Bizony nem mindig öröm és boldogság az élet.... Ha valami nem az én elképzeléseimnek megfelelően alakul, akkor bizony mostmár beszólogatok, aztán duzzogok, aztán csapkodok és mindezek mellett minden kezem ügyében lévő dolgot eldobálok.
Az imént is ez történt, úgyhogy most büntetésben vagyok.
A büntim pedig az, hogy először össze kellett pakolnom, amiket szétdobáltam, aztán pedig bezavartak a szobámba gondolkodni.... Most a szobámban hisztizek és addig kell ott maradnom, amíg valakinek meg nem esik a szíve rajtam, vagy meg nem unom a hisztizést és legalább 5 percig csöndben maradok.
Néha sanyarú a gyereksors :(
2012. január 31., kedd
2012. január 29., vasárnap
Megható párbeszéd
Lili: Anya a te apukád hol van?Anya: Fent van az égben
Lili: Sírtál, amikor elment?
Anya: Igen sírtam
Lili: Zokogtál?
Anya: Zokogtam
Lili: De én megtaláltalak!
Papám egy rák nevű betegség miatt ment el, amit én úgy értek, hogy megharapta egy rák, de nem az, ami az én egyik fiókomban is van, mert az Sebastian, Ariel rákja és nem bánt senkit. Különben is ő csak egy játék... de azért, hogy biztos legyek a dolgomban ezt is megkérdeztem anyától és megmutattam neki a plüssrákot is...
Lili: Sírtál, amikor elment?
Anya: Igen sírtam
Lili: Zokogtál?
Anya: Zokogtam
Lili: De én megtaláltalak!
Papám egy rák nevű betegség miatt ment el, amit én úgy értek, hogy megharapta egy rák, de nem az, ami az én egyik fiókomban is van, mert az Sebastian, Ariel rákja és nem bánt senkit. Különben is ő csak egy játék... de azért, hogy biztos legyek a dolgomban ezt is megkérdeztem anyától és megmutattam neki a plüssrákot is...
Döntéshelyzetben
Naszóval mostanában döntéshelyzetben az alábbi mondókát hívom segítségül:
Ec-pec kimehetsz
holnap után bejöthetsz
Cérnára cinegére
ugorj cica az egérre
Fuss!
Jött egy busz
benne ült egy vén krampusz
megnézte, hogy hány óra
fél tizenkettő
elszaladt a mentő
bevitték a kórházba
Túrós lett a pofája
:D
Így választom ki, hogy éppen mit vegyek fel, hogy melyik tányérból egyek, hogy anya, vagy apa hátára ugorjak rá, hogy hol aludjak stb, stb, stb.
Ec-pec kimehetsz
holnap után bejöthetsz
Cérnára cinegére
ugorj cica az egérre
Fuss!
Jött egy busz
benne ült egy vén krampusz
megnézte, hogy hány óra
fél tizenkettő
elszaladt a mentő
bevitték a kórházba
Túrós lett a pofája
:D
Így választom ki, hogy éppen mit vegyek fel, hogy melyik tányérból egyek, hogy anya, vagy apa hátára ugorjak rá, hogy hol aludjak stb, stb, stb.
Virág 6. szülinapja
Múlt hét vasárnapján tartottuk Virág 6. születésnapi buliját, de előtte még apával átszaladtunk nagyiékhoz, mert Nóra hozott nekem jegyeket az elevenparkban (amit én szimplán csak endogénpajknak hívok:))
Nah szóval nagyiék után hazamentünk anyáért és átmentünk keriékhez mulatni. Ajándékot is vittünk, egy kidekorálható little pet shopos malacka formájában:)
Volt torta, meg szendvicskék, és ott voltak Virág meg Balázs legjobb barátai, szóval minden adott volt egy jó bulihoz :) Virág az új csingilinges jelmezében fogadott, keri pedig miután megtudta, hogy aranyhaj szeretnék lenni farsangon, rögtön kihozta nekem Virág tavalyi jelmezét, amit azonmód felpróbáltam és ha már rajtam volt, le se vettem. Zsófi is beöltözött angyalkának, Balázs pedig kalóznak. Csak Zoltánka maradt ki a sorból, ő nem akart jelmezbe bújni. Így történt, hogy a szülinapi buliból maszkabál lett. Kitaláltunk egy tök jó játékot is, én voltam a hercegnő, akit Csingilingnek kellett megvédenie a félelmetes kalózkapitánytól. Balázsék emeletes ágya volt a tornyom, amit megtámadott Hook kapitány, de Csingilinggel sikeresen megvédtük:) Párnával, gitárral és minden lehetséges eszközzel védtük magunkat és űztük el a kapitányt. Jó móka volt.
Később Balázs furulyázott nekünk, aztán szépen lassan hazaindultunk. Legközelebb jövő vasárnap találkozunk, amikoris Balázs névnapját ünnepeljük.
Nah szóval nagyiék után hazamentünk anyáért és átmentünk keriékhez mulatni. Ajándékot is vittünk, egy kidekorálható little pet shopos malacka formájában:)
Volt torta, meg szendvicskék, és ott voltak Virág meg Balázs legjobb barátai, szóval minden adott volt egy jó bulihoz :) Virág az új csingilinges jelmezében fogadott, keri pedig miután megtudta, hogy aranyhaj szeretnék lenni farsangon, rögtön kihozta nekem Virág tavalyi jelmezét, amit azonmód felpróbáltam és ha már rajtam volt, le se vettem. Zsófi is beöltözött angyalkának, Balázs pedig kalóznak. Csak Zoltánka maradt ki a sorból, ő nem akart jelmezbe bújni. Így történt, hogy a szülinapi buliból maszkabál lett. Kitaláltunk egy tök jó játékot is, én voltam a hercegnő, akit Csingilingnek kellett megvédenie a félelmetes kalózkapitánytól. Balázsék emeletes ágya volt a tornyom, amit megtámadott Hook kapitány, de Csingilinggel sikeresen megvédtük:) Párnával, gitárral és minden lehetséges eszközzel védtük magunkat és űztük el a kapitányt. Jó móka volt.
Később Balázs furulyázott nekünk, aztán szépen lassan hazaindultunk. Legközelebb jövő vasárnap találkozunk, amikoris Balázs névnapját ünnepeljük.
Szilveszter
Keriék szilveszter este jöttek át a gyerekekkel. Nem volt nagy buli, legalábbis az ősök nem itták le magukat a sárgaföldig. Tv-t néztek, beszélgettek, számítógépeztek. Mi viszont kimulattuk magunkat rendesen. Mire keriék megérkeztek, addigra anyával feldíszítettük a nappalit. Persze jutott az én szobámba is girland bőven :) Apa vett mindannyiunknak trombitát, mert hát ugye nincs szilveszter trombita nélkül :) Úgyhogy amikor Balázsék megérkeztek fülsiketítő lármát rendeztünk a trombitákkal. Úgy fújtuk, mintha kötelező lenne :D
Később anyáék próbáltak ágybatessékelni, hogy bírjuk az éjszakázást, de csak Virág volt hajlandó kicsit aludni, engem lekötött a sok tüzijáték, amiket a környékbeli házakból lőttek fel.
Éjfélkor aztán koccintottunk (mi gyerekek szigorúan gyerekpezsgővel) aztán kimentünk a kertbe, mert mama nekünk is vett tüzijátékot.
Kb. kettőig voltunk fent. Én a saját szobámban aludtam Balázzsal és Virággal. Másnap korán keltem és természetesen felkeltettem a többieket is. Sajnos keriéknak hamar haza kellett menniük, mert keriapu ügyeletes volt és már reggel ki kellett mennie egy címre, úgyhogy reggeli után hazamentek.
Végezetül néhány kép:
Később anyáék próbáltak ágybatessékelni, hogy bírjuk az éjszakázást, de csak Virág volt hajlandó kicsit aludni, engem lekötött a sok tüzijáték, amiket a környékbeli házakból lőttek fel.
Éjfélkor aztán koccintottunk (mi gyerekek szigorúan gyerekpezsgővel) aztán kimentünk a kertbe, mert mama nekünk is vett tüzijátékot.
Kb. kettőig voltunk fent. Én a saját szobámban aludtam Balázzsal és Virággal. Másnap korán keltem és természetesen felkeltettem a többieket is. Sajnos keriéknak hamar haza kellett menniük, mert keriapu ügyeletes volt és már reggel ki kellett mennie egy címre, úgyhogy reggeli után hazamentek.
Végezetül néhány kép:
Karácsony 2011
Akkor most jöjjön a beszámoló a 2011-es, egészen pontosan 4. karácsonyomról. Szokásukhoz híven, december 23-án száműztek otthonról a szüleim. Katiéknál kellett aludnom, nem mintha bántam volna. Imádok náluk aludni.
December 24-ét papáéknál töltöttem, nem is volt egész nap semmi baj, aztán amikor már hazafelé készülődtünk és előkerült az ünneplőruhám, jött a balhé. Nem voltam hajlandó ugyanis a gyönyörű bordó bársony ruha alá fehér felső felvenni. Végül nagyi felhívta anyáékat, és kompromisszumra jutottak, így nem kellett a fehér felsőt felvennem, csak a kardigánt, meg a kabátot természetesen. 6 óra előtt értem haza. Amikor beléptem a lakásba az első kérdésem az volt, hogy "Járt már itt a Jézuska?" és már indultam volna a nappaliba, de anyáék az utamat állták és beküldtek a kisszobába levetkőzni. Persze megint jött a hiszti, hogy be akarok menni, és nem akarok levetkőzni, de ezúttal nem volt más választásom. Pont mire elkészültem, megszólalt a csengettyű és végre bemehettem a nappaliba. Sötét volt, csak a karácsonyfa világított a sarokban. Először nem mertem közel menni, anyába kapaszkodtam. Közösen elmondtuk a karácsonyi verset, aztán végre átvehettem az ajándékaimat. Két barbiet, egy little pet shopos fát, egy aranyhajas csomagot, (amiben egy pulcsi, egy DVD és egy csomag bugyi volt), egy fényképezőgépet, és egy fülhallgatós játék CD lejátszót varázsolt a Jézuska nekem a fa alá. Miután nagyiék elmentek megvacsoráztunk, aztán birtokba vettek a játékaimat. A fényképezőgépnek örültem a legjobban, azóta is azzal játszom a legtöbbet.
December 25-én először Katiékat látogattuk meg. Az ő fájuk alá is tett valamit nekem a Jézuska. Így lett két ugyanolyan fülhallgatós játék CD lejátszóm :)), de kaptam egy tök jó hercegnős táskát is, amit szétnyitva rá lehet akasztani a kocsink első ülésének hátára. Katiék után átmentünk nagyiékhoz, akik ebéddel vártak. Ebéd előtt azért körülnéztem az ő fájuk alatt is. Persze ott is volt egy rakás ajándék. Nem is volt nehéz kitalálni, hogy mely csomagokat küldte nekem a Jézuska, mert minden amit én kaptam, hercegnős csomagolópapírba volt csomagolva. Kaptam egy zenélő Belle babát, egy hercegnős törülközőt, Aranyhajas órát, de még egy doboz hercegnős papírzsepit is. Ebéd után megnéztük az aranyhajat DVD-n, aztán haza kellett mennünk, mert keriék jöttek hozzánk látogatóba. Persze ők sem jöttek üres kézzel és biza a mi fánk alatt is voltak még olyan bontatlan csomagok, amit Balázsnak és Virágnak hozott a Jézuska. Az egyik ajándék még beszélt is...., de nem bonthattam fel:( Én egy sétáló Pinkie Pie pónival és 12 little pet-tel lettem gazdagabb. Virág is kapott egy sétáló pónit, és mellé egy távirányítós Baby born quadot. Természetesen nem tudtam felhőtlenül örülni az ajándékaimnak, mert rosszul esett, hogy a többiek is kaptak valamit, úgyhogy jó sokáig egykedvűen néztem ahogy Virág kipróbálja az új játékait. Végül aztán persze megbékéltem a helyzettel. Keriék estig maradtak, aztán hazamentek, de megígérték, hogy szilveszterkor is jönnek és akkor nálunk is alszanak majd.
December 26-a már nem volt annyira mozgalmas. Nem mentünk sehova, úgyhogy végre volt alkalmam normálisan birtokba venni az összes új játékomat.
Néhány kép:
December 24-ét papáéknál töltöttem, nem is volt egész nap semmi baj, aztán amikor már hazafelé készülődtünk és előkerült az ünneplőruhám, jött a balhé. Nem voltam hajlandó ugyanis a gyönyörű bordó bársony ruha alá fehér felső felvenni. Végül nagyi felhívta anyáékat, és kompromisszumra jutottak, így nem kellett a fehér felsőt felvennem, csak a kardigánt, meg a kabátot természetesen. 6 óra előtt értem haza. Amikor beléptem a lakásba az első kérdésem az volt, hogy "Járt már itt a Jézuska?" és már indultam volna a nappaliba, de anyáék az utamat állták és beküldtek a kisszobába levetkőzni. Persze megint jött a hiszti, hogy be akarok menni, és nem akarok levetkőzni, de ezúttal nem volt más választásom. Pont mire elkészültem, megszólalt a csengettyű és végre bemehettem a nappaliba. Sötét volt, csak a karácsonyfa világított a sarokban. Először nem mertem közel menni, anyába kapaszkodtam. Közösen elmondtuk a karácsonyi verset, aztán végre átvehettem az ajándékaimat. Két barbiet, egy little pet shopos fát, egy aranyhajas csomagot, (amiben egy pulcsi, egy DVD és egy csomag bugyi volt), egy fényképezőgépet, és egy fülhallgatós játék CD lejátszót varázsolt a Jézuska nekem a fa alá. Miután nagyiék elmentek megvacsoráztunk, aztán birtokba vettek a játékaimat. A fényképezőgépnek örültem a legjobban, azóta is azzal játszom a legtöbbet.
December 25-én először Katiékat látogattuk meg. Az ő fájuk alá is tett valamit nekem a Jézuska. Így lett két ugyanolyan fülhallgatós játék CD lejátszóm :)), de kaptam egy tök jó hercegnős táskát is, amit szétnyitva rá lehet akasztani a kocsink első ülésének hátára. Katiék után átmentünk nagyiékhoz, akik ebéddel vártak. Ebéd előtt azért körülnéztem az ő fájuk alatt is. Persze ott is volt egy rakás ajándék. Nem is volt nehéz kitalálni, hogy mely csomagokat küldte nekem a Jézuska, mert minden amit én kaptam, hercegnős csomagolópapírba volt csomagolva. Kaptam egy zenélő Belle babát, egy hercegnős törülközőt, Aranyhajas órát, de még egy doboz hercegnős papírzsepit is. Ebéd után megnéztük az aranyhajat DVD-n, aztán haza kellett mennünk, mert keriék jöttek hozzánk látogatóba. Persze ők sem jöttek üres kézzel és biza a mi fánk alatt is voltak még olyan bontatlan csomagok, amit Balázsnak és Virágnak hozott a Jézuska. Az egyik ajándék még beszélt is...., de nem bonthattam fel:( Én egy sétáló Pinkie Pie pónival és 12 little pet-tel lettem gazdagabb. Virág is kapott egy sétáló pónit, és mellé egy távirányítós Baby born quadot. Természetesen nem tudtam felhőtlenül örülni az ajándékaimnak, mert rosszul esett, hogy a többiek is kaptak valamit, úgyhogy jó sokáig egykedvűen néztem ahogy Virág kipróbálja az új játékait. Végül aztán persze megbékéltem a helyzettel. Keriék estig maradtak, aztán hazamentek, de megígérték, hogy szilveszterkor is jönnek és akkor nálunk is alszanak majd.
December 26-a már nem volt annyira mozgalmas. Nem mentünk sehova, úgyhogy végre volt alkalmam normálisan birtokba venni az összes új játékomat.
Néhány kép:
2012. január 28., szombat
Kari előtt
4. Karácsonyom rendkívül izgalmasan és mozgalmasan telt, de mielőtt rátérek arra, hogy hogyan teltek az ünnepek beszámolok arról, hogy hol jártam Kari előtt.
December 18-án este csak mi csajok (azaz Keri, Virág, Anya és én) a Papp László sportarénában voltunk, hogy megtekinthessük a Disney on ice előadást. Nagyon élveztük és szuper jó volt látni Hamupipőkét, Hófehérkét és a hét törpét, Bellet, Jázmint, Arielt és a többi hercegnőt, herceget és mesehőst élőben. Természetesen nekem a legnagyobb örömet Aranyhaj okozta, aki a fináléban külön integetett nekem. Nagy show volt, legalábbis nekem nagyon tetszett és az arénából kifelé jövet el is döntöttük, hogy jövőre is megyünk, ezt még egyszer látnunk kell:) Természetesen, ahogy ilyenkor szokás emléket is kaptunk Virággal. Készült rólunk egy közös fénykép (hamupipőkével), amit egy disney-s fényképtartóban vettünk át és mindketten kaptunk egy nagy vödör pattogatott kukoricát. Én kaptam még egy Belle babát, Virág pedig egy világítós tündérszárnyat és egy csingilinges poharat. (Ez utóbbi miatt, hatalmas hisztit rendeztem, mert nekem olyat nem vett anya:(()
A közös kép egyébként így néz ki:
Kari előtt anya munkahelyén is jártam. December 7-én a mikulás ünnepség miatt volt szerencsém meglátogatni anyát. Papa vitt be hozzá a munkahelyére. December 22-én pedig lebetegedtem, ezért nem mentem oviba, viszont mivel anyának volt egy kis dolga a munkahelyén, ezért napközben beszaladtam vele.
December 18-án este csak mi csajok (azaz Keri, Virág, Anya és én) a Papp László sportarénában voltunk, hogy megtekinthessük a Disney on ice előadást. Nagyon élveztük és szuper jó volt látni Hamupipőkét, Hófehérkét és a hét törpét, Bellet, Jázmint, Arielt és a többi hercegnőt, herceget és mesehőst élőben. Természetesen nekem a legnagyobb örömet Aranyhaj okozta, aki a fináléban külön integetett nekem. Nagy show volt, legalábbis nekem nagyon tetszett és az arénából kifelé jövet el is döntöttük, hogy jövőre is megyünk, ezt még egyszer látnunk kell:) Természetesen, ahogy ilyenkor szokás emléket is kaptunk Virággal. Készült rólunk egy közös fénykép (hamupipőkével), amit egy disney-s fényképtartóban vettünk át és mindketten kaptunk egy nagy vödör pattogatott kukoricát. Én kaptam még egy Belle babát, Virág pedig egy világítós tündérszárnyat és egy csingilinges poharat. (Ez utóbbi miatt, hatalmas hisztit rendeztem, mert nekem olyat nem vett anya:(()
A közös kép egyébként így néz ki:
Jelentés
Hosszú idők óta nem jelentkeztem, pedig rengeteg élménnyel gazdagodtam az utóbbi hónapokban. Igyekszem ezeket most szépen összeszedni és szép sorjában megörökíteni.
Kezdeném azzal, hogy az ovit továbbra is élvezem, bár a reggeli korán keléseket mostanában nem díjazom. Minden bizonnyal az okok oda vezethetők vissza, hogy esténként 9 óra előtt képtelen vagyok ágyba bújni, így a reggeleim mindig hatalmas balhéval indulnak. Azt már anya is kezdi megérteni, hogy a mi ízlésünk - már ami a ruházkodást illeti - nem igazán egyezik, ettől függetlenül minden reggel igyekszik rámerőltetni valami csak neki tetszőt... Ennek rendszerint az a vége, hogy vagy kipakolom a fél ruhásszekrényt mire találok egy olyan göncöt, ami mindkettőnknek megfelel, vagy ha nagyon sietős anya dolga, akkor fittyet hányva a duzzogásomra, morgásomra, ellenkezésemre, kiabálásomra stb.. rám adja azt, amit kiszemelt. (Persze ez általában olyan cucc, amit előző este közösen választunk ki, csak másnap reggelre rendszeresen megváltozik a véleményem...) Nohát evvan, igazi kiscsaj vagyok az már fix :)
Ami az ovit illeti, sztem és az óvónénik szerint is, szépen beilleszkedtem. Az elején még csak figyeltem, keveset beszéltem, aztán jött egy olyan korszak, amikor megállás nélkül mondtam a magamét, nem érdekelve, hogy értik-e, vagy kérdeznek-e, vagy lehet-e egyáltalán beszélni... Mostanra viszont eljutottam abba a fázisba, hogy megtanultam, hogy a közös foglalkozások alatt nem mindig illik közbeszólni. Még mindig nem beszélek teljesen tisztán, de szépen haladok.
Az óvónénik szerint egyáltalán nem vagyok lemaradva a többi gyerektől (ők már több, mint egy éve járnak oda), sőt nagyon eszes csajszi vagyok. Mozgáskoordinációban, logikai dolgokban és beszédben van még mit fejlődnöm, de gondolkodásban simán lepipálom a nálam érettebb gyerekeket. (Ezt az óvónéni mondta a napokban anyának)
Sajnos nem mindenkivel jövök ki jól, pedig békeszerető ember vagyok. Jeremi, az első kis barátom rendszeresen bánt, de én nem szoktam visszaütni, mindig szólok Marianna néninek, vagy Juci néninek. Jeremi nem csak velem viselkedik így, ez a nagy szerencséje. Viszont azt megállapítottam, hogy az ovimban a fiúk nem könnyű esetek, egy részük nagyon durva, de vannak olyanok is akik nagyon csúnyán beszélnek:(
Reggelente egyébként mindig úgy lépek be az ovimba, hogy hangosan köszönök; így: Jó reggelt és sziasztok! (Csak, hogy anya büszke legyen :))).
Egyébként majd' minden hónapban van valami kiruccanás az ovistársakkal. Kétszer voltunk már bábszínházban, egyszer pedig lovagolni, ezeket nagyon élveztem.
Rengeteg verset-mondókát tanulunk. Tanuljuk az évszakokat, hónapokat, öltözködést, közlekedést, számolni, tényleg egy csomó mindent, de a legjobb, hogy alkotunk is. Az alkotásainkat pedig mindig kiteszik a falra, hogy a szülők gyönyörködhessenek bennük. Utoljára fekete papírra hóembert festettünk, de csináltunk már sóliszt gyurmából is kivehetetlen képzőművészeti alkotásokat, meg makkokból kis állatot, meg ilyeneket.
Természetesen a Mikulás és a Jézuska az oviban is járt, és hoztak sok-sok finomságot, meg ajándékot is.
Most farsangra készülünk. Az igazi maszkabál csak február 10-én lesz, de mi már jövő héten elkezdünk ráhangolódni, úgyhogy cirkuszosat fogunk játszani és be is fogunk öltözni :). Anya is vitt be pénteken pár cuccot a saját ruhatárából, amit esetleg felhasználhatunk. No én nem is voltam pénteken rest, bugyiig levetkőztem az oviban és felvettem anya egyik fölsőjét :))) Nem úgy van az, hogy majd mások elhappolják :DDD
Ha már farsang akkor annyit még muszáj megjegyeznem, hogy nem én lennék, ha nem aranyhajnak öltöznék be. Óriási mázlim van, hogy Virág tavaly aranyhaj mániás volt, mert neki köszönhetem, hogy anyáéknak már ruhát sem kell venniük. Gyakorlatilag a parókán kívül minden megvan hozzá:)
Jah anya azért megkért, hogy ugyan kérdezzem már meg a barátnőimtől, hogy ők minek fognak beöltözni, mert az milyen ciki már, ha több is lesz belőlem. Persze nem kérdeztem meg, de másnap amikor anya rákérdezett elsoroltam, hogy ki mi lesz. Fanni kisegérnek, Eli boszorkánynak, Téni macinak, Bence pókembernek stb.. fog beöltözni. Aztán amikor a nagy szerelmemre Kajtár Dominikra került sor, én csak annyit mondtam, "Ő lesz a Flynn Ryder (aranyhaj pasija)! Jó anya?" :D
Kezdeném azzal, hogy az ovit továbbra is élvezem, bár a reggeli korán keléseket mostanában nem díjazom. Minden bizonnyal az okok oda vezethetők vissza, hogy esténként 9 óra előtt képtelen vagyok ágyba bújni, így a reggeleim mindig hatalmas balhéval indulnak. Azt már anya is kezdi megérteni, hogy a mi ízlésünk - már ami a ruházkodást illeti - nem igazán egyezik, ettől függetlenül minden reggel igyekszik rámerőltetni valami csak neki tetszőt... Ennek rendszerint az a vége, hogy vagy kipakolom a fél ruhásszekrényt mire találok egy olyan göncöt, ami mindkettőnknek megfelel, vagy ha nagyon sietős anya dolga, akkor fittyet hányva a duzzogásomra, morgásomra, ellenkezésemre, kiabálásomra stb.. rám adja azt, amit kiszemelt. (Persze ez általában olyan cucc, amit előző este közösen választunk ki, csak másnap reggelre rendszeresen megváltozik a véleményem...) Nohát evvan, igazi kiscsaj vagyok az már fix :)
Ami az ovit illeti, sztem és az óvónénik szerint is, szépen beilleszkedtem. Az elején még csak figyeltem, keveset beszéltem, aztán jött egy olyan korszak, amikor megállás nélkül mondtam a magamét, nem érdekelve, hogy értik-e, vagy kérdeznek-e, vagy lehet-e egyáltalán beszélni... Mostanra viszont eljutottam abba a fázisba, hogy megtanultam, hogy a közös foglalkozások alatt nem mindig illik közbeszólni. Még mindig nem beszélek teljesen tisztán, de szépen haladok.
Az óvónénik szerint egyáltalán nem vagyok lemaradva a többi gyerektől (ők már több, mint egy éve járnak oda), sőt nagyon eszes csajszi vagyok. Mozgáskoordinációban, logikai dolgokban és beszédben van még mit fejlődnöm, de gondolkodásban simán lepipálom a nálam érettebb gyerekeket. (Ezt az óvónéni mondta a napokban anyának)
Sajnos nem mindenkivel jövök ki jól, pedig békeszerető ember vagyok. Jeremi, az első kis barátom rendszeresen bánt, de én nem szoktam visszaütni, mindig szólok Marianna néninek, vagy Juci néninek. Jeremi nem csak velem viselkedik így, ez a nagy szerencséje. Viszont azt megállapítottam, hogy az ovimban a fiúk nem könnyű esetek, egy részük nagyon durva, de vannak olyanok is akik nagyon csúnyán beszélnek:(
Reggelente egyébként mindig úgy lépek be az ovimba, hogy hangosan köszönök; így: Jó reggelt és sziasztok! (Csak, hogy anya büszke legyen :))).
Egyébként majd' minden hónapban van valami kiruccanás az ovistársakkal. Kétszer voltunk már bábszínházban, egyszer pedig lovagolni, ezeket nagyon élveztem.
Rengeteg verset-mondókát tanulunk. Tanuljuk az évszakokat, hónapokat, öltözködést, közlekedést, számolni, tényleg egy csomó mindent, de a legjobb, hogy alkotunk is. Az alkotásainkat pedig mindig kiteszik a falra, hogy a szülők gyönyörködhessenek bennük. Utoljára fekete papírra hóembert festettünk, de csináltunk már sóliszt gyurmából is kivehetetlen képzőművészeti alkotásokat, meg makkokból kis állatot, meg ilyeneket.
Természetesen a Mikulás és a Jézuska az oviban is járt, és hoztak sok-sok finomságot, meg ajándékot is.
Most farsangra készülünk. Az igazi maszkabál csak február 10-én lesz, de mi már jövő héten elkezdünk ráhangolódni, úgyhogy cirkuszosat fogunk játszani és be is fogunk öltözni :). Anya is vitt be pénteken pár cuccot a saját ruhatárából, amit esetleg felhasználhatunk. No én nem is voltam pénteken rest, bugyiig levetkőztem az oviban és felvettem anya egyik fölsőjét :))) Nem úgy van az, hogy majd mások elhappolják :DDD
Ha már farsang akkor annyit még muszáj megjegyeznem, hogy nem én lennék, ha nem aranyhajnak öltöznék be. Óriási mázlim van, hogy Virág tavaly aranyhaj mániás volt, mert neki köszönhetem, hogy anyáéknak már ruhát sem kell venniük. Gyakorlatilag a parókán kívül minden megvan hozzá:)
Jah anya azért megkért, hogy ugyan kérdezzem már meg a barátnőimtől, hogy ők minek fognak beöltözni, mert az milyen ciki már, ha több is lesz belőlem. Persze nem kérdeztem meg, de másnap amikor anya rákérdezett elsoroltam, hogy ki mi lesz. Fanni kisegérnek, Eli boszorkánynak, Téni macinak, Bence pókembernek stb.. fog beöltözni. Aztán amikor a nagy szerelmemre Kajtár Dominikra került sor, én csak annyit mondtam, "Ő lesz a Flynn Ryder (aranyhaj pasija)! Jó anya?" :D
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
