Másfél éves lettem, és ezt a képen látható banános csodával ünnepeltünk meg nagyon szűk családi körben. Végtére is csak egyszer másfél éves az ember:)))
2009. szeptember 29., kedd
2009. szeptember 24., csütörtök
Játszóterezések
Mostanában szinte minden nap játszózom. Tudom, hogy a kertünk is egy játszótér, de egészen más egy igazi parkban, sok gyerek között homokozni, meg csúszdázni. Vasárnap a vasút melletti játszótérre vitt ki anya. Oda Virág is elkísért, aki a hétvége egy részét nálunk töltötte. A következő napokban az új játszótérre mentünk, ami jóval messzebb van, mint a vasúti, csak autóval megközelíthető, de ott sokkal több, és jobb játékok vannak. Eleinte még apa is elkísért minket, de tegnap már csak anyával ketten mentünk és nagyon jól éreztük magunkat. A játszón az egyik kislány megsérült, csúnyán vérzett a lába és mivel az anyukája nem volt ott, így az én anyukám részesítette elsősegélyben. Letörölgette a lábát és beragasztotta a sebet. A kislány hazament és otthon az anyukája hideg borogatást tett a lábára, aztán amikor már jobban lett és nem vérzett a lába, visszajött a térre. Amikor megláttam, azonnal odaszaladtam a táskánkhoz papírzsepiért, mert azt hittem, hogy még mindig ápolásra szorul:). A kislány azt mondta, hogy szívesen játszana velem, de mi akkor már csomagoltunk, és hazafelé igyekeztünk. Majd máskor játszom vele is:)
Ma ha minden igaz, nagyiékat fogom meglátogatni.
Ma ha minden igaz, nagyiékat fogom meglátogatni.
2009. szeptember 20., vasárnap
Első délutánom az ősök nélkül
Nagyiéknál töltöttem az egész péntek délutánt, méghozzá anyáék nélkül!!! Nagyiék 1 óra után jöttek értem. Én persze pont akkor aludtam el:)). Természetesen megvárták amíg felébredek és csak utána vittek el. Az elmenetelem nem volt nyugodt. Kegyetlenül sírtam amikor betettek a kocsiba és minden porcikámmal azért küzdöttem, hogy ne sikerüljön a biztonsági övemet bekapcsolni. Nagyi ugyan beült mellém, de mivel anya és apa nem tartottak velem, így végtelenül fel voltam háborodva. A sírás kb a sarokig tartott. Ahogy kiértünk a főútra abbahagytam a hisztit, és mire nagyiékhoz értünk, újra jó kedvem lett. Réka és Netti is odajöttek, úgyhogy rengeteget játszottunk és meglátogattuk a dédit is. 7 óra is elmúlt, mire hazakeveredtem.
Azt hiszem, egy ilyen délutánra máskor is szívesen kiruccanok nagyiékhoz anyáék nélkül.
Azt hiszem, egy ilyen délutánra máskor is szívesen kiruccanok nagyiékhoz anyáék nélkül.
2009. szeptember 18., péntek
Éccaka
Mivel én már igazán nagy csajszi vagyok (pillanatokon belül másfél éves leszek), anya elérkezettnek látta az időt, hogy kiköltözzön a szobámból. Eddig ugye az éjszakákat nálam töltötte a vendégágyon, de tegnap miután félkómás állapotomban berakott a kiságyba, nem ágyazott meg magának. Éreztem én, hogy valami van a levegőben, mert azonnal magamhoz tértem és sírni kezdtem. Végül anya kivett a kiságyból és átvitt a hálóba. Miután elaludtam megint az ágyamban kötöttem ki, de akkor már annyira fáradt voltam, hogy nem reklamáltam, amiért anya kiment a szobámból. Az éjszakám teljesen nyugodtan telt. Egyszer kellett csak bejönni hozzám olyan egy óra körül. Akkor sem sírtam, csak nyöszörögtem, és elég volt kétszer megcirógatni a buksimat, és már aludtam is, egészen reggelig. Fél hétkor tértem magamhoz, és akkor anya értem jött, átvitt a hálóba, és együtt aludtunk még egy kicsit:)
Így telt az első külön töltött éjszakám:)
Így telt az első külön töltött éjszakám:)
2009. szeptember 16., szerda
Új napirend
Pár napja új napirendet állítottam fel. Mostanában 1/2 9 és 9 óra között szoktam felébredni. A napot a reggelivel indítom, amit a kiságyamba szolgál fel anya. Reggeli után átöltözöm. A ruhámat rendszerint anyával közösen választjuk ki, és az egyes darabokat egyedül szoktam átvinni a hálóba, ott szoktam ugyanis átöltözni. Aztán játszom még egy picit, amíg anya is összeszedi magát. Később aztán együtt lesétálunk a nappaliba. Ha szép idő van, akkor nagyon hamar a kertben kötünk ki, vagy elmegyünk sétálni. 11 körül szoktam tízóraizni gyümölcsöt, joghurtot. Aztán megint játék következik egészen ebédig. Ebéd után egy hatalmas másfél-két órás alvás következik. Délután aztán megint a játéké a főszerep. 5 óra körül uzsizom, 7 körül pancsizom és 8 után vacsizom.
Vacsi után még játszom kicsit az ősökkel, de legkésőbb 9-kor nyugovóra térek.
Nos, így néz ki mostanság egy napom.
2009. szeptember 14., hétfő
Augusztusi képek
Augusztusi képeim az alábbi oldalon tekinthetők meg:
http://picasaweb.google.hu/Lilicsumpi/2009Augusztus#
http://picasaweb.google.hu/Lilicsumpi/2009Augusztus#
2009. szeptember 13., vasárnap
Wekerle napok
Egész nap csavarogtunk ma apáékkal. Délelőtt 11-kor indultunk el otthonról és 6 óra után értünk haza. Voltunk a Wekerle napokon, aztán átmentünk nagyiékhoz ebédelni (én rántott halat ettem, meg rizsgolyót, gyümölcs szósszal), aztán nagyival, Rékával, Kittivel, Virággal és anyával felmentünk Katiékhoz, hogy megnézzük a lányok új szobáját. Ott találkoztam Nettivel, meg egy ismeretlen nénivel és bácsival, meg azok gyerekeivel és két cicával. Kicsit elidőztünk Katiéknál, aztán visszasétáltunk nagyiékhoz, és míg én Virággal és apával csendesihenőztem, addig nagyi sütött egy rakás palacsintát, csak azért mert Katiéknál kinéztem az utolsó falat palit Réka szájából. Miután Virággal felébredtünk, bepalacsintáztunk, még játszottunk kicsit, aztán hazaindultunk.
Otthon aztán jól összevesztem Virággal egy játékon, aztán még mielőtt ölre mentünk volna, megérkezett érte az apukája, meg Balázs és hazavitték. 9 óra után ért véget számomra a nap, akkor sikerült elaludnom végre:).
Néhány kép a Wekerle napról:
Köztudott, hogy az én szüleim nem szívbajosak... Anya ugyan ellenkezett, amikor meglátta Csinost, de apa simán felültetett a hátára, és mivel eszem ágában sem volt leszállni onnan, így én is lovagolhattam kicsit. Persze apa végig ott volt mellettem és tartotta a hátam.... csak mindez a lenti képen pont nem látszik, ugyanis eltakarja őt a ló:)))
Köztudott, hogy az én szüleim nem szívbajosak... Anya ugyan ellenkezett, amikor meglátta Csinost, de apa simán felültetett a hátára, és mivel eszem ágában sem volt leszállni onnan, így én is lovagolhattam kicsit. Persze apa végig ott volt mellettem és tartotta a hátam.... csak mindez a lenti képen pont nem látszik, ugyanis eltakarja őt a ló:)))
Otthon aztán jól összevesztem Virággal egy játékon, aztán még mielőtt ölre mentünk volna, megérkezett érte az apukája, meg Balázs és hazavitték. 9 óra után ért véget számomra a nap, akkor sikerült elaludnom végre:).
Néhány kép a Wekerle napról:
Köztudott, hogy az én szüleim nem szívbajosak... Anya ugyan ellenkezett, amikor meglátta Csinost, de apa simán felültetett a hátára, és mivel eszem ágában sem volt leszállni onnan, így én is lovagolhattam kicsit. Persze apa végig ott volt mellettem és tartotta a hátam.... csak mindez a lenti képen pont nem látszik, ugyanis eltakarja őt a ló:)))
Köztudott, hogy az én szüleim nem szívbajosak... Anya ugyan ellenkezett, amikor meglátta Csinost, de apa simán felültetett a hátára, és mivel eszem ágában sem volt leszállni onnan, így én is lovagolhattam kicsit. Persze apa végig ott volt mellettem és tartotta a hátam.... csak mindez a lenti képen pont nem látszik, ugyanis eltakarja őt a ló:)))
2009. szeptember 10., csütörtök
Csendespihi
Ma annyira elfoglalt voltam, hogy a csendespihenőre alig maradt időm. Kb fél órát aludtam napközben, ráadásul azt is a kocsiban, amíg a nagyiékhoz értünk apával....
Miután hazaértünk, anya próbált ugyan elaltatni, de sikertelenül, úgyhogy végül a kertben kötöttünk ki. Csúszdáztam meg hintáztam, aztán elvittem anyát sétálni:)))
Most anya idegeivel játszom.... Minél fáradtabb, annál lököttebb és hisztisebb vagyok, és ha napközben keveset pihizek, akkor este nagyon nehezen alszom el.
Szóval küzdelmes este elé nézünk:((((
2009. szeptember 9., szerda
Campona
Felfrissítettük ma a ruhatáramat. Mivel keresztanyuéktól egy csomó játszósruhát kaptam, így szerencsére most csak bodykat és egy-két elmenős cuccot kellett vennünk. Mivel a H&M-ben már nagyon rég jártunk, így először oda vezetett az utunk, aztán benéztünk a C&A-ba és a Tescoba is. Kerianyu is velünk tartott. Nagyon édi ruhákat sikerült beszereznünk, és mivel jól viselkedtem, így kaptam egy babát is.
2009. szeptember 7., hétfő
Jubileum
Szerencsére most nem maradt el az úszás, és ennek nagyon örültünk. Szombaton jubiláltunk, hiszen pontosan egy évvel ezelőtt kezdtük el a foglalkozásokat, és bár néhány órát kihagytunk, mégis elképesztően sokat tanultam már.
Egyébként még mindig másodikos vagyok, és az oktató néni azt mondta, hogy majd csak kb. két évesen mehetek át a harmadik csoportba, egészen pontosan akkor, ha már teljesen egyedül ki tudok mászni a medencéből.
Legnagyobb sajnálatunkra azok a babák, akikkel együtt kezdtük a foglalkozást, már nem úsznak velünk.... egytől-egyig minden társam eltűnt, így most én vagyok a "legöregebb" és legtapasztaltabb baba a csoportban.
2009. szeptember 2., szerda
Tali Rinivel
Rini haverommal és anyukájával találkoztam ma, egy jó kis játszótéren (ill. jó nagyon:)). Rinivel ezer éve nem találkoztam. Mikor utoljára láttuk egymást, még egyikünk sem tudott menni, és a hajunk is jóval rövidebb volt. Mostmár mindketten futunk, és mindkettőnknek van haja, sőt neki igazi frizurája van, állítólag már kétszer találkozott a fodrásznénivel :)
Hintáztunk meg, homokoztunk közben pedig megismerkedtem Rini haverjaival. Később aztán átmentünk egy kisebb játszóra, ahol sokkal inkább nekünk való játékok vannak. Ott volt alkalmunk kicsúszdázni magunkat. Már majdnem teljesen besötétedett, mikor abbahagytuk a játékot és hazaindultunk. Remélem, hamarosan találkozunk még.
Néhány kép a játszótérről:
"Na jó! Kölcsönadom a lapátomat."
"Ugye megnézhetem a locsolódat?:)"
Maszatkirálynő :)
Vigyázat! Jövök!!!!!
"Olyan feszült vagy... megmaszírozom a válladat"
"Mindjárt sokkal jobban leszel" :)
Mászóbajnok:
Hazafelé... :(
plüsssssss
Tegnap délután a nagyiéknál jártunk és egy nagy zsák plüssfigurával jöttünk haza tőlük. A plüssöket Nettitől és Rékától örököltem. Tegnap délután kimostuk őket, ma pedig felkerültek a polcomra....
... egy kivétellel. Szuszi kutyus annyira megtetszett, hogy őt mindenhova magammal viszem és velem alszik:).
... egy kivétellel. Szuszi kutyus annyira megtetszett, hogy őt mindenhova magammal viszem és velem alszik:).
2009. szeptember 1., kedd
Mozgáskultúra
Mostanában nem anya visz engem sétálni, hanem fordítva:))). Ráadásul már jó ideje nem használjuk a babakocsit és nem is hiányzik. Ma és tegnap az ovit jártuk körbe anyával, de egyáltalán nem fáradtam el, visszafelé még futni is volt erőm, sőt ma a séta után még apát is elkísértem a boltba, természetesen gyalog. Mondjuk ezek nem olyan hatalmas távok egy felnőtt embernek, de én még alig múltam 17 hónapos!!!....
Most már a csúszdára is egyedül felmászok, persze az ősök felügyeletével. Rita néni tegnap azt mondta, hogy le kellene filmezni, hogy hogyan csúszdázok, ill hogyan megyek fel a csúszdára, mert szerinte két-három éveseket meghazudtoló módon teszem mindezt:).
Imádok magasban lenni, úgyhogy rendszeres vendége vagyok pl. az asztal-, és járműveim tetejének. Sajna az ősök, főleg a mamán nem igazán értékelik hegymászási képességeimet ezért ha tehetik, felborítanak minden olyan alkalmatosságot, amin keresztül feljuthatok az asztalra és egy időre elpakolták a hip-hop zebrámat is, tekintve hogy a napokban két lábon állva egyensúlyoztam a tetején:)))
Az etetőszékembe is egyedül ülök fel és sikítófrászt kapok, ha be merik kötni a biztonsági övemet, hiszen akkor nem tudok úgy és akkor leszállni, amikor kedvem tartja...
Lehet, hogy artista leszek??
Most már a csúszdára is egyedül felmászok, persze az ősök felügyeletével. Rita néni tegnap azt mondta, hogy le kellene filmezni, hogy hogyan csúszdázok, ill hogyan megyek fel a csúszdára, mert szerinte két-három éveseket meghazudtoló módon teszem mindezt:).
Imádok magasban lenni, úgyhogy rendszeres vendége vagyok pl. az asztal-, és járműveim tetejének. Sajna az ősök, főleg a mamán nem igazán értékelik hegymászási képességeimet ezért ha tehetik, felborítanak minden olyan alkalmatosságot, amin keresztül feljuthatok az asztalra és egy időre elpakolták a hip-hop zebrámat is, tekintve hogy a napokban két lábon állva egyensúlyoztam a tetején:)))
Az etetőszékembe is egyedül ülök fel és sikítófrászt kapok, ha be merik kötni a biztonsági övemet, hiszen akkor nem tudok úgy és akkor leszállni, amikor kedvem tartja...
Lehet, hogy artista leszek??
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)