Pápá hosszú haj

Tegnap a kínkeserves fésülködés közben engedélyt adtam anyának, hogy elvigyen a fodrászhoz. Gyorsan fel is hívta a fodrászát, aki estére tudott időpontot adni. 3/4 6-kor mindenkinek szóltam, hogy búcsúzzon el a hosszú lomboncomtól, aztán anyával elindultunk a fodrászhoz. A fodrásznál nagyon megilletődtem, meg se mukkantam, csendben végigültem, amint megszabadítanak a 3 évig növesztett hajkoronámtól. Annyira jól viselkedtem, hogy Erika néni a művelet végén megjutalmazott egy kinder csokival.
A végeredmény tükrözi az egyéniségemet, pajkos és gézengúzos:)



Ilyen volt:

 Ilyen lett:

Egy tincset eltettünk emlékbe papának.

Most újra elkezdem növeszteni a hajacskámat. Szerencsére gyorsan nő, úgyhogy pikk-pakk hosszú lesz megint. Anya azért este megkérdezte, hogy nem bántam-e meg, hogy levágattuk, mert eddig nagyon ragaszkodtam hozzá és csak a fufrumat engedtem levágni, de szeretem az új frizurámat, úgyhogy egyáltalán nem vagyok szomorú főleg ha belegondolok, hogy mennyit szenvedtem a fésülés miatt...