Valami nincs rendben...

Hétfőn tanítási szünet volt az iskolában. Nincs bajom a sulival, de azért jó volt egy kis pihenés itthon. Kedden tesi óra előtt megfájdult a pocakom, úgyhogy kihagytam a két kör futást. Délután vidáman hívtam fel anyát, hogy végre kaptam egy szorgos méhecskét és mellékesen megjegyeztem, hogy egy vizipókot is begyűjtöttem. Este, amikor anya hazajött, emeséltem, hogy amikor szólt a tanítónéni, hogy vigyem ki a füzetemet, nagyon izgultam, hogy mit fog bele írni és amikor megláttam a szorgos méhecskés bélyegzőt, nagyon boldog lettem és meg is jegyeztem a tanító néninek, hogy erre már nagyon várt anya! :)
Ma reggel nagyon rosszul éreztem magam a suliban. Többször kimentem wc-re, végül 10 órakor Kati néni felhívta anyát és elmondta neki, hogy rosszul vagyok. Anya riadóztatta apát, aki pont a környéken volt, úgyhogy hazavitt az iskolából. Nap közben többször hívott anya, hogy mi a helyzet, de nem volt semmi, úgyhogy este anya felhívta Kati nénit, elmondta neki, hogy már minden rendben, és holnap bevisz iskolába. Anya megkérdezte azt is, hogy történt-e mostanában bármi az iskolába ami nyugtalaníthat engem, mire Kati néni elmondta, hogy Krisztián mellé ültetett, amikor mondtam, hogy nem látom jól a táblát. Krisztián egy nagyon rossz fiú. Elvette a lábtartómat, mindig elveszi a felszerelésemet, ráadásul valamelyik nap lelökött a lépcsőről és egyszer a székemre köpött. Hát sajnos nem vagyunk egyformák. Kati néni mondta, hogy elképzelhető, hogy ez nincs rám jó hatással, úgyhogy holnap, ha bemegyek, keres nekem egy másik helyet. Anya kérte, hogy inkább ültessen hátra, mintsemhogy lelki problémáim legyenek bárki miatt. Beszélgettek kicsit a difer mérésről is. Kati néni azt mondta, hogy a beszédhangallás miatt nem kell aggódni, mert ott csupán két feladat volt, szóval ha az egyik nem jó, akkor már csak max 50 % lehet az eredmény. Az írástartás meg mindenkinek elég gyenge lett, úgyhogy sokat fogunk gyurmázni, fűzni meg ilyenek. A beszédhanghallás fejlesztésére javasolt egy könyvet, aminek a címét majd át fogja küldeni emailen.
Amúgy megerősítette anyát, hogy ügyes, szorgos vagyok és lediktálta a házi feladatot, de mondta, hogy nem baj, ha nem csinálom meg holnapra. Pihenjek egy kicsit.
Anyát persze nem olyan fából faragták, úgyhogy amint hazajött nekiálltunk leckét írni. Kicsit hisztiztem, de mondta, hogy ha le akarok ma feküdni aludni, akkor jobb lesz, ha minél hamarabb nekikezdek, különben nem lesz alvás... Így hát eleinte rossz kedvvel, de végül vidáman, megcsináltam az órai munkát és a házi feladatot is. Anya szerint egyre szebben rajzolok, ha sokat gyakorlok, annak meg lesz a gyümölcse. Én már most is úgy érzem, hogy az egyik legokosabb diák vagyok az iskolában :)