Két hete tervezi, szervezi anya ezt a programot, de még ma reggel 8-kor sem volt biztos, hogy hajókázni megyünk. Én a veszprémi állatkertbe akartam menni, apa pedig libegőzni, viszont csak anya nézett utána rendesen mindennek, úgyhogy maradt az a program, amit ő akart.... Nah ez nem jelenti azt, hogy nem éreztük magunkat jól a mai napon.
9-kor indult a hajónk a Vigadó térről. A hajóra apa nem szállt fel velünk, ő inkább kocsival jött utánunk (ami jó is volt, mert ennek köszönhetően tudtunk felmenni a Fellegvárba, de erről majd később). A hajóút irtó hosszú volt. Nem szárnyashajóval mentünk, hanem sétahajóval, így kb 3 óra alatt értünk Visegrádra. Viszont a hajón lehetett sétálni, meg szaladgálni, és felül volt nyitott rész, szóval végül mégsem bántuk meg, hogy nem a sokkal gyorsabb szárnyashajót választottuk. (Csak apa bosszankodott, mert szegényke 10-re ért Visegrádra, így várhatott ránk bő 2 órát). Út közben két helyen álltunk meg, a Batthyány téren és Vácon. Vácig rajtam kívül több gyerek nem volt a fedélzeten, fura is volt. Én hoztam a formám, indulás után kb 10 percig csendben ültem, aztán először fent sétálgattam, később anyával lementünk a büfébe és onnantól kezdve kb 30-szor jártuk végig a hajót. (Talán ezért van anyának már most izomláza..) Vácon aztán felszállt néhány gyerek köztük Lili és Bende, akikkel összehaverkodtam, ők is Visegrádra mentek kirándulni:).
Visegrádon az első utunk egy fagyizóba vezetett. Onnan aztán továbbmentünk Mátyás király játszóparkjába, ami egy gyönyörű játszótér, mókás és izgalmas fa játékokkal. Anya és apa is találtak maguknak elfoglaltságot, tényleg mindannyian jól éreztük magunkat. A játszótérről aztán a Fellegvárba vezetett utunk. Ez kocsival sem volt rövid út, gyalog apa tuti nem tette volna meg. Sajnos ő nem akart bejönni velünk a várba, így csak ketten néztük meg anyával. A kilátás gyönyörű volt fentről és a vár is rejtegetett megannyi látnivalót. Pl. volt benne egy kicsi panoptikum, meg fegyverkiállítás, az egyik "teremben" pedig jó pár kitömött állatot láttunk. Tényleg olyan volt mintha több száz évet mentünk volna vissza az időben. Amikor besétáltunk a várkapun megkérdeztem anyától, hogy "Anya, itt laknak a hercegnők?"
Mielőtt elhagytuk a várat lovagoltam egyet, ekkora lovon még sose ültem, muszáj volt kipróbálnom:).
Sajnos a Salamon tornyot nem tudtuk megnézni, mert a várból lefelé menet elaludtam a kocsiban, de így is 4 óra után értünk haza.
De beszéljenek inkább a képek:
A hajón:
Képek a játszóparkról:
Fellegvár panoptikuma:
Kilátás a várból
:D (egy bácsi tartott, míg anya fényképezett)
Ezt muszáj volt kipróbálnom...
Ezt muszáj volt kipróbálnom...
Apával:
A kimerült anyával:)
Hazafelé anya már azon törte a fejét, hogy mi legyen a következő uticél... Én továbbra is az állatkertre szavazok, apa libegőzni szeretne, anya pedig csobbanna egyet az Aquaparkban... Meglátjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése