Helyzetjelentés

Zajlik az élet nálunk, szinte minden héten történik velünk valami. Ez a hétvégém is mozgalmas volt, bár nem úgy indult. Pénteken elkísérhettem anyáékat, amikor átvették az új (használt) autójukat. Mondanom sem kell a kocsinak én is legalább annyira örültem, mint a felnőttek. Miután hazavittük, azonnal be kellett ülnöm, és ki kellett próbálnom az összes ülést, nagy hangsúlyt fektettem a vezetőülés tesztelésére.

Szombaton délután anya átvitt nagyiékhoz, mert paintball partyra volt hivatalos a munkatársaival. Kicsit hisztiztem, amikor elment a barátnőjével, de később rájöttem, hogy jobb helyen nem is tölthetném a délutánomat, mint nagyiék medencéjében, így amíg ő overálban aszalódott a napon és szitává lövette magát, addig én a 30 fokos medencevízben lubickoltam. Este aztán kerianyuval és Virággal jött értem. Mondanom sem kell Virágnak és kerianyunak is rendkívül tetszett az új birodalmam.
Ahhoz képest, hogy szombaton napközben egyáltalán nem aludtam, nem volt könnyű elaltatni. Virág hamarabb elaludt, mint én:).

Ma szokás szerint korán, már 7-kor riadót fújtam:)) Mire Virág és Kerianyu felébredtek, én már túl voltam a reggelin és anyának segítettem rendbe rakni a teraszt. Később Virággal festettünk temperával. A két festmény, amit készítettem egy barnás és egy zöldes pacát ábrázol. Ez volt az első alkalom, hogy anya megengedte, hogy temperát használjak, eddig csak vízfestékkel, krétával, filctollal és természetesen ceruzával alkothattam. A tempera nagyon izgalmas dolog, sokkal érdekesebb, mint a sima vízfesték. Láttam, hogy a csajok is azzal festették a falamat.

Később aztán hintáztunk, majd anya elővette az autómat és felváltva autókáztunk Virággal. Közben megérkezett keriapu és Balázs, hogy hazavigyék kerianyuékat.

Indulás előtt még összeültünk az uncsitesókkal pár fotó erejéig:)

Miután kerianyuék elmentek, megebédeltem és lefeküdtem aludni. Ébredés után aztán rajzolgattam kicsit, aztán átjött Klaudia és apukája, akik a szomszédban laknak. Amíg Zoli bácsi a hálóban redőnyt szerelt, addig én Klaudiával játszottam. Persze mindenen összevesztünk, leginkább az autón, aminek az lett a vége, hogy anya mindkettőnknek megtiltotta, hogy beüljünk. Klau nem maradhatott sokáig. Amint az apukája végzett, azonnal hazavitte, pedig nagyon sírt, maradni akart még.

Hát így telt a hétvégém. Jövő héten Bikalra megyünk, meglátogatni anyai nagypapám sírját és hétvégén lesz tűzijáték is, amit már nagyon várok:) Ha lesz időm, majd beszámolok az élményeimről...