Anya, nekem mikor lesz már baba a pocakomban?
Én is akarok menni a komperenciára! (Ezt akkor mondtam, amikor anya bejelentette, hogy két napos tréningre megy vidékre)
Józsika néni, Józsika néni, az anyukám vödéken volt. Vödéken! (Vödék=vidék)
Anya, olyan szép vagy ebben a jövid hajban!
A számítógép előtt:
-Nézd anya, jött egy üzenet!
-Kitől?
-Biztos a Kajtás Dominik írt.
-És mit írt?
-Hát azt, hogy szeretlek :D
Apa: Ki használta el a borotvahabomat?
Lili: Nem én voltam, anya volt!
Anya: Fáj a fejem
Lili: Vegyél be egy aszpirint!
Ez az én táskám, rá van írva Li-li-ba-bá-jé (mama táskájában kutatva)
Boltban a kasszánál nem fogadta el anya bankkártyáját a gép. Erre én: "Hagyd csak anya, majd én kifizetem neked!" (és letettem a pultra 5 Ft-ot:))
2011. október 31., hétfő
Aludj el szépen kis Balázs
Az úgy volt, hogy nagyiéktól kaptam egy pár oldalas kis füzetet, amiben egy vers van. Minden versszak külön oldalon van, és a versszakok melletti oldalon van egy kép, amit ki lehet színezni. Anya egyik nap felolvasta ezt a verset és nekem nagyon megtetszett. Onnantól kezdve nem telt el úgy nap, hogy ne olvasta volna fel legalább egyszer a versikét. Aztán egy nap kivettem a füzetet a kezéből és a képek segítségével elmondtam neki a verset.
József Attila - Altató
Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.
Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.
A villamos is aluszik,
- s míg szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.
Szundít a labda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.
A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.
Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs.
Persze tudom a verset könyv nélkül is, és nem is értem, hogy miért lepődött meg anya annyira, amikor először elszavaltam neki. Hiszen én már pontosan tudom a nevemet, a címemet, a szüleim, a nagyszüleim, és kerianyu családjának nevét, de még azt is, hogy ki írta Himnuszt :)))
József Attila - Altató
Lehunyja kék szemét az ég,
lehunyja sok szemét a ház,
dunna alatt alszik a rét -
aludj el szépen, kis Balázs.
Lábára lehajtja fejét,
alszik a bogár, a darázs,
velealszik a zümmögés -
aludj el szépen, kis Balázs.
A villamos is aluszik,
- s míg szendereg a robogás -
álmában csönget egy picit -
aludj el szépen, kis Balázs.
Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
máma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.
Szundít a labda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.
A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.
Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs.
Persze tudom a verset könyv nélkül is, és nem is értem, hogy miért lepődött meg anya annyira, amikor először elszavaltam neki. Hiszen én már pontosan tudom a nevemet, a címemet, a szüleim, a nagyszüleim, és kerianyu családjának nevét, de még azt is, hogy ki írta Himnuszt :)))
Helyzetjelentés
Minden kedves olvasómtól elnézést kérek a hosszú szünet miatt, sajnos rendkívül elfoglalt vagyok mióta az ovi elkezdődött. Továbbra is nagyon jól érzem magam ott egy csomó mondókát tanultam és nem tudom írtam-e már a legjobb barátomról Kajtár Dominikról, akinek lesem minden kívánságát. Ő az én pasim. Reggel anya szokott bevinni az oviba és délután rendszerint apa jön értem, de azért volt már egy-két alkalom, amikor anya hozott haza, akkor gyorsan be is mutattam minden érkező szülőnek, hogy "Látjátok, ő az én anyukám!" :)
Sajnos az oviban már eltanultam néhány rossz dolgot pl. rendszeresen mondom azt anyáéknak, hogy hülye, meg a múltkor, amikor apát vártam az óvoda udvarán az egyik kisfiú unszolására kövekkel megdobáltuk a kint parkoló kocsikat. Jó kis szidást kaptam, úgyhogy megígértem, hogy soha többet nem csinálok ilyet.
Aztán van egy kisfiú, aki a mássalhangzók közül egyedül a t-t ismeri, persze nekem muszáj otthon utánoznom, az eltanult hisztikről már nem is beszélve...
Az oviban szoktunk rajzolni meg festeni, voltunk már kirándulni is és volt már fényképezés is, úgyhogy összességében nem vagyok rossz helyen. Természetesen a képekből, ha elkészülnek, majd itt is közzéteszek párat.
Sajnos az oviban már eltanultam néhány rossz dolgot pl. rendszeresen mondom azt anyáéknak, hogy hülye, meg a múltkor, amikor apát vártam az óvoda udvarán az egyik kisfiú unszolására kövekkel megdobáltuk a kint parkoló kocsikat. Jó kis szidást kaptam, úgyhogy megígértem, hogy soha többet nem csinálok ilyet.
Aztán van egy kisfiú, aki a mássalhangzók közül egyedül a t-t ismeri, persze nekem muszáj otthon utánoznom, az eltanult hisztikről már nem is beszélve...
Az oviban szoktunk rajzolni meg festeni, voltunk már kirándulni is és volt már fényképezés is, úgyhogy összességében nem vagyok rossz helyen. Természetesen a képekből, ha elkészülnek, majd itt is közzéteszek párat.
2011. szeptember 13., kedd
Alma alma piros alma bumm
Alma lett a jelem. Még nem igazán értem, hogy ez mit jelent. Mostmár ez lesz a nevem? Kérdeztem a napokban anyától. Még vitatkoztam is, hogy innentől kezdve Almának kell hívnia és nem Lilibabának.
Az oviban nagyon jól érzem magam. Szeptember 1-jén kezdtem hivatalosan, aznap fél napot voltam bent anyáék nélkül, aztán a következő napokban már bent is alhattam. Nagyon élvezem a gyerektársaságot, tegnap már azt is felvetettem anyának, hogy bemegyek egyedül, nem kell elkísérnie, tudom, hova kell mennem.
A csoportban 32-en vagyunk. A kislányok befogadtak és van már egy barátom is, Jeremy. Sokat nem szoktam mesélni, de délutánonként amikor apa értem jön, rendszerint kikönyörgöm, hogy hagy maradjak még egy kicsit, így apa mostmár mindig 5 óra körül visz haza.
A reggeli frizura készítés miatti hisztik is megszűntek már. Most a Dorothy-s frizurát részesítem előnyben és szó nélkül engedem, hogy anya reggelente megfésüljön és befonja a hajamat.
Judit néni szerint jó gyerek vagyok, nincsen semmi baj velem, bár néha evéskor felállok az asztaltól és a cuccaimat sem szeretem elpakolni, de már jó úton haladok, hogy megtanuljam az ovis szokásokat.
Az oviban már alkottunk is. Múlt héten egy repülőt hajtogattunk, meg festettünk gipszre. Büszkén vittem haza a munkámat és mutattam meg anyáéknak. "Ezt neked csináltam anya, meg neked Apa, meg neked mama, meg neked Noémi!" Persze visszakértem, amikor anya fel akarta rakni a polcra.
Szóval nagyon jól telnek a napjaim, öröm és boldogság oviba járni, még ha néha kitépik a gumit a hajamból, meg megrúgnak a csúszdán, vagy nem engednek játszani. Én akkor is szeretem az ovit, már barátnőm is van, csak sajnos a nevét még nem tudom...
Az oviban nagyon jól érzem magam. Szeptember 1-jén kezdtem hivatalosan, aznap fél napot voltam bent anyáék nélkül, aztán a következő napokban már bent is alhattam. Nagyon élvezem a gyerektársaságot, tegnap már azt is felvetettem anyának, hogy bemegyek egyedül, nem kell elkísérnie, tudom, hova kell mennem.
A csoportban 32-en vagyunk. A kislányok befogadtak és van már egy barátom is, Jeremy. Sokat nem szoktam mesélni, de délutánonként amikor apa értem jön, rendszerint kikönyörgöm, hogy hagy maradjak még egy kicsit, így apa mostmár mindig 5 óra körül visz haza.
A reggeli frizura készítés miatti hisztik is megszűntek már. Most a Dorothy-s frizurát részesítem előnyben és szó nélkül engedem, hogy anya reggelente megfésüljön és befonja a hajamat.
Judit néni szerint jó gyerek vagyok, nincsen semmi baj velem, bár néha evéskor felállok az asztaltól és a cuccaimat sem szeretem elpakolni, de már jó úton haladok, hogy megtanuljam az ovis szokásokat.
Az oviban már alkottunk is. Múlt héten egy repülőt hajtogattunk, meg festettünk gipszre. Büszkén vittem haza a munkámat és mutattam meg anyáéknak. "Ezt neked csináltam anya, meg neked Apa, meg neked mama, meg neked Noémi!" Persze visszakértem, amikor anya fel akarta rakni a polcra.
Szóval nagyon jól telnek a napjaim, öröm és boldogság oviba járni, még ha néha kitépik a gumit a hajamból, meg megrúgnak a csúszdán, vagy nem engednek játszani. Én akkor is szeretem az ovit, már barátnőm is van, csak sajnos a nevét még nem tudom...
2011. augusztus 27., szombat
Ovi
Szeptember 1-jétől hivatalosan is óvodás leszek. A beszoktatás pár napja elkezdődött, ugyanis az óvodavezető néni megengedte, hogy augusztus utolsó hetében pár délután bemenjek kicsit játszani és ismerkedni az óvodai környezettel, gyerekekkel.
Hétfőn mentem először - délután háromkor - anyával és apával. Andi néni az óvodavezető, nagyon barátságosan fogadott minket. Rögtön odavezetett egy csoporthoz, akik éppen az udvarra igyekeztek, aztán anyával és apával kimentek beszélgetni. Én addig csendben álltam. A lányok körülvettek, megsimogattak, azonnal befogadtak. Kifelé menet a második sorban álltam, Bogival kézenfogva. (Nem láttam, de anya közben elkönnyezte magát, annyira meghatódott.)
Aztán kicsit játszottam, majd Andi néni, bevitt, hogy megmutassa melyik szobában leszek. A lányok persze jöttek utánam. Egyedül mehettem be a szobába és megnézhettem a mosdókat is. Mondhatom gyönyörű helyen leszek. A Virág csoportba kerülök, ami már egy elindult csoport, én leszek a 32. tagja (és nagy meglepetésre az első Lili). A jelemet még nem tudom, az csak jövő héten derül ki. Miután mindent megnéztem, megint kimentünk, közben újabb csoportok és óvónénik csatlakoztak hozzánk. Sajnos az én óvónénijeimet egyelőre nem ismerhettük meg, mert mindkettő új lesz, szeptember elsején látom őket először. Remélem, hogy olyanok aranyosak lesznek, mint azok, akiket már megismertem, akkor nem lesz probléma:)
Bogi végig mellettem volt, elkísért a homokozóba, csúszdázni meg hintázni. Az első napon nem voltunk sokat, mert nagyon meleg volt, de mentünk kedden is és szerdán is. Szerdán már ott is hagyott apa egy időre. Nem volt semmi baj, bár egyszer az egyik óvónéni csúnyán nézett rám, mert bukfenceztem a trambulinon, amit ugye nem szabad...
Sajnos kedden és szerdán anya nem tudott elkísérni, de mikor hazaértem azonnal megkérdezte, hogy hogyan érezetem magam. Szó szerint azt mondtam, hogy nagyon jól:). De azért beszámoltam egy kellemetlen élményről is, ugyanis az egyik kisfiú nem akart felengedni a csúszdára, mert azt mondta, hogy az az ő háza... És azt is elmeséltem anyának, hogy az egyik kislánynak felemeltem a nyakláncát, mert leesett a földre.
Amikor anya megkérdezte, hogy mit fogok másnap csinálni az oviban, már simán rávágtam, hogy játszani fogok a barátaimmal:)))
Csütörtökön és pénteken a nagy melegre való tekintettel nem mentünk, de jövő héten már rendszeresen járni fogok. Szerdáig csak délutánonként, aztán reggeltől. A beszoktatás alatt apa lesz mellettem, de reggel anya is el fog kísérni minket.
És végül de nem utolsósorban itt is szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem papának, hogy az elmúlt másfél évben vigyázott rám, mellettem volt, kitartott a rigolyáim mellett, elviselte a hisztijeimet, reggelente friss péksütikkel várt, aztán nagyinak is a sok-sok finomságot, sétákat, játszóterezéseket, pancsikat a medencében, és persze Nettinek a nyári szünet alatti besegítést.
Most egy új korszak kezdődik az életemben, ritkábban fogunk találkozni, de az biztos, hogy az elmúlt másfél év történései, élményei nem fognak nyomtalanul eltűnni, remélem bennetek sem:)
Hétfőn mentem először - délután háromkor - anyával és apával. Andi néni az óvodavezető, nagyon barátságosan fogadott minket. Rögtön odavezetett egy csoporthoz, akik éppen az udvarra igyekeztek, aztán anyával és apával kimentek beszélgetni. Én addig csendben álltam. A lányok körülvettek, megsimogattak, azonnal befogadtak. Kifelé menet a második sorban álltam, Bogival kézenfogva. (Nem láttam, de anya közben elkönnyezte magát, annyira meghatódott.)
Aztán kicsit játszottam, majd Andi néni, bevitt, hogy megmutassa melyik szobában leszek. A lányok persze jöttek utánam. Egyedül mehettem be a szobába és megnézhettem a mosdókat is. Mondhatom gyönyörű helyen leszek. A Virág csoportba kerülök, ami már egy elindult csoport, én leszek a 32. tagja (és nagy meglepetésre az első Lili). A jelemet még nem tudom, az csak jövő héten derül ki. Miután mindent megnéztem, megint kimentünk, közben újabb csoportok és óvónénik csatlakoztak hozzánk. Sajnos az én óvónénijeimet egyelőre nem ismerhettük meg, mert mindkettő új lesz, szeptember elsején látom őket először. Remélem, hogy olyanok aranyosak lesznek, mint azok, akiket már megismertem, akkor nem lesz probléma:)
Bogi végig mellettem volt, elkísért a homokozóba, csúszdázni meg hintázni. Az első napon nem voltunk sokat, mert nagyon meleg volt, de mentünk kedden is és szerdán is. Szerdán már ott is hagyott apa egy időre. Nem volt semmi baj, bár egyszer az egyik óvónéni csúnyán nézett rám, mert bukfenceztem a trambulinon, amit ugye nem szabad...
Sajnos kedden és szerdán anya nem tudott elkísérni, de mikor hazaértem azonnal megkérdezte, hogy hogyan érezetem magam. Szó szerint azt mondtam, hogy nagyon jól:). De azért beszámoltam egy kellemetlen élményről is, ugyanis az egyik kisfiú nem akart felengedni a csúszdára, mert azt mondta, hogy az az ő háza... És azt is elmeséltem anyának, hogy az egyik kislánynak felemeltem a nyakláncát, mert leesett a földre.
Amikor anya megkérdezte, hogy mit fogok másnap csinálni az oviban, már simán rávágtam, hogy játszani fogok a barátaimmal:)))
Csütörtökön és pénteken a nagy melegre való tekintettel nem mentünk, de jövő héten már rendszeresen járni fogok. Szerdáig csak délutánonként, aztán reggeltől. A beszoktatás alatt apa lesz mellettem, de reggel anya is el fog kísérni minket.
És végül de nem utolsósorban itt is szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem papának, hogy az elmúlt másfél évben vigyázott rám, mellettem volt, kitartott a rigolyáim mellett, elviselte a hisztijeimet, reggelente friss péksütikkel várt, aztán nagyinak is a sok-sok finomságot, sétákat, játszóterezéseket, pancsikat a medencében, és persze Nettinek a nyári szünet alatti besegítést.
Most egy új korszak kezdődik az életemben, ritkábban fogunk találkozni, de az biztos, hogy az elmúlt másfél év történései, élményei nem fognak nyomtalanul eltűnni, remélem bennetek sem:)
Nyár végi helyzetjelentés
Sok érdekes dolog történt velem ezen a nyáron is. Voltunk aquaparkban, állatkertben, a Margitszigeten, meg Bikalon és még sorolhatnám. Találkoztam Csigusz haverommal és anyukájával, meg Erikával, aludtam Keriéknél, meg Katiéknál is. Szóval izgalmas két hónapon vagyok túl.
Ami engem illet igazi kis hölgy lettem. A Hello Kitty mániámat hercegnőre cseréltem. Ha tehetném mindennap hercegnős ruhát vennék fel. Anya már nagyon unja, de én meggyőzhetetlen vagyok:) Gyűjtök minden hófehérkés csipkerózsikás, hamupipőkés, Belle-es, és Jázminos cuccot, legyen szó ruháról, könyvről, matricáról, vagy éppen szájfényről.
Továbbra is nagyon nyitott vagyok az emberek felé. Utoljára a Margitszigeten egy kb 10 fős huszonévesekből álló csoportba "botlottam". Odamentem hozzájuk, bemutatkoztam (Lilibaba vagyok) és beültem közéjük. Amikor kérdezték, hogy hány éves vagyok, mondtam, hogy megkérdezem anyától, de anya mondta, hogy nekem azt már tudnom kell. Először tizennyolcat mondtam, hátha úgy jobban befogadnak, de aztán helyesbítettem és 6 és féllel kiegyeztünk:) Így is azt mondták, hogy jól tartom magam:)
A kutyákkal is jól kijövök. Ha összefutok egy kutyával, először mindig megkérdezem a gazdáját, hogy harap-e, ha nemleges választ kapok, akkor jöhet a simi:) és további kérdések (pl. Hogy hívják a nevét? Tud ugatni? Hogy ugat?). Az emberek pedig általában válaszolnak, amíg meg nem unják.
Az étvágyam nem változott. Szinte mindent megeszek, válogatás nélkül. A kedvenceim a tészták, spenót, és mostanában rákattantam a gyümölcs turmixokra.
Jelenleg kétkereküzni tanulok, de rollerezni is nagyon szeretek. 104-es ruhákat hordok és kb 16 kiló vagyok. A hajam már elég hosszú, rendkívül büszke is vagyok rá. Fésülködni utálok, de azt sem engedem, hogy levágják. Mindenkinek eldicsekszem a hosszával:)
Továbbra is vannak érdekes beszólásaim. Pl. a múltkor, láttam a TV-ben, hogy egy bácsi ledobott egy labdát, ami aztán jól összetört.
Erre én: "Anya ugye a labda nem törik össze?"
Mire anya: "Nem, a labda nem törik össze"
Erre én: "Mert a labda nem üvegből van"
Mire anya: "Nem, a labda nem üvegből van"
Erre én: "Tudom már, a labda gumicukorkából van!" :)
De volt már ilyen beszólásom is:
Nagyi kérdezte a múltkor, hogy mit fog csinálni a papa, ha én oviba megyek. Erre én: hát sírni fog. :)
Aztán vannak bizonyos kérdések, amik rendkívül foglalkoztatnak.
pl, hogy miből van a Szaturnusz, meg a Hold, de azt is megkérdeztem már, hogy hogyan születtem, meg azt is, hogy hol van anya apukája.
Vannak olyan dalok, amiket csak én tudok és anya nem. Ezeket különböző mesékből szedem össze, amiket nagyiéknál látok, párat pedig egyszerűen én költök:) Az a baj, hogy még nem beszélek olyan tisztán, így anya a dalaim nagy részét nem érti, így nem tudja velem énekelni. Egyet azonban megtalált a neten, amit picit átköltve szoktam énekelni neki a Tom és Jerryből.
Úgy hiányzol, messze jársz,
rám a hold vigyáz,
már csak így gondolok reád.
Minden jó, ha itt vagy,
csupa kék odafenn az ég,
bár csak itt volnál velem
te jópapám anyukám.
Szép kis ház, vár reád,
csupa boldogság,
most is hozzád bújnék,apukám anyukám.
Gyere hát, úgy várlak, könnyem hull,
konokul hív úgy tudod,
hogy vár egy szép, ahol véget ér az ég és a fényapám anyukám, ott várlak én.
Nah, én nem tudom ám rendesen az összes részt. Keverem-kavarom a sorokat, de a végén mindig sikerül valami egészet alkotnom:)
Hétköznaponként 1/2 7-kor kelek, hétvégén legkésőbb 7-kor keltem anyut. Napközben egyszer alszom kb két- két és fél órát, este pedig 9 körül alszom el. Anya még mindig velem alszik, ha szükségem van rá fogja a kezem, átölel, vagy megsimogat, és persze pisilni is kikisér, ha kell. (Mondjuk ez ritka, az esetek nagy részében simán végig alszom az éjszakát, anélkül, hogy pisilnem kellene, de ha kell, akkor kivétel nélkül mindig felébredek és szólok anyának)
Persze én sem vagyok egy tündér... ha nem tetszik valami, annak nyomatékosan hangot adok, de szükség esetén tudok bűbájgombóc is lenni.
Hát így telnek a napjaim vidámságban, békességben.
És most jöjjön pár kép az idei nyaramról
Állatkertbe készülünk:
Csigusz haverommal:
Margitsziget Csigusszal:
És még várjuk a képeket keriéktől a bikali, ill Erikától a margitszigeti kiruccanásról.
Ami engem illet igazi kis hölgy lettem. A Hello Kitty mániámat hercegnőre cseréltem. Ha tehetném mindennap hercegnős ruhát vennék fel. Anya már nagyon unja, de én meggyőzhetetlen vagyok:) Gyűjtök minden hófehérkés csipkerózsikás, hamupipőkés, Belle-es, és Jázminos cuccot, legyen szó ruháról, könyvről, matricáról, vagy éppen szájfényről.
Továbbra is nagyon nyitott vagyok az emberek felé. Utoljára a Margitszigeten egy kb 10 fős huszonévesekből álló csoportba "botlottam". Odamentem hozzájuk, bemutatkoztam (Lilibaba vagyok) és beültem közéjük. Amikor kérdezték, hogy hány éves vagyok, mondtam, hogy megkérdezem anyától, de anya mondta, hogy nekem azt már tudnom kell. Először tizennyolcat mondtam, hátha úgy jobban befogadnak, de aztán helyesbítettem és 6 és féllel kiegyeztünk:) Így is azt mondták, hogy jól tartom magam:)
A kutyákkal is jól kijövök. Ha összefutok egy kutyával, először mindig megkérdezem a gazdáját, hogy harap-e, ha nemleges választ kapok, akkor jöhet a simi:) és további kérdések (pl. Hogy hívják a nevét? Tud ugatni? Hogy ugat?). Az emberek pedig általában válaszolnak, amíg meg nem unják.
Az étvágyam nem változott. Szinte mindent megeszek, válogatás nélkül. A kedvenceim a tészták, spenót, és mostanában rákattantam a gyümölcs turmixokra.
Jelenleg kétkereküzni tanulok, de rollerezni is nagyon szeretek. 104-es ruhákat hordok és kb 16 kiló vagyok. A hajam már elég hosszú, rendkívül büszke is vagyok rá. Fésülködni utálok, de azt sem engedem, hogy levágják. Mindenkinek eldicsekszem a hosszával:)
Továbbra is vannak érdekes beszólásaim. Pl. a múltkor, láttam a TV-ben, hogy egy bácsi ledobott egy labdát, ami aztán jól összetört.
Erre én: "Anya ugye a labda nem törik össze?"
Mire anya: "Nem, a labda nem törik össze"
Erre én: "Mert a labda nem üvegből van"
Mire anya: "Nem, a labda nem üvegből van"
Erre én: "Tudom már, a labda gumicukorkából van!" :)
De volt már ilyen beszólásom is:
Nagyi kérdezte a múltkor, hogy mit fog csinálni a papa, ha én oviba megyek. Erre én: hát sírni fog. :)
Aztán vannak bizonyos kérdések, amik rendkívül foglalkoztatnak.
pl, hogy miből van a Szaturnusz, meg a Hold, de azt is megkérdeztem már, hogy hogyan születtem, meg azt is, hogy hol van anya apukája.
Vannak olyan dalok, amiket csak én tudok és anya nem. Ezeket különböző mesékből szedem össze, amiket nagyiéknál látok, párat pedig egyszerűen én költök:) Az a baj, hogy még nem beszélek olyan tisztán, így anya a dalaim nagy részét nem érti, így nem tudja velem énekelni. Egyet azonban megtalált a neten, amit picit átköltve szoktam énekelni neki a Tom és Jerryből.
Úgy hiányzol, messze jársz,
rám a hold vigyáz,
már csak így gondolok reád.
Minden jó, ha itt vagy,
csupa kék odafenn az ég,
bár csak itt volnál velem
te jó
Szép kis ház, vár reád,
csupa boldogság,
most is hozzád bújnék,
Gyere hát, úgy várlak, könnyem hull,
konokul hív úgy tudod,
hogy vár egy szép, ahol véget ér az ég és a fény
Nah, én nem tudom ám rendesen az összes részt. Keverem-kavarom a sorokat, de a végén mindig sikerül valami egészet alkotnom:)
Hétköznaponként 1/2 7-kor kelek, hétvégén legkésőbb 7-kor keltem anyut. Napközben egyszer alszom kb két- két és fél órát, este pedig 9 körül alszom el. Anya még mindig velem alszik, ha szükségem van rá fogja a kezem, átölel, vagy megsimogat, és persze pisilni is kikisér, ha kell. (Mondjuk ez ritka, az esetek nagy részében simán végig alszom az éjszakát, anélkül, hogy pisilnem kellene, de ha kell, akkor kivétel nélkül mindig felébredek és szólok anyának)
Persze én sem vagyok egy tündér... ha nem tetszik valami, annak nyomatékosan hangot adok, de szükség esetén tudok bűbájgombóc is lenni.
Hát így telnek a napjaim vidámságban, békességben.
És most jöjjön pár kép az idei nyaramról
Aquapark július:
Anya hobbija a kirakózás. Naná, hogy segítek:)
Állatkertbe készülünk:
Csigusz haverommal:
Oroszlányban, ahol anyák a nyarakat töltötték, amikor még kicsik voltak:
Esti mese
Új járgányom:
És még várjuk a képeket keriéktől a bikali, ill Erikától a margitszigeti kiruccanásról.
2011. július 9., szombat
Újabb beszólás
Ma miközben felpróbáltam a vadiúj hercegnős pizsimet, hirtelen az alábbi kérdés hagyta el a számat:
Nekem mikor lesz már végre nagy mellem?
Apa szerint úgy 7-8 év múlva, anya azt mondta, hogy 10 év múlva, aztán pedig megkérdezte, hogy mekkora mellet szeretnék. Erre én:
Hát hatalmasat! :D.
Nekem mikor lesz már végre nagy mellem?
Apa szerint úgy 7-8 év múlva, anya azt mondta, hogy 10 év múlva, aztán pedig megkérdezte, hogy mekkora mellet szeretnék. Erre én:
Hát hatalmasat! :D.
2011. június 25., szombat
Nagy a szerelem
Szóval a szomszéd néninél gyakran vendégeskedik egy kisfiú, akit Kristófnak hívnak. Kristófka nemsokára tölsi be második életévét.
Amikor Kristófék meglátogatják Rita nénit gyakran beszélgetünk a keritésnél és néha együtt homokozunk meg ilyenek. Ma Rita néniék áthozták Kristófot, hogy megmutassák neki a cicákat, a kutyusomat és Mazsolát. A búcsúzást anya megörökítette:
Amikor Kristófék meglátogatják Rita nénit gyakran beszélgetünk a keritésnél és néha együtt homokozunk meg ilyenek. Ma Rita néniék áthozták Kristófot, hogy megmutassák neki a cicákat, a kutyusomat és Mazsolát. A búcsúzást anya megörökítette:
Otthon édes otthon
Az elmúlt két hét nagy részét itthon töltöttem. Anya nem dolgozott mert készült a vizsgáira, így ha tehette, nem vitt át papáékhoz. Persze amikor vizsgázni ment, nagyiék vigyáztak rám. Szerencsére nagyon szép idő volt szinte végig, úgyhogy sokat pancsoltunk a medencében, ráadásul csütörtökön és pénteken Virág is átjött hozzánk, (pénteken Danika is), úgyhogy igazán jól éreztem magam. (Anya már nem annyira, hiszen alig tudott mellettem tanulni..)
A vizsgáknak vége, úgyhogy visszaállt minden a régi kerékvágásba.
Néhány kép az elmúlt hetekről:
Voltunk biciklizni is. Virágnak csak a Pongó jutott, aztán pénteken már áthozta a saját bringáját. Ügyesen kétkereküzik már:)
Természetesen már egyedül szoktam felöltözni. Ha nem tetszik, amit anya kikészít, akkor magam választok ruhát (jobb esetben a saját ruhatáramból...) Az alábbi öltözék is saját választás:)
A vizsgáknak vége, úgyhogy visszaállt minden a régi kerékvágásba.
Néhány kép az elmúlt hetekről:
Szaladgáló kis tündér:)
A végén már így készült anya a vizsgákra:))) (Az elmúlt két hétben mindenhova könyvekkel, papírokkal ment. Hol a kertben sétált fel-alá tételeket motyogva, hol a medencében olvasott. Nagyon muris volt:D)
2011. június 5., vasárnap
Egyedül alvás...
A teljes éjszaka még nem megy, de esténként már simán befekszem a saját szobámban a saját ágyamba és ott alszom el. Aztán éjszaka felébredek és mindig megijedek, így muszáj átmennem anyához. Egyszer biztos eljutok odáig, hogy nem térek magamhoz éjjel és akkor reggel a saját ágyamban kelek... de most még nem tartok ott. Egyébként tőlem már az is hatalmas dolog, hogy képes vagyok egyedül elaludni, ráadásul a saját szobámban:)
Aquapark
A mogyoródi aquaparkba vittek el ma anyáék. Jó korán, nyitás előtt odamentünk, hogy tuti legyen árnyékos helyünk és napágyunk, így elsőként jutottunk be a parkba és jó darabig a gyerekmedence is csak az enyém volt:))) Természetesen a nap folyamán az összes általam használható csúszdát kipróbáltam (nem egyszer, rengetegszer:))), és a gyerekmedencén kívül lubickoltam a nagyon meleg vizű jacuzziban, a gyors sodrású élménymedencében, és a lassú folyóban is. Nagyon élveztem mindent, bár az utolsó csúszásom nem úgy sikerült, ahogy terveztem... Miután leértem hirtelen elvesztettem az egyensúlyomat, a hátamra fordultam, de folyton elmerültem és nem tudtam felállni. Anya pont a korlát mögött állt, így nem tudott kihúzni, szólt egy bácsinak, aki mellettem ült, hogy emeljen ki. Közben ott termett apa is, szóval nem történt nagy baj, az ijedtségen kívül...
Az incidens után anya lefektetett. Úgy tervezte, hogy alszom egyet, aztán még lubickolunk kicsit, mielőtt hazamegyünk, de az időjárás keresztülhúzta a számításait, mert hamarosan nagy szél kerekedett és elkezdett szemerkélni az eső. Gyorsan összepakoltunk és elindultunk kifelé. Pont mikor a csomagmegőrzőhöz értünk, szakadt le az ég. A zuhi nem tartott sokáig, de kiadós volt... Már a kocsiban ültünk, mikor abbamaradt. Én természetesen ahogy elindultunk, elaludtam és csak itthon tértem magamhoz.
Mivel anya és apa is nagyon jól érezték magukat, így minden bizonnyal a nyár folyamán még ki fogunk látogatni Mogyoródra, addig meg ott van a kerti medence, amit tegnap állítottunk fel...
Erre a csúszdára nehezen tudtak rávenni, de miután kipróbáltam, alig bírtak elcsalni onnan. Újra meg újra, meg újra lecsúsztam:)
A zuhi alatt....
Az incidens után anya lefektetett. Úgy tervezte, hogy alszom egyet, aztán még lubickolunk kicsit, mielőtt hazamegyünk, de az időjárás keresztülhúzta a számításait, mert hamarosan nagy szél kerekedett és elkezdett szemerkélni az eső. Gyorsan összepakoltunk és elindultunk kifelé. Pont mikor a csomagmegőrzőhöz értünk, szakadt le az ég. A zuhi nem tartott sokáig, de kiadós volt... Már a kocsiban ültünk, mikor abbamaradt. Én természetesen ahogy elindultunk, elaludtam és csak itthon tértem magamhoz.
Mivel anya és apa is nagyon jól érezték magukat, így minden bizonnyal a nyár folyamán még ki fogunk látogatni Mogyoródra, addig meg ott van a kerti medence, amit tegnap állítottunk fel...
A bejárat előtt:
Nyitás előtt csúszdáztam párat:
A gyerekmedencében (az eperkés úszógumit hamar félretettük)
Az élménymedencében nem ért le a lábam. Nagyon élveztem, hogy sodort a víz:)
Halacskás csúszda:
Azért az úszást is gyakoroltam és a "Merülünk!"-re is emlékeztem...
A nagy csúszdákra nem kellett rábeszélni...
A szívárványos csúszda volt a kedvencem (sajnos itt történt a "baleset":)
Ebédszünet... szendvics és palacsinta:)
Otthon, édes otthon:)
Operában....
A Hófehérke és a hét törpét néztük meg anyával. Az egész fenomenális volt. A díszlet, a vizuális effektek, a zene, a tánc és nem utolsósorban a szereplők felejthetetlen élményben részesítettek minket. Sose gondoltuk volna, hogy ennyire érdekes és izgalmas estében lesz részünk.
Vidámparkban
A gyereknapot a vidámparkban ünnepeltem anyával, apával, kerivel és Virággal. Minden számomra érdekes dologra felültem, valahova többször is, az elvarázsolt kastélyban pedig háromszor mentem körbe:).
Ettem fagyit, kaptam jégkását, meg óriás buborékfújót, volt arcfestés, szóval igazán nem panaszkodhatok...
Képek a gyereknapról:
Ettem fagyit, kaptam jégkását, meg óriás buborékfújót, volt arcfestés, szóval igazán nem panaszkodhatok...
Képek a gyereknapról:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
