Katiéknál

Végül csak találtunk valakit, illetve Netti és Réka személyében valakiket, akik hajlandóak pesztrálni a mai napon, bár megint nem úgy alakultak a dolgok, ahogy én azt elképzeltem.
Tegnap apa megígérte, hogy ha segítek a rendrakásban, akkor megkérdezi Katit, hogy náluk aludhatok-e. Úgy gondolom kivettem a részem, sőt délután még aludtam is, de amikor felébredtem és megkérdeztem, hogy mikor indulunk, anya azt mondta, hogy nem mehetek át. Jó nagy balhét csaptam, aminek az lett a vége, hogy még a sarokba is beállítottak, pedig apa megígérte, hogy átmehetek.

Ekkora igazságtalanságot!!!

Nah mindegy. Ma anya átvitt Katiékhoz. Délután apa jött értem, de anya is hazajött korábban a munkahelyéről.  Holnaptól megint mamával leszek. Már nincs sok hátra a nyaralásig, utána meg jön az ovi. Annyira nem várom...

Nagytakarítás

Gyakorlatilag, mióta keriék hazamentek, rajtam kívül senki nem tette be a lábát  szobámba. Ma anya az áldatlan állapotot látva, úgy döntött, hogy rendet rak. Apát is munkába fogta, hogy emberi időben végezni tudjon.... Természetesen a munkából én is kivettem a részem, amíg anya port törölt, addig én még jobban szétpakoltam a játékaimat. A végén mégiscsak rend lett valahogy.

Mindig így kellene kinéznie a szobámnak...

Helyzetjelentés

Szerencsére papa már jobban van, ha minden igaz, pénteken hazajöhet a kórházból, de utána sem maradhat otthon, Balatonfüredre kell mennie szanatóriumba három hétre.

Úgy volt, hogy jövő héttől két hétig nagyiéknál leszek, de így ez sajnos szóba sem jöhet, maradok itthon mamával. Csak hétfőn leszünk gondban, mert aznap mamának is dolga van. 
Egyelőre nem tudjuk, mi lesz velem aznap...

Nagyon nagy a baj:((

Szorítok az én egyetlen nagypapámért, aki sajnos kórházban van, mert reggel szívinfarktust kapott.
Két napja még együtt ünnepeltünk, ma meg tessék, szirénázó mentőautóval viszik be a kardiológiai intézetbe:(
Innen is jobbulást kívánunk neki!

Nóri, Zoli esküvő

Na akkor jöjjön a beszámoló a nagy eseményről.

Előre bocsátom, hogy véleményem szerint csupán egy valaki volt szebb nálam az esküvőn, és ő nem más, mint a menyasszony. De kezdjük az elején.

Szóval mi a többi vendéggel ellentétben nem a lagzi színhelyére mentünk, ahol az a bizonyos lánykikérés volt, hanem a budaörsi polgármesteri hivatalba. Kicsit hamarabb odaértünk, így volt időm átöltözni. Odafelé a kocsiban aludtam egy kicsit, de így is eléggé fáradt és mufurc voltam. Anya már, már ott tartott, hogy visszadug a kocsiba és hazavisz, de akkor megérkezett Nóri és Zoli, valamint a násznép. Nóriék pont a hivatal előtt álltak meg egy gyönyörű jaguárral, a többiek pedig a parkolóba mentek.
Nóri rögtön megismert, nagyon aranyos volt. Látszott, hogy nagyon boldog de azért kicsit izgult is sztem, Zolival egyetemben. Közben megérkezett a többi vendég is és a többi koszorúslány is. Már javában a kocsi előtt fényképezkedtünk, amikor papa hirtelen felkiáltott, hogy "Lili, de gyönyörű vagy!". Nah igen sejtettük, hogy nem fog mindenki egyből megismerni:)

A fényképeszkedés után bementünk a hivatalba és lassan felmentünk a házasságkötő terembe. Elég sokat kellett várni a menyasszonyra és a völegényre. Mielőtt bejöttek odasúgtam Rékának, meg anyának, hogy Nórit meg fogja csókolni egy fiú, de pszt!. Miután bejöttek a koszorús lányok, a pár és a tanuk, úgy döntöttem, hogy előrébb ülök, mert mindent látni akartam. Előre mentem hát, és beültem a többi koszorúslány közé. A szertartás nagyon izgalmas volt. A csóknál cinkosan hátranéztem anyára, hogy ugye én megmondtam, aztán amikor az ifjú pár koccintott a szülőkkel és a tanukkal én is felemeltem az üditőmet és ittam a tiszteletükre.

A szertartás után, a hivatal előtt lehetett fényképeszkedni az ifjú párral, mivel elég sok idő volt még a templomi szertartás előtt. Mivel én nem szeretek fényképeszkedni, a háttérben maradtam.

 (Egy kis magyarázat a lenti képhez. Szóval azt mondták, hogy álljak az autó elé, lefényképeznek, én meg szépen beálltam apa autója elé... nem gondoltam, hogy a mellettünk álló jaguárra gondolnak:))

 Azért ide is beálltam:)

Aztán átmentünk a templomba. A templomi szertartás alatt én csuklani kezdtem, úgyhogy nem igazán tudom elmesélni, mi történt egész pontosan, mert apa kikísért a templomból. Aztán egyszercsak megjelent a pár és a pap. Nóri és Zoli megállt a templom mellett, így a templomból kiérkező emberek gratulálhattak az ifjú párnak.Miután az utolsó gratulációt is megkapták, jöttem én és rózsaszirmokat szórtam rájuk. (Ezt korábban már gyakoroltam anyával)
Mázlim volt, mert Jutka néni szerzett nekem kosarat és bizony pont olyan színű volt a kosár mint a ruhám... :)

 Teljesítettem a feladatot, sztem nem lehet rám panasz:)

 (Másnap a szomszéd néninek azt mondtam, hogy az égbe dobtam a szirmokat:))

Na nehogy már kimaradjak a csokordobásból... Bár sok esélyem nem volt:(((

A templomból aztán autóval a Normafa hotelba mentünk a vacsora és a lagzi színhelyére. Konvojban mentünk, elől az ifjú pár, mögöttük a vendégsereg. Nagyon mókás volt, néha láttuk Nóriékat, akik álltak az autóban és integettek az embereknek. Olyankor mindig sikítottam egyet:). Mire a hotelhoz értünk, eléggé lehült a levegő. Fel kellett vennem a kabátot, de még maradtam az egyes számú ruhámban. Mielőtt beengedtek a hotelba, énekelnünk kellett, aztán Zoli benyúlt Nóri ruhája alá és leszedte a harisnyatartóját, aztán végre bemehettünk, Kint volt megterítve, mi az egyes számú asztalnál kaptunk helyet Katiékkal és a vőféllyel, aki azonban nem ült sokat, mert eléggé elfoglalt volt. Az asztalokon apró ajándékok voltak, én is hazahoztam egyet. Volt kis csipegetnivaló is. A vacsorából bevallom nem sokat ettem, mert akkor már eléggé fáradt voltam. Sajnos a vacsora alatt egyre hűvösebb lett, úgyhogy anya behozta a harisnyámat a kocsiból, és nagy-nagy harcok árán, Rékával rám adták a wc-ben. A rossz időre való tekintettel végül mindenki bement és bent kezdődött el a buli, amiből én sokat már nem láttam. Nóri próbált kicsit felrázni, táncolt is velem, de aztán annyira álmos lettem, hogy fel kellett vinniük aludni. Lemaradtam egy csomó mindenről, a tortát is csak fényképről láttam:( Éjfél előtt kicsivel, anya felkeltett, mert hamarosan jött a menyasszonytánc. Sajnos azt már nem tudtuk megvárni, mert annyira fáradt voltam, hogy gyakorlatilag nem bírtam magamhoz térni, pedig anyáék még ki is vittek levegőzni, de majd összeestem és ahogy letettek a földre, egyből felkucorodtam egy székre és próbáltam visszaaludni. Ez volt az a pont amikor apa úgy döntött, hogy számunkra vége a bulinak, irány haza. Sajnos ő egyáltalán nem tudott mulatni, mert végig ott volt mellettem, anya maradni akart még, de nem volt más választása, haza kellett velünk jönnie.Gyakorlatilag a kocsiban is végig aludtam és otthon sem tértem magamhoz, még akkor sem, amikor anya levetköztetett és kivette a hajamból a csatokat.

 Nagyival meg Rékával is táncoltam:)

 Összegezve a történteket, anya szavaival élve megérte kipucolkodni. Jó buli volt, Nóri gyönyörű volt, a polgári szertartás nagyon hangulatos volt, a templomiról  nem tudok nyilatkozni, a buli fergeteges volt én meg jól kiütöttem magam. :)

Készen állunk

Hamarosan indulunk az esküvőre, de addig is elmesélem, hogy hogyan telt eddig a napom.
Amikor felébredtem, anya már a fodrásznál volt. Neki 7-re kellett mennie, először az ő frizuráját készítették el. Nah nem kell semmi komolyra gondolni, az övé sokkal egyszerűbb lett, mint az enyém. Engem olyan 1/2 9 felé vitt apa és amíg Beus anya szempilláját rakta rendbe, addig Erika megcsinálta a hajamat. Először megmosta, majd besütötte, végül hullám- ill rózsás csatokkal feltűzte. Anya nem látta a műveletet, csak a végeredményt, de attól is majd leesett az álla:) Miután elkészült a hajam ill, anya szempillája, Erika újra beszárította anya haját, aztán anya újra Beushoz ment immár feltetetni a sminket. Amíg Beus anyát sminkelte, addig, hogy ne unatkozzak, Erika engem is kifestett, de csak nagyon szolidan. Csak egy kis szájfény került rám ill. a szempillám lett még kifestve. Így is az egész délelőttöt a szalonban töltöttük.
A szalonból aztán gyorsan hazamentünk és mivel a cipőkérdés addigra sem oldódott meg, még gyorsan elmentünk a deichmannba cipőt venni nekem. Amúgy lett volna két szép cipőcske, amit felvehettem volna, de egyiket sem voltam hajlandó, szorít mindkettő (sztem). A deichmannban végre találtunk egy olyan cipőt, ami anyának és nekem is tetszett; egy fehér szandit kis kövecskékkel. Alkalomra is jó, kényelmes is, úgyhogy gyorsan megvettük. Mielőtt hazamentünk még beszaladtunk a elektroworld-be memóriakártyát venni a fényképezőgépbe, aztán rohantunk haza. Nekem nagyon kell vigyáznom a hajamra, ami kisebb-nagyobb sikerrel megy. Mivel borzasztóan meleg van ma is, így én az esküvőre egy szál trikóban és bugyiban megyek, majd a polgármesteri hivatalban fogom felvenni a ruhámat. Azért anya rámadta még egyszer mindkettőt ma is, hogy le tudjon bennük fényképezni a kertben, na meg, hogy dicsekedjen a szomszédok előtt, hogy milyen gyönyörű lánya van. Nem kicsit elfogult ma... :)

No most jöjjön pár kép rólam. Nem olyan sűrűn fordul elő egy kis lány életében, hogy koszorúslány lehet. Ha már megadatott nekem a lehetőség, próbálom kihozni magamból a maximumot:)

 Loknik hátulról...

 Az egyes számú ruhában

 Igen, igen, ott az új cipő:)

 Anyával

 A kettes számú ruhában

 Anya is készül

 Nah, hát neki is előkerül egy új cipő:)

 Én így fogok menni

Természetesen holnap jövök a beszámolóval az esküvőről.

Nagyon hosszú nap

Ma reggel anya elvitt nagyiékhoz, ahol már ott voltak Nóri szülei. Nem akaródzott maradni, de nem volt más választásom, anyának dolgoznia kellett. Délután apával együtt jöttek értem, pont aludtam, amikor megérkeztek. Nem volt túl jó kedvem, amikor felébredtem, nem aludtam túl sokat.
Pont amikor indulni akartunk nagyiéktól, megérkeztek Pitykéék. Mivel még sose találkoztam Matyival, apa unokatestvérének kisfiával, így maradtunk még egy picit. Matyiéktól csomó ajándékot kaptam. A kedvencem egy kreatív hecergnős könyv, amiben különböző mesék mellett kifestő is van, meg matricák. Nagyon örültem neki. Nagyiéktól nem haza mentünk, hanem vásárolni. Muszáj volt egy-két dolgot beszereznünk az esküvő előtt. Betértünk pár cipőboltba is, de egyik cipő sem nyerte el a tetszésemet, úgyhogy jelen pillanatban fogalmunk sincs, hogy mit fogok felvenni holnap...
Miután hazaértünk meglepődve tapasztaltam, hogy végül nem csak a sárga ruhát hozta el apa a kölcsönzőből, hanem az ekrüt is. Mindkettőt felpróbáltam újra. Őszintén szólva egyik szebb, mint a másik és mindkettő gyönyörűen áll rajtam még mindig:) Végül kompromisszumot kötöttünk anyával. Úgy lesz, hogy az esküvőn az ekrü ruha lesz rajtam, a lagziban pedig a sárga. 

Apa mesélte, hogy a kölcsönzős néni nagyon meglepődött, amikor apa megkérdezte, hogy az ekrü ruha bent van-e még, mert azt is kibérelnénk. Anyát is felhívták, hogy erősítse meg a rendelést:)
Anya is három ruhát vett az eseményre, hogy legyen miből választania, miért ne lehetne nekem kettő:)

Előkészülünk

Bizony sok dolgunk van még az esküvő előtt nekünk is. Ma anyával este elmentünk a kozmetikushoz és beszéltünk a fodrásszal is. Amíg Beus, a kozmetikus anyát restaurálta, addig én Erika, a fodrász kis lányával, Sejlával játszottam. Erika közben megbeszélte anyával, hogy milyen frizurát fog kreálni nekem az eseményre. Már bánjuk kicsit, hogy levágattuk a hajamat tavasszal... Ilyen rövid hajból nem tudom, mit lehet összehozni...

Újra szűk családi körben

Keriék hazamentek, én pedig vigasztalhatatlanul szomorú vagyok. Reméltem, hogy átmehetek én is, de nem engedték meg, mert keri jövő héten már dolgozik. Azért tegnap még fürödtem egy nagyot a gyerekekkel. Balázs és Virág is egyre bátrabbak már a vízben. Hét elején még alig mertek bemenni a medencébe, mostmár ügyesen úszkálnak úszógumival. No persze engem sem kell félteni, simán átuszom már a medencét. Ugrálni is imádok, olyannyira, hogy egy alkalommal nekifutásból akkorát ugrottam, hogy szó szerint kibukfenceztem a medencéből... Elég vicces volt:D

Látógatók

Keriék még mindig nálunk vannak és ma délután nagyiék is villámlátogatást tettek nálunk. Anyának ma van a névnapja, többek között őt köszöntötték fel, illetve a szomszéd néninek hoztak Tupperware-s csomagot.

Mi ma egésznap alkotólázban égtünk. Mindannyian akartunk készíteni anyának valami meglepetést. Virág és Balázs rajzoltak, és festettek, én viszont a végén nem csináltam semmit:( Apa vett virágot anyának, azt adtam át neki nagy büszkén:).

Keriék vettek dobostortát, úgyhogy este sütizgettünk egyet.

Keriék nálunk nyaralnak

  Továbbra is borzasztóan meleg van, úgyhogy keriék ezt a hetet nálunk töltik. Anyáék sajnos dolgoznak, ők csak akkor lesznek szabin, amikor nyaralni megyünk. Ettől függetlenül tök jó, hogy itt vannak keriék, mert így legalább van, ki vigyázzon rám napközben. (Mamának már ki vannak az idegei tőlem...)

A képen Balázs kerti vasútja látható, valamint Virágvölgy pályaudvar, amit keriapu saját kezével készített. Ügyes ez a keriapu, meg kell mondanom... Ha apa negyedennyire tehetséges lenne...