Miután sikerült szerencsésen leparkolnunk, megvettük a jegyet, majd a park előtt megvártuk keriaput, Balázst és Virágot. Kerianyu most nem tartott velünk, mert ő a dolgozójában volt:(.
Bent a mini dodgem volt az első játék, amit kipróbáltunk. Én Virággal ültem egy kocsiba, Balázs pedig kintről figyelt, ő sajnos nem akart jönni.
A dodgem után a régi körhintát próbáltuk ki, amit még 1906-ban építettek. Balázs ide sem akart bejönni, úgyhogy végül keriapu elvitte a nagy dodgemhez. Mi először anyával beültünk egy hintóba, majd bátran felpattantunk egy-egy pacira (rám apa vigyázott, Virágra pedig anya), végül kipróbáltunk egy forgó bigyót is, ahova apa is beszállt. Mindegyiket nagyon élveztem.
A körhinta után anyával és apával barlangvasútazni mentünk, keriapuék pedig eltűntek. A barlangvasútnál már kicsit kellett várnunk, mert pont az érkezésünk előtt indult el a vonat, de megérte a várakozás, mert a barlang nagyon izgalmas volt, ráadásul megismerhettem János vitéz történetét:).
A barlangvasút után a dzsungel meseparkot néztük meg, ahol a nap folyamán többször is megfordultunk és szinte az összes játékot kipróbáltuk. Anya legnagyobb meglepetésére mindenhova felengedtek, csak azt nézték, hogy van-e karszalagom, a koromra senki nem volt kíváncsi. (Ahhoz képest, hogy még a 2 és felet sem töltöttem be...:))) A meseparkban a Mini-Velence volt az egyik kedvencem, amire legalább 10-szer felültem, de nagyon tetszett a gyermekautó is. Aztán Balázzsal felültünk a sétahajóra, ami szintén nagy élmény volt és kipróbáltuk a mini óriáskereket, amire anya csak félve engedett fel, de a félelme alaptalannak bizonyult. Miután elindult az óriáskerék ujjongva sikongattam, hogy "Nézd Anya! Fent vagyok az égben! Látod?" Balázs pedig csak vihogott mellettem. Az óriáskerék annyira megtetszett, hogy még egy körre bent maradtunk. Aztán kicsit hintáztunk Virággal egy csónak formájú hintában, majd továbbálltunk, hogy felfedezzük a vidámpark többi részét, de előtte még keriapu meghívott minket egy fagyira.
A fagyizás után az óriáskerékhez mentünk. Anya nem hitt a szemének, de oda is szó nélkül felengedtek... Anya persze ott is nagyon félt. Alig mert megmozdulni. Én teljesen jól éreztem magam apa ölében, nem zavart a magasság:) Az óriáskerékre egyébként keriapuék is felszálltak, ők az előttünk lévő kabinban ültek. Az óriáskerekezés után a kukomotivhoz mentünk anyával és keriapuékkal, apa pedig elment kávézni, mert ő nem szándékozott felülni, így viszont anya sem szállhatott fel. Én itt is rendkívül jól éreztem magam, gyakorlatilag végig sikoltottuk a menetet Virággal, aki mellettem ült.
Miután leszálltunk a kukomotívról megkerestük apát, keriapu pedig vett nekünk innivalót. Apa közben úgy döntött, hogy felszáll a 18 méter magas top spin nevű játékra. Én nagyon sírtam amikor a menet elindult és apa az ülésével felemelkedett a magasba, majd a levegőben megfordult. Az átforduláskor néhány bácsi és néni zsebéből pénz esett ki a játék alatt lévő medencébe, és sajnos apa telefonja is ott kötött ki. Mondanom sem kell anya, hihetetlenül mérges lett apára, én pedig ordítva zokogtam. A játékot megállították, hogy kivegyék a telefont, de nem sikerült, ezért kb 10 perc múlva újra elindították. Természetesen a sikertelen horgászás alatt senki nem szállhatott ki a játékból. Mikor a menetnek vége lett és apa visszatért, anya jól megmosta a fejét, hogy hogy lehet ilyen felelőtlen és miért kell mindig úgy viselkednie, mint egy 3 éves gyereknek. Én ha tehettem volna kikértem volna magamnak, igaz, hogy még nem vagyok 3, de már most több eszem van, mint apának:). Sajna a telefon "elvesztése" igencsak elrontotta a nap többi részét, de azért továbbmentünk, és kipróbáltunk még néhány játékot. Míg keriapu és Balázs a túlvilág kapuját nézték meg, addig mi többiek elmentünk az elvarázsolt kastélyba. Aztán keriapu és Balázs felmentek a hullámvasútra mi pedig Virággal és anyáékkal mesecsónakáztunk egyet. A csónakázás után apa elment megérdeklődni, hogy sikerült-e kihorgászni a telefonját, mi pedig bementünk a tükörútvesztőbe. Na, itt sikerült balesetet szenvednem... gondoltam lerövidítem az utat és átlósan hagyom el a labirintust, de nekimentem az első átlátszó falnak és jól megütöttem a nózimat:) Szerencsére anya gyorsan kivezetett a labirintusból. Innen a lézerdodgemhez vezetett utunk, ahol elég nagy sor állt. Azért mindannyian beálltunk, viszont mikor hosszas várakozás után végre sorra kerültünk, anyának, Virágnak és nekem ki kellett állnunk a sorból, mert apa nem ért vissza, anya meg nem mehetett be két gyerekkel... Így csak Balázs és Zsolt próbálták ki a lézerdodgemet, mi pedig elindultunk megkeresni apát. A medencénél állt, a telefonja még mindig a vízben volt. Közben beszélt az igazgatóval is, és elkezdték leengedni a medence a vizét. Amíg apa várt, anyával újra felültünk a kukomotívra, de másodszor már nem volt olyan érdekes.. Aztán Balázsék visszaértek a dodgemezésből, mi pedig találtunk egy nénit, aki arcfestéssel foglalkozott. A néni rövid idő alatt gyönyörű piros lepkét varázsolt az arcomra, és persze Virágéra is.
Az arcfestés után visszamentünk a körhintához, most Balázs is beült, majd onnan elmentünk dodgemezni és vissza a dszungel meseparkba. Sajnos még nem indulhattunk haza, mert apa telefonja még mindig a medencében volt... A meseparkban újra felültem azokra a játékokra, amikre délelőtt, + kipróbáltam a vizi dodgemet, meg a tűzoltójátékot, végül pedig kisírtam, hogy felvigyenek a hullámhajóra is, amire egyébként csak 105 cm-nél magasabb gyerekek ülhetnek fel. Ez volt az utolsó játék, amire felültünk. Miután leszálltunk, gyakorlatilag azonnal elaludtam. De hát késő is volt már, 5 óra után járt az idő. Elbúcsúztunk keriapuéktól, (ők is hazafelé vették az irányt), és mielőtt elhagytuk a parkot, még megnéztük, hátha sikerült időközben kihorgászni a telefont. Sajnos még mindig a vízben volt. Egy bácsi bement a medencébe, de pár kétszáz forintos érmén kívül mást nem talált. Apa megadta anya telszámát, hogy ha megvan a telefon azon jelezzék, aztán elindultunk. 6 óra körül értünk haza.
Nyugodtan mondhatom, ez volt eddigi életem egyik legizgalmasabb vasárnapja. Remélem, még sok hasonlóban lesz részem:))) Sok-sok kép és videó készült, pár képet most közzéteszek, a többi pedig az alábbi linken tekinthető meg: http://picasaweb.google.hu/Lilicsumpi/Vidampark#
Mini dodgem, itt még Viri vezet:)
A körhintán:
Van egy lovam, Takaros...
Viri is lovagol:)
A mini óriáskerék:
A nagy óriáskeréken:
Pillangókisasszonyok:
Nap végén, nagyon álmosan:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése