytak mozogni, de aztán amikor anya magához szorított, már minden rendben volt:).
Most az igazak álmát alszom, miközben anyáék azért szorítanak, hogy ne legyek lázas.

SZAVAZZ RÁM

Anya benevezett a Kicsi Maszat! Mit ettél? elnevezésű fotópályázatra. Kérem minden kedves olvasómat, hogy majd szavazzon rám! (Most még nem lehet, mert tart a nevezés:()


A szavazatokat az alábbi linken várjuk minden nap:

http://palyazat.picibaba.hu/kicsi-maszat-mit-ettel/?sorrend=nevezes


Előre is köszönjük a klikkeket!

Télapó itt van

Nagyiék is összefutottak valahol a Mikulással, és tegnap át is hozták, amit a Mikulás náluk hagyott. A kedvencem ez az ablakra akasztható mikulás figura, de köszönöm a világító, zenélő, táncoló Mikit, a tejpépet, a babajoghurtot, és a könyvet is. (Sajnos az utóbbit olyannyira megszeretgettem, hogy anya egy időre eltiltotta tőlem:()

Banán evés

Van egy dolog amiben már nagyon profi vagyok:) Nagyon profin ki tudom nézni bárki szájából az ételt:))

Tegnap anya chipset evett apával. Én anya karjából követtem az eseményeket, és minden egyes alkalommal, amikor anya a szájába tett egy chipset én is jó nagyra nyitottam a számat, annak reményében, hátha én is kapok egyet. A színjátékomnak az lett a vége, hogy anya a nyelvemhez érintett egy chipset, én meg jó ideig nyalogattam a számat, annyira sós volt...

Aztán anya kibontott egy banánt, amire azonnal rávetettem magam és rögtön be is zabáltam belőle egy felet. Persze akkor tuti nem kellett volna a banán, ha turmixolva, vagy villával összetörve került volna elém.

Új ruci

A Mikuásra való tekintettel ma egész nap ebben a szerkóban nyomultam:

Az uszodába is ebbe mentem. Mindenkinek nagyon tetszettem, de ott azért levetkőztem:)

Köszönöm keresztanyuéknak a Miki segítő ruhát:)

Mikulás

Kézzeljétek, ma hajnalban a kéményen keresztül beállított hozzánk a Mikulás. Sajnos én pont nem találkoztam vele, mert amikor nálunk járt, éppen az igazak álmát aludtam, és mivel sok helyre kellett mennie, így nem várta meg amíg felébredek:(. Na majd jövőre résen leszek:))

Naszóval a Mikulás bácsi hozott nekem és Noncsinak ajándékokat. Én két virgácsot, egy nagy dobozt, egy piros ruhácskát, és egy kis zacskónyi finomságot kaptam. A két virgács a két kis csizmácskámba volt szúrva. Anya szerint az egyiket azért kaptam, mert nem eszem meg rendesen a gyümölcsöket, a másikat pedig azért, mert nap közben és éjszaka nem alszom rendesen:((( Szerintem viszont a virgácsok rossz helyre kerültek.... Balázsnak és Virágnak szánta őket a Mikulás, de véletlenül a mi ablakunkba rakta...

A piros zacskóban egy alma, egy körte, egy gyümölcs desszert és egy bébi üditőital volt, a dobozban pedig egy színes játék, amit járássegítőnek hívnak. Igazán meglátogathatna minden héten a Mikulás:)))

Szívünk rég idevár

Anya még óvodás korában tanulta azt a dalocskát, amit ma énekeltünk a Ringatón:

Szívünk rég idevár

Szívünk rég idevár,
Télapó, gyere már!
Jöjj el, éljen a tél,
Tőled senki se fél!

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát!
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág!

Szívünk rég idevár,
Télapó, gyere már!
Jöjj el, éljen a tél,
Tőled senki se fél!

MERÜLÜNK!

Végre feltöltötték a hófehérfóka honlapjára a két héttel ezelőtt készített képeket. Íme a víz alatti felvételek:

Liza babával is merültem:)

Ezt pedig csak úgy:)

Képek

Ezúton tájékoztatom minden kedves olvasómat, hogy a novemberben készült képeim cenzúrázatlanul megtekinthetők az alábbi oldalon:
http://picasaweb.google.hu/Lilicsumpi/JKPEK

Dalok a ringatóról

Mivel közeledik a karácsony ünnepe, így mostmár karácsonyi dalokat is énekelünk a ringatón. Legutóbb ezt a két gyönyörű magyar népdalt tanultuk:

Öröm hallik mindenfelől
Megjött a Messiás
Ma született a kis Jézus
Így tartja az írás.
Egész világ megváltója
Mindnyájunk szabadítója
Alle-allelúja
Alle-allelúja!

__________________________________________

Ó, gyönyörűszép titokzatos éj
Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél
Kisdedként az édes Úr
Jászolában megsimul szent karácsony éjjel.

Ó fogyhatatlan csodálatos ér
Hópehely ostya, csöpp búzakenyér
Benne lásd az édes Úr
Téged szomjaz rádborul, egy világgal ér fel.

Én és a nagyapám

Vasárnap megint meglátogattuk nagyiékat és uncsitesóékat. Nagyiék éppen egy buliba készülődtek. (Lehet, hogy apa nem szólt nekik, hogy megyünk.) Már mindketten szépen fel voltak öltözve, de azért játszottak velem.

Nagypapi most vett fel életében először, úgyhogy ezt a pillanatot apa gyorsan meg is örökítette.

Nagyinak pedig muszáj volt megkóstolnom a nyakláncát. (Csak megvizsgáltam, hogy aranyból van-e:))))

A nagy nyaklánc vizsgálat vége persze az lett, hogy az ebédem egy része nagyi ünneplőruhájára, és az én bodymra került.... (Az ebéd egyébként paradicsomos krumpli volt... Remélem, kijön nagyi blúzából)

Nagyiék után átballagtunk uncsitesóékhoz. Ott már kezdtem éhes lenni, úgyhogy anyáék készítettek nekem banános tejpépet. Uzsi előtt persze anya kicserélte a pelusomat. A peluscserék mostanában elég furán zajlanak nálunk. Valamiért nem szeretek már háton feküdni... hiába próbál anya kicselezni azzal, hogy mindenféle buta dolgot a kezembe ad annak reményében, hogy talán nem kezdek el izegni-mozogni, én mindig megfordulok. Ilyenkor az sem zavar, hogy a lábam anya kezébem marad, tudok én közlekedni a kezem segítségével is:)) Nah, ezt uncsitesóéknál is bemutattam, csak náluk nem voltam annyira kegyes, ha már megfordultam, gyorsan pisiltem is egyet, aminek a már úgyis paradicsomfoltos bodym látta kárát. (Persze ilyenkor nem hoznak nekem váltóruhát..., de anyáék ügyesen megoldották a problémát, mert hajszárítóval gyorsan megszárították a bodymat.) Ettől függetlenül jól éreztem magam az uncsitesóéknál. Netti és Réka jól elszórakoztatott, és láttam két nagy macskát is, de nem engdeték, hogy megsimogassam őket:(

Nem is emlékszem, milyen későn értünk haza, annyira elfáradtam. Otthon is csak annyi időre tértem magamhoz, amíg kihámoztak a meleg ruhámból, és már aludtam is tovább:)