A hétfőt kerianyuéknál töltöttem, mert anyának és Ejikanéninek fontos dolga volt, apa pedig vidékre ment mamával. Este elég későn jöttek értem az ősök, Balázs és Virág már lefürödve az ágyban várták, hogy végre valaki hazavigyen, hogy nyugodtan tudjanak aludni:)
Hazafelé a kocsiban én is elaludtam, aztán amikor anya kivett a kocsiból magamhoz tértem. Anya mondta, hogy van egy hatalmas meglepetése számomra, erre egyből felcsillant a szemem.
A meglepetés, aminek nagyon örültem ez volt:
Köszönöm Ejikanéninek, hogy segített anyának összehozni ezt a gyönyörűséget! Kár, hogy ő nem volt jelen, amikor megmutatták nekem a tortát. (Mondjuk lehet, hogy sírva is fakadt volna, amikor anya felszeletelte... Sokat dolgozott rajta:))
Tudjuk, hogy kari még messze van, de anyáék direkt választották ezt a mintát. Ki tudja, lehet, hogy karácsonykor sütnek majd még egyet:)
2 megjegyzés:
Hello!
Tök jól néz ki a torta!
De szégyeld össze magad, mert én íííííííííííííímádom a túrótortát!!!!!
Nagyon, nagyon csúnya dolog, hogy minket kihagytál belőle!
:))) sajnos erről lemaradtál, elfogyott az összes. Majd legközelebb kapsz, ha végre átdugjátok az orrotokat:)
Megjegyzés küldése