Sajnos a kirándulás vége nem úgy alakult, ahogy elképzeltem. Az úgy volt, hogy amikor sétáltunk vissza a buszhoz anyát megkérdeztem, hogy Mesi és Ténia átjöhetnek-e. Anya azt mondta, hogy ha a szüleik megengedik, akkor igen. Megkérdeztem Matyit és Sanyit, rövid kérlelés után mindketten igent mondtak.
Aztán előrementem Mesiékhez közölni a hírt, de ők kitalálták, hogy Mesiéknél lesznek Téniával. A buszban Mesi folyamatosan mondogatta, hogy átjön hozzám a Ténia, átjön hozzám a Ténia. Ez nekem annyira rosszul esett, hogy elsírtam magam, aztán elaudtam, így azt már szerencsére csak anya hallotta, hogy arról beszélgettek, hogy Mesi szobájában fognak játszani. Végül Ténia apukája vetett véget a dolognak, mert kijelentette, hogy mégsem mehet át Téni Mesihez. Amikor kiszálltunk a buszból Mesi után kiabáltam, hogy hozzánk attól még átjöhet, de még csak meg sem fordult. Igazság szerint nem igazán értettük anyával, miért viselkedett velem így. Végig ott volt mellettem anya, nem emlékszik, hogy bármivel megbántottam a kirándulás alatt. Viszont anya emiatt úgy megharagudott Mesire, akit mi mindig szívesen láttunk eddig, hogy kijelentette, hogy egy darabig nem engedi meg, hogy átjöjjön hozzánk és nem is alhat nálunk.
Ahhoz képest, hogy mindig azzal jön Mesi anyukája, hogy az ő lánya mennyire érett és én mennyire gyerek vagyok, és, hogy kettőnk közül Mesi az okosabb, most bebizonyosodott, hogy egy cseppet sem különb nálam. Épp olyan gyerek ő is mint én :) !
Na de vissza a kiránduláshoz. A Margitsziget gyönyörű még mindig, sőt egyre szebb. Megnéztük a vadasparkot, és a zenélő szökőkútat, végül a játszótéren kötöttünk ki.
Pár kép a kirándulásról:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése