Gyűjtemény

Aki ismer, tudja, hogy imádok énekelni, mesét hallgatni és már most szeretem a könyveket. (Maradjon is így.) Korábban nem vigyáztam rájuk, sajnos jópár könyv esett áldozatul, míg megtanultam, hogy hogyan kell bánni velük. Most már tudom, hogy nem szabad összefirkálni őket, és nagyon óvatosan kell lapozni, mert könnyen tépődnek, gyűrődnek.

Unokatesóimtól rengeteg képes-, mondókás könyvet örököltem, de ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi gyűjteményemet már nem lehet növelni. Anya és Kati is gyakran lepnek meg új, vagy régi történeteket, mondókákat tartalmazó könyvekkel.
Így történt ez tegnap is, amikor a Sparban vásároltunk és anya véletlenül kiszúrta az Egmont kiadótól Pán Péter történetét. (Azért is mókás, hogy pont Pán Péter könyvébe botlottunk bele, mert napközben a szomszéd nénink pont azt ecsetelte anyának, hogy milyen szomorú, hogy én még nem ismerem Csingilinget és mondta, hogy majd kölcsönadja DVD-n.) Pán Péter könyve mellett ugyanattól a kiadótól megtaláltuk még a Szépség és szörnyeteg című Disney mesét is. Anya mindkettőbe belenézett, beleolvasott, aztán megvette nekem mindkettőt. Pán Péter története még most sem érdekel annyira, de Belle-ről szívesen hallgatok, sőt mesélek is, ha anya éppen nem ér rá felolvasni:)

Kiderült, hogy ennek a sorozatnak, nem csak két könyve jelent meg, hanem 15. Ma megrendelte anya a Hófehérkét, Hamupipőkét, Bambit és Némót is, alig várjuk, hogy megérkezzenek, annál is inkább, mert nagyon gyönyörű képek vannak bennük.